195170. lajstromszámú szabadalom • Olló képlékeny anyagok, főleg üvegmassza vágására

1 A találmány tárgya olló képlékeny anya­gok vágására, amely főleg az üvegiparban al­kalmazható előnyösen; leghatásosabban ma­gas hőmérsékletű üvegmassza cseppentős adagolóban történő leválasztására. Alkalmaz­ható azonban plasztikus anyagok vágására könnyűipari berendezésekben, például kozme­tikai, vagy gyógyszerészeti berendezésekben is. Az ismert megoldásoknál általában a plasz­tikus anyagot adagolón keresztül vezetik a vágás helyszínére. Az adagoló az üvegmasz­­sza-rész (csepp)képzésére szolgál. Ezeket a részeket aztán fúvással, préseléssel, vagy más eljárással alakítják késztermékké. Gakorlati­­lag valamennyi ismert üvegformáló automata ilyen adagolóval van ellátva. Adott súlyú és nagyságú csepp olvadéktömbről való leválasz­tására az adagolóban vágóegységek vannak elrendezve, amelyeket ollónak neveznek. Az ollók fő alkateleme két kés, amelyek az üvegmassza tulajdonképpeni vágását vég­zi. Ezek a kések V-alakú bevágással ellátott fémlemezek, amelyek egymáshoz képest alter­náló mozgást végeznek. Vágás közben a kések egymással csúszó érintkezésben vannak. Üveg­­massza vágásának folyamata közben a kések egymással szemben mozognak, egymást egy­re jobban átfedik, miközben egymáson súrlód­­nak. Mindezek következtében a kések komoly hőhatásnak, az üvegmassza részecskéi által pedig erős koptatóhatásnak vannak kitéve. A kések előfeszítésük révén mechanikai igénybevételnek is ki vannak téve. A fenti tényezők a kések vágóéleinek intenzív kopását eredményezik, ami gyakori cseréjüket teszi szükségessé. A késeket ezért nagyszázalékos ötvözetek­ből állítják elő, amelyek kedvező üzemi tu­lajdonságokkal (keménység, kopásállóság, mechanikai szilárdság) rendelkeznek. A kések kopásának káros hatása abban is jelentkezik, hogy a levágott termék minősége gyengébb lesz. Ez pedig jelentősen megnöve­li az üvegtermékek előállításához szükséges munkaráfordítást, különösen optikai üvegek­nél, mivel a rossz minőségű vágás következ­tében adódó hibákat, amelyek az üvegmasszá­ban visszamaradnak, nehézkes csiszolómeg­munkálással kell eltávolítani. A vágóélekkopása a felületek kimorzsálo­­dásában, repedésképződésben és letompulás­­ban jelentkezik. A 785237-es számú szovjet szerzői tanúsít­vány olyan, plasztikus anyagok vágására al­kalmas ollót ismertet, amelynek késeiben be­mélyedések vannak kiképezve, amelyekben vágóelemek vannak elrendezve. A vágóelemek hő- és kopásálló anyagból készült fogként vannak kialakítva. A fogak kialakítása és szá­ma az alkalmazásnak megfelelően változtat­ható. Egymással szemben történő mozgásuk közben a kések csúszófelületeik mentén érint­keznek, amelyek elülső felületek. Eközben a vágóélek az üvegmasszacseppet átvágják. 2 2 Több vágóelem (fog) esetén egyrészt elő­állítási nehézségek, másrészt a vágás közbeni hőelvezetéssel kapcsolatos nehézségek adód­nak. Ezeken felül a vágóélek kívánt élezése is nehézkes. A 3607208-as számú USA-beli szabadalmi leírás olyan megoldást ismertet, amelynek viszonylag sík elülső felülettel és ívelt vágó­éllel kialakított alsó kése és felső kése van. Az alsó kés vastagsága igen nagy, és lefelé gör­bült konvex hátfelülete van. A kések egyet­len darabként, hőálló anyagból vannak elő­állítva. Ez a késelrendezés a levágott csepp hátfelület általi mintegy 90°-os elfordulását eredményezi, aminek következtében a levágott csepp alakja megváltozik, és a metszés nyoma a félkésztermék oldalfelületére kerül. A teljes egészében drága gyorsacélból elő­állított késekből kialakított szerkezet nem gaz­daságos, mivel a magas hőszilárdság és termi­kus ellenállóképesség, amely ezeket az anya­gokat jellemzi, csak a vágóelemekben szük­séges. Továbbá, az alsó és felső kések eltérő felépítése előállítási nehézségekhez vezet. Az egy részből álló kések lekerekített hátfelületei­nek élezése ugyancsak nehézkes, és speciális kiképzést igényel. Ismert olyan megoldás is (DT-PS 2516854), amelynek egymással szemben mozgó együtt dolgozó kései vannak, amelyek testén V-alakú vágóéllel rendelkező vágóelem van rögzítve, amely egyetlen anyagdarabból van előállítva, amely anyag hőátmeneti tényezője és kopás­szilárdsága kiváló. A kések egymás felé néző belső felülete a vágóéllel kezdődik, és a víz­szinteshez képest 0-5°-os szögben tart a szem­közti kés irányába, a kések hátfelülete pedig 0-70°-ban terjed ki. A vágóélet tehát a belső felület és a hátfelület találkozási vonala képe­zi. A vágóelemeknek, amelyek például kemény­ötvözetből vannak előállítva és például ezüst­­forrasszal vannak a kés testéhez rögzítve, há­romszög alakú keresztmetszetük van. A vágó­élek vágás közbeni felfekvéséről külön rugós szerkezet gondoskodik. Ez a berendezés jó minőségű vágást biz­tosít, és ugyancsak előnyös anyagmegtakarí­tás szempontjából. Hiányossága azonban, hogy a megfelelő minőségű vágást csak bonyolult rugós rögzí­tés segítségével tudja megoldani, tehát alkal­mazása egy másik bonyolult szerkezetet is szükségessé tesz. Keményötvözet felhasználása a vágóele­mekhez az olvadékanyagok gyenge hővezető képessége következtében a hőelvezetés romlá­sához vezet, repedésképződést eredményezhet, továbbá csiszolással nehezen élezhető. A drága ezüstforrasz felhasználása ugyan­csak előnytelen. A kések belső élének 0 5°-os dőlésszögbeál­­ítása a V-alakú vágóéi mellett ugyancsak nehézkes. Azáltal, hogy a vágóéi két, hegyesszögben összetartó felület (a belső felület és a hátfelü­let) találkozási vonalaként van kiképezve, a 195170 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents