195276. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karsztban elhelyezkedő kőolajtelepekben visszamaradó olaj kitermelésére

3 195276 4 A karsztos kőzetü tárolót megnyitó ter­melő kúthoz a kőolajat ugyan a természe­tes, vagy ismert módon mesterséges vízbe­­sajtolás rétegenergiája szorítja, azonban karsztos tárolótér dómjában a tárolt olaj visszamarad. A dómokban az olaj nem a felületi erők miatt, hanem az olaj és a víz sűrűségének különbségéből adódó potenciális energia miatt marad vissza. Ez a vissza­maradó olaj a mesterséges vízbesajtolás ismert formáival, vagy felületaktív, oldósze­res, és már ismert módszerekkel nem csökkent­hető. Belátható, hogy az ismert módszerek, köztük a fent említett DE 1.483.772 A1 jelű dokumentumban megadott módszer nem al­kalmas az elvizesedett karsztos kőolajtáro­lók hatékony és gazdaságos kitermelésére. A találmánnyal célunk a karsztos tároló­tér dómrészeiben visszamaradt kőolaj mennyi­ségének csökkentése olyan tökéletesített ter­melési módszerrel, amellyel a tároló dómjai­ból az olaj a visszatartó potenciális energia legyőzésével hatékonyan kitermelhetővé tehető. A találmány azon alapul, hogy a karsz­tos tárolótérben az olajnál kisebb sűrűségű, gázfázisú közeget sajtolva a tárolótér gra­vitációs erőterébe, megváltozik a fázisok egy­máshoz viszonyított energiaszintje. A sűrű­ség különbségből adódóan a gáz potenciá­lis energiája nagyobb lesz, mint a korábban ottlévő olajé és vízé. Ennek eredményeként a gáz intenzíven törekszik a kisebb potenciálú helyekre jut­ni, azaz magasabb szerkezetű helyzetbe, il­letve az említett dómokba. Minthogy ezen részeket az olaj foglalja el, így a gáz az olaj helyére törekszik, elfoglalva az említett dó­mokban rekedt olaj helyét. A dómokból ezáltal kiszoruló olaj olyan térrészekbe jut, amelyek a termelő kúttal áramlási kapcso­latban állnak, és így az kitermelhetővé válik. A termelő kúttal áramlási kapcsolatban lévőnek a barlangjárat és a repedések azon része értendő, amelyekből az ismert módsze­rek szerint, pl. természetes vagy mester­séges vízbenyomulás az olajat már kiszorí­totta. A dómokból az ilyen áramlási csator­nákba jutó olaj összegyűlik és vízzel a termelő kutakhoz szorítható, ami történhet természetes vízbeáramlás, vagy mesterséges vízbenyomás útján ható vízkiszorítással. Az utóbbi esetben a vízbesajtolást az eredeti víz-olaj határ közelében célszerű végezni. A találmány értelmében a következő­képpen járunk el: A tárolt kőolajnál kisebb sűrűségű gázfá­zisú közeget, előnyösen széndioxidos gázt saj­tolunk a karsztos tárolótérbe. A gáznak a rétegbe történő besajtolásával gázsapkát hozunk létre. A gázsapkát folytonosan fenntar­tott gázbesajtolással addig növeljük, míg az alatta létrehozott olaj test az eredeti olaj-víz határt el nem éri, amit az eredeti olaj-víz határon kiképzett kutakban végzendő méré­sekkel figyelünk. A létrehozott olajtest olaját a termelő kutakon a gázbesajtolás alatt is termeljük. A gázsapka növekedése miatt el­­gázosodó termelő kutakat lezárjuk. Amikor a létrehozott olajtest az eredeti olaj-víz határt a figyelő kutakban mért adatok alapján eléri, a gázbesajtolást beszüntetjük, s a gázsapkát letermeljük a volt besajtoló kutakon át. A gázsapka letermelését olyan ütemben folytatjuk, amely megfelel az olaj­­test alatti tárolórészbe való természetes vízbenyomulásnak, amelyet szükség esetén mesterséges vízbesajtolással pótolunk. Eköz­ben a telepnyomást állandó értéken tarjuk. Az olajtermelést a gázsapka letermelése után tovább folytatjuk a gazdaságos termelés határáig. Eljárásunk megvalósításához alkalmas minden gázhalmazállapotú közeg, amely lehet szénhidrogén gáz, széndioxid gáz, vagy ezek bármilyen arányú keveréke, nitrogén, vagy bármilyen más gáz, amely az olajjal nem lep reakcióba, és nem alkot robbanó elegyet, továbbá a szükséges — általában nagy mennyiségben olcsón áll rendelkezésre, gaz­daságosan és biztonságosan sajtolható be a tárolóba. A kőolajnál kisebb sűrűségű gázfázisú közeg előnyösen más ipari célra nem alkalmas 50—85 mol% C02 és 0,002 mol%-nál több H2S komponenst tartalmazó földgáz. A célkitűzésnek megfelelően a találmány előnyei az ismert módszerekkel szemben a következők: a. ) a besajtolt gázzal a karsztos tároló­tér dómrészeiből az olajat az áramlási csatornákba juttatjuk, ami által az ki­termelhetővé válik; b. ) a besajtolt gáz potenciális energiájá­ból következően a módszer alkalma­zása során más ismert módszernél nagyobb térfogati elárasztási hatásfok biztosítható; c. ) a karsztos tárolótér dómjaiból olyan többletolaj nyerhető ki gazdaságosan, jó hatásfokkal amely olaj az ismert módszerekkel egyébként nem volna kitermelhető. A találmány szerinti eljárást részleteseb­ben a későbbi, példakénti foganatosítási módo­kat bemutató leíráshoz kapcsolódó rajz alapján foglaljuk össze. A rajzon 1. ábra. Karsztosodott kőzet általános se­matikus metszete, kutakkal. 2. ábra. Eróziós zóna kinagyított metszete a lefolyási zóna csatlakozó részeivel és kutakkal. 3. ábra. Barlangos járat kinagyított met­szete a lefolyási zóna és a holt­­karszt csatlakozó részeivel és ku­takkal. 4.a. ábra. Barlangos járat eredeti olaj fel - töltöttségének vízbenyomulással letermelt állapotában, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents