195266. lajstromszámú szabadalom • Berendezés térszín alatti építmény, különösen vonalas mérnöki műtárgy, pl. kéregalatti metróalagút üzemivízzel történő ellátásáre és az építmény környezetében a talaj vízháztartásának a szabályozására
195266 egymással. A belső terek azonos színvonalú védelmét biztosítja az az intézkedés, amely szerint az építmény és a csáposkút-akna vagy aknák egy tagban készült vasbeton födémmel vannak felülről lezárva. Amennyiben a létesítményben önálló — a települési ivóvíz-hálózattól független — ivóvízellátásra van szükség, a berendezésnek mélyfúrású kútja van, amelyhez a szekunder és primer üzemivíz-vezetékektől különálló ivóvízellátó rendszer van csatlakoztatva, mimellett a mélyfúrású kút szivattyúja célszerűen ugyanabban a kútaknában van, amely a szekunder üzemivíz-vezetéket ellátó szivattyút tartalmazza. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek a berendezés egy kiviteli példáját tartalmazzák. A rajzokon az l.ábra a berendezés egy kéregalatti metró-állomással kapcsolatban létesített kiviteli alakjának helyszinrajza; a 2. ábra az 1. ábrán bejelölt A—A vonal mentén vett nagyobb méretarányú függőleges metszet; a 3. ábra az 1. ábrán bejelölt_B—B vonal mentén vett nagyobb méretarányú függőleges metszet; a 4. ábrán a 3. ábrán berajzolt átkapcsoló-ürftőszerelvényt nagyobb méretarányban tüntettük fel. A kéregalatti alagút vonalszakaszait az ábrákon 1, az állomást 2, a gépészeti blokkot pedig 3 hivatkozási számmal jelöltük. A 2 állomás H, hosszúsága lényegesen meghaladja a 3 gépészeti blokk (Diesel-tér) H2 hosszúságát; ez utóbbi — amint az 1. ábrán látható — a jobboldali 1 vonalalagút-szakaszhoz csatlakozva közvetlenül az állomás előtt hosszirányban húzódik. A 2 állomás és a felszín közötti közlekedést a 4 csatlakozó műtárgyak, pl. lépcsőt tartalmazó terek alkotják. Az önmagában ismert, a 2 állomáshoz csatlakozó szellőző műtárgyat 5 hivatkozási számmal jelöltük. Az 5 szellőző műtárgynak a 2 állomás belső terébe torkollásánál van — az állomás legmélyebb pontján — a 6 átemelőblokk kialakítva (lásd a 3. ábrát is), amelynek részletes ismertetésére a későbbiekben még visszatérünk. Amint az 1. és 2. ábrákon látható, az építménynek abban a tartományában, ahol a hosszúkás 3 gépészeti blokk húzódik, az építmény két oldalán, egymással szemben két 7a, 7b csáposkút-akna van telepítve, amelyek egyikének a belső függőleges határolófalát maga az 1 vonalagút-szakasz felmenő fala, a másik, a 7b akna belső függőleges falát pedig a 3 gépészeti blokk hosszanti felmenő fala alkotja. A 2. ábrán látható, hogy a 7a, 7b aknák fenékszintje hj távközzel mélyebben van, mint az 1 vonalagút-szakasz t, padozatszintje, vagyis az alagút 30 fenéklemezének a felső felülete. A 7a, 7b 5 aknákból szaggatott vonalakkal jelölt 8 csápok vannak kihajtva; ezek természetesen más alakzatban, pl. legyezőszerüen is kioszthatók; több szinten (mint a jelen esetben), vagy csak egy szinten. A 2. ábrán jól látható, hogy a 7a, 7b aknák építményszerkezeti-statikai szempontból egy egységet alkotnak magával az alagúttal, illetve a 3 gépészeti blokkal (amely ugyancsak egybe van az alagútszerkezettel építve), így a 7a, 7b kútaknák feje az egész alagútéval egyező színvonalon védhető meg, hiszen az aknák vasbeton 29 födéméi egybe vannak építve az alagút, illetve a gépészeti blokk 28 vasbeton födémével. Másrészt a 7a, 7b kútaknák belülről, vagyis az 1 vonalalagút szakaszból, illetve a 3 gépészeti blokk felől közelíthetők meg a gáztömör, vízzáró és robbanásbiztos 17 ajtókon keresztül, tehát az alap-létesítmény és a kútaknák egymással közvetlen közlekedési funkcionális kapcsolatban is állnak. Abból a 7a csaposkút-aknából, amely a 6 átemelőblokkal azonos oldalon van, az 1 alagút, illetve a 2 állomás belső terében húzódó szekunder 9a üzemivíz-vezeték van kivezetve, amely a 6 átemelőblokkba torkollik. A másik, a 3 gépészeti blokkon kívül elhelyezkedő 7b kútaknát a 7a kútaknával 19 összekötővezeték köti össze, amely a 30 fenéklemez (2. ábra) alatt van átvezetve. A 9a szekunder üzemivíz-vezeték a 2. ábrán feltüntetett módon a 11 szívócső segítségével a 7a akna alsó részében elhelyezkedő 10 szivattyúhoz van csatlakoztatva. A 11 szívóvezetékbe 12 zárószerelvények vannak beépítve. A 7a, 7b aknák belső terét egyébként felül két, egymás alatt elhelyezkedő 13 podeszt 15 és 16 kezelőterekre osztja meg, és a felső 15 kezelőtérből 14 létra vezet a 7a, illetve 7b akna alsó részébe, ahonnan a 8 csápok nyúlnak ki a vízadó rétegbe. A már említett 17 ajtók a 15 kezelőterekből nyílnak, és itt vannak elhelyezve — a 7a akna esetében.— a 12 zárószerelvények is. Az 1 vonalalagút-szakaszban, a 17 ajtó magasságában 18 kezelőjárda húzódik az alagút hosszirányában. A 7b akna 17 ajtóján a 3 gépészeti blokk belső teréből a 31 létra segítségével közelíthető meg. A szekunder 9a üzemivíz-vezeték az alagút, illetve állomás 28 födémé alatt van végigvezetve (2. ábra), az 1. ábra szerinti nyomvonalon. A 7a, 7b aknák pl. réseléssel vagy sajtolással építhetők meg, a 8 csápok hagyományos módon, pl. fúrással vagy sajtolással hajthatók ki. A berendezésnek a szekunder 9a üzemivíz-vezeték mellett két primer 9b, 9d belső üzemivíz-vezetéke van, amelyek az 1 alagútban, illetve a 2 állomástérben alul kétoldalt a felmenő falak mentén húzódnak végig, és települési vízvezeték-hálózathoz csatlakoztathatók. A 9b primer üzemivíz-vezeték húzódik a 6 átemelőblokk felőli oldalon, és azon keresztülhalad. A másik 9b primer üzemivíz-6 5 10 15 20 25 30 35 40 4ú 50 55 60 65 4
