195199. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-amino-szidnonimin származékokat tartalmazó gyógyszerkészítmények és a hatóanyagok előállítására

oxidot, így például nátrium-, kálium- vagy lítium-hidroxidot, tercier szerves amint, így például piridint vagy trietil-amint, alkáli-kar­bonátot vagy alkáli-dikarbonátot, így például szódát vagy nátrium-dikarbonátot vagy egy gyengén szerves sav alkáli-sóját, így például nátrium-acetátot. Az acilezési reakcióban meg­felelő katalizátort is alkalmazhatunk, így pél­dául 4-(dimetil-amino)-piridint. Az acilezőszer és a (III) képletű vegyü­­let közötti átalakítást elméletileg az alkal­mazott oldószer, diszpergálószer vagy hígí­tószer forráspontja és — 10°C közötti hőmér­sékleten folytatjuk le. Sok esetben az átala­kítást 0—50°C, különösen 0—30°C és elő­nyösen szobahőmérsékleten folytatjuk le. Az acilezőszerként alkalmazott karbonsav­­-származékok legalább egy aszimmetriacent­rumot tartalmaznak. Az optikailag aktiv (IV) képletű acilezőszerrel végzett acilezéskor köz­vetlenül kapjuk meg az (I) általános képletű vegyületet. Ez az eljárás az előnyös. A (IV) általános képletű racemát-acilezőszerrel vég­zett acilezéskor először a racemát keletke­zik, amely ismert módon, például diasztereo­­mer sóvá történő alakítással optikailag aktív (I) általános képletű vegyületté bontható. Az (I) általános képletű 3-amino-szidno­­nimin-származékok szervetlen vagy szerves savakkal savaddíciós sókat alkotnak. Ilyen jellegű savaddíciós sók képzéséhez megfelelő­ek a szervetlen vagy szerves savak. Megfelelő savak például a következők: sósav, hidrogén­­-bromid, naftalin-diszulfonsav, különösen 1,5- -naftalin-diszulfonsav, foszforsav, salétrom­sav, kénsav, oxálsav, tejsav, bórsav, ecetsav, szalicilsav, benzoesav, hangyasav, propion­­sav, pivalinsav, dietil-ecetsav, malonsav, bo­rostyánkősav, pimelinsav, fumársav, malein­­sav, almasav, szulfaminsav, fenil-propionsav, glukonsav, aszkorbinsav, izonikotinsav, me­­tán-szulfonsav, p-toluol-szulfonsav, citrom­sav- vagy adipinsav. Előnyösek a gyógyá­­szatilag elfogadható savaddíciós sók. A sav­addíciós sókat szokásos módon a komponen­sek összekeverésével, célszerűen egy megfe­lelő oldószerben vagy hígítószerben, állítjuk elő. Amennyiben az (I) általános képletű ve­­gyület szintézisekor savaddíciós só keletkezik, akkor az (I) általános képletű szabad vegyü­­leteket a savaddíciós sókból kívánt esetben ismert módon, azaz feloldódással vagy vízbe vagy alkálikus közegbe történő szuszpendá- 1 ássál, így például nátronlúgba történő szusz­­pendálással és ezt követő izolálással kinyer­jük. A (III) képletű szükséges kiindulási vegyü­­letek ismertek [Chem. Pharm. Bull. 19, 72—79 (1971); 59356, 23343 sz. európai szabadalmi iratok], illetve ismert módon előállíthatók. A (IV) illetve (IVa) képletű acilezősze­­rek ismertek, illetve az adott vegyületcsoport­­ra ismert módszerekkel előállíthatok. Az (I) általános képletű vegyületek és ezek gyógyászatilag elfogadható savaddíciós 4 5 sói értékes gyógyászati tulajdonságokkal ren­delkeznek. Különösen kiemelkedik hatásuk a szív­­-vérkeringési rendszerre. Ezek a vegyületek például csökkentik a vérnyomást, valamint a pulmonal-artérianyomást és a bal szívkam­ra végső diasztolikus nyomását és ugyancsak hozzájárulnak a szívműködés tehermentesíté­séhez, mivel antianginás hatásúak. E vegyü­letek hatása során nem jön létre semmilyen reflektorikus szívműködés. Ellentétben a ha­sonló felépítésű vegyületekkel, különösen a kereskedelemben kapható Molsidomin vegyü­­lettel szemben [3-morfolino-N-(etoxi-karbo­­nil)-szidnonimin] és a 0023343 és 0059356 sz. európai szabadalmi iratból ismert vegyüle­tekkel szemben mindenekelőtt jelentősen hosz­­szabb hatással rendelkeznek, így alkalmazá­suk nagyjelentőségű. Az (I) általános képletű vegyületeket és ezek gyógyászatilag elfogadható savaddíciós sóit így a humán gyógyászatban gyógyszer­ként egyedül, keverten vagy gyógyászati ké­szítmény formájában adagolhatjuk. így ente­­rálisan vagy parenterálisan alkalmazhatjuk. A gyógyászati készítmény aktív összetevő­ként a szokásos gyógyászati vivő— és ada­lékanyagok mellett az (I) általános képletű vegyületből legalább egyet vagy ennek egy savaddíciós sóját hatékony dózisban tartal­mazza. A gyógyszert alkalmazhatjuk például tab­lettaként, pirulaként, drazsé formájában, ke­mény és puha zselatinkapszulaként, ol­datként, szirupként, emulzióként vagy szusz­penzióként vagy aeroszolos elegyként. Az ada­golás történhet rektálisan, így például kúp formájában, vagy parenterálisan, így például injekciós oldat formájában vagy perkután módon, így például kenőcsként vagy tinktúra­­ként. Gyógyászati készítmény előállításához alkalmazhatunk gyógyászatilag közömbös szervetlen vagy szerves vívőanyagokat. A pirulák, tabletták, drazsék és kemény zsela­tin kapszulák előállításához például alkal­mazhatunk laktózt, kukoricakeményítőt vagy ezek származékait, talkumot, sztearinsavat vagy ezek sóit, stb. A puha zselatin kapszu­lák és a kúpok előállításához vívőanyagként alkalmazhatunk zsírt, viaszt, félig szilárd és folyékony poliolokat, természetes vagy szi­lárdított olajokat. Az oldatok és szirupok elő­állításához vivöanyagként megfelelő például a víz, szacharóz, invertcukor, glükóz, s a poli­­olok. Az injekciós oldatokhoz vivőanyagként alkalmazhatunk vizet, alkoholt, glicerint, egy poliolt, növényi olajokat. A gyógyászati készítmények a ható- és a vivőanyagok mellett még adalékanyagokat, így például töltőanyagot, kötőanyagot, síkosí­­tóanyagot, hálósítóanyagot, stabilizálószert, emulgeálószert, konzerválószert, édesítőszert, színezőanyagot, ízanyagot vagy aromaanya­got, sűrítőszert, hígítószert, pufferanyagot, továbbá oldószert vagy oldódást segítő anya-6 195199 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents