195170. lajstromszámú szabadalom • Olló képlékeny anyagok, főleg üvegmassza vágására
195170 4 vágóélben termikus és mechanikus feszültségek megnövekedett koncentrációban halmozódnak fel. A vágóelemek négyszögletes bevágás két oldalfalán történő rögzítése a kés előállítását jelentősen bonyolulttá teszi, mivel a bevágás szögének és a vágóelem szögének pontosan egybe kell esnie. Ezzel együtt jelentősen megnövekednek az előállítási költségek is. A találmánnyal célunk az ismert megoldások hiányoságainak kiküszöbölése. A megoldandó feladat tehát olyan szerkezet megvalósítása, amely plasztikus anyagok vágására alkalmas, és amelyben a vágóelem úgy van kialakítva, hogy kedvező munkatulajdonságok mellett hosszú élettartamú, és egyúttal egyszerűen előállítható szerkezetet tesz lehetővé. A kiíűzőtt feladatot olyan képlékeny anyagok vágására szolgáló olló kialakításával oldottuk meg, amelynek két, alternálóan mozgatható elrendezésű kése van, amelyek mindegyikében bevágás van kiképezve, amelyben vágóelem van rögzítve, amelynek belső felülete és hátfelülete közti találkozási vonal vágóélet képez. A kitűzött feladatot a találmány szerint azáltal oldottuk meg, hogy a vágóelem hátfelületét úgy alakítottuk ki, hogy keresztmetszeti felületére vonatkozó vetülete körív, amely a vágóelem belső felületét 90°-nál nagyobb szögben metszi. A vágóelem hátfelületének találmány szerinti kialakítása a kések élettartamának megnövelését eredményezi azáltal, hogy javul a hőelvezetés, a kés képlékeny anyag általi körülfolyása és a szilárdsági tulajdonságok. Előnyös továbbá, hogy a lekerekített profilú hátfelület a vágási nyom lecsökkenését, az élezés és utánélezés leegyszerűsödését eredményezi, és kizárja a lehetőségét az utánélezés következtében jelentkező repedések és mikroszkopikus egyenetlenségek keletkezésének. Célszerű a vágóelemeknek a kések testében kialakított bevágásban rögzített felületét a vágóelem teljes hosszában közelítőleg körív keresztmetszettel kialakítani. A vágóelem felületének ez a kialakítása az éltartam és az előállítási pontosság megnöveléséhez vezet, mivel megkönnyíti a vágóelemről a kés testébe irányuló hőátvezetést, lehetővé teszi a vágóelemnek a kés testén való rögzítési helyén történő önbeállítását és megkönynyíti a forrasztást. Előnyös továbbá, hogy a terhelés egymáshoz rendelt felületeken való egyenletes eloszlásának eredményeképpen javul a vágóelem rögzítésének biztonsága és lehetőség van olcsóbb forraszok felhasználására. Ugyancsak előnyös a vágóelemek hátfelületét a vágóelem teljes hosszában körívszerű keresztmetszettel kialakítani, úgy, hogy a hátfelület keresztmetszeti síkra vonatkozó vetülete a vágóelem belső felületének keresztmetszeti síkra vonatkozó vetületéve! 30° és 90° közötti szöget zárjon be. 3 Ez a szögtartomány lehetővé teszi a kések optimális alakjának megválasztását, amely minimális vágási nyomot nagyéltartam mellett tesz lehetővé. Amennyiben a képlékeny anyaggal szemben támasztott követelmények szigorúak — például optikai üvegek előállításánál —, a szöget minimálisra választjuk, ha viszont az éltartam a lényegesebb szempont, a szöget 90°-nak kell választani, amely a tartósságot növeli, és a lehetséges utánélezések számát emeli. Célszerű a kések testében lévő bevágásokat és az azokban rögzítendő vágóelem-felületeket egymáshoz illesztetten kiképezni. Azáltal, hogy a vágóelem és a kés testének egymással érintkező felületei pontosan illeszkednek, javul a vágóelemről a kés testébe irányuló hőátvezetés. További előnyös hatása a fenti kialakításnak, hogy lehetővé teszi a vágóelem megbízható rögzítését a kés bevágásában, ezáltal pedig egyszerűsödik az olló előállítása. Célszerű a vágóelemeket teljes hosszában úgy kialakítani, hogy hátfelületüknek és a kések testében kiképzett bevágásban rögzített felületüknek keresztmetszeti síkra vonatkozó vetületei megegyező átmérőjű körívek legyenek, a vágóelemek belső felületei pedig a kések mozgásfelületeivel közelítőleg párhuzamos síkfelületek legyenek. A vágóelemek ilyen kialakítása jelentősen leegyszerűsíti és olcsóbbá teszi a kések előállítását, és biztosítja a terhelés egyenletes eloszlását a vágóelemek egymással csúszóérintkezésben lévő belső felületein. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük. A rajzon: az 1. ábrán a találmány szerinti szerkezet példakénti kiviteli alakját tüntettük fel a vágás pillanatában, hosszmetszetben; a 2. ábrán a találmány szerinti szerkezet vágóelemének példakénti kiviteli alakját ábrázoltuk hosszmetszetben, nagyított léptékben; a 3. ábrán a találmány szerinti ollót ábrázoltuk felülnézetben; a 4. ábrán a vágóelem kiviteli alakjának metszeti képét tüntettük fel; az 5. ábrán a vágóelem további kiviteli alakjának metszeti képét ábrázoltuk. Amint az 1. ábrán látható az ollónak 1 és 1’ kései vannak, amelyek között 2 üvegmassza van befogva. Az 1 és 1’ kések egymással szemben történő mozgás közben a 2 üvegmasszát átvágják, ezáltal cseppet választanak le róla, majd visszaállnak alaphelyzetükbe, és 3 tengelyhez viszonyított alternáló mozgásukat ismétlik. Az 1 és 1’ kések üvegolvadékkal kapcsolatba kerülő része eközben bonyolult termikus és mechanikai hatásoknak van kitéve: ismétlődő felhevítésnek azt követő hirtelen lehűtéssel, az 1 késnek az 1’ késre gyakorolt 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
