195164. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fűtési rendszerekben áramló víz tisztítására
a kationcserélő gyanta és az anioncserélő gyanta keverékén vezetjük át. Bármely megoldást választjuk, előnyös valamely fizikai tulajdonság, például a szemcsenagyság vagy fai súly különbsége alapján egymástól elválasztható kationcserélő gyantát és anioncserélő gyantát használni. Adott esetben ugyanis gazdaságos lehet ezeket a gyantákat használat után regenerálni. Minthogy a kezelésnek alávetett víz általában mechanikai szennyezéseket is tartalmaz, az ioncserélő gyantát szűrőanyaggal védjük. A szűrőanyagot az áramlás irányát tekintve az ioncserélő gyanta előtt bárhol elhelyezhetjük, célszerűen azonban magára a gyantára rétegezzük. Szűrőanyagként használhatunk aktív szenet, kavicsot, szemcsés ásványi anyagokat, előnyösen perlitet vagy különféle szemcsés szerves anyagokat, előnyösen cellulózt vagy műanyagokat. Előnyösen felhasználhatjuk szűrőanyagként a sótalanításhoz korábban használt kimerült ioncserélő gyantát is. Szűrőanyagként használhatunk egyféle anyagot vagy több felsorolt anyagból álló keveréket. Ha a mechanikai szennyeződések hirtelen megváltozását tapasztaljuk a rendszerben, akkor üzem közben is megfelelően megváltoztathatjuk a vízkezelésben használt szü'rőanyagot oly módon, hogy a szűrőrétegre még további szűrőanyagot viszünk be. Ez lehet a szűrőrétegen lévő szűrőanyaggal megegyező vagy attól eltérő anyag aszerint, hogy a megváltozott szennyeződésű víz mechanikai előtisztítása milyen szűrőanyagot követel meg. A találmány szerinti eljárást előnyösen oly módon foganatosítjuk, hogy az ioncserélő gyanta réteget egy önmagában ismert textil- vagy müanyagbetétes szűrőre, célszerűen szürőgyertyára visszük fel. A gyantát előbb természetesen megfelelő módon előkészítjük egy keverős edényben való szuszpendálással. A gyantaréteg vastagsága részben a berendezés adottságaitól, részben a várható legnagyobb sótartalomtól függ. Általában mintegy 3-10 mm vastag gyantaréteget célszerű használni. A gyantára felviszszük a szűrőanyagot, hasonló szempontok szerint meghatározott vastagságú rétegben. Mint fent említettük, a szűrőanyag mennyisége és minősége később üzem közben is módosítható újabb szürőanyag bevitelével. Az így előkészített kombinált szűrőanyag-ioncserélő ágyon megkezdjük a víz átáramoltatását a fent említett sebességgel. A találmány szerinti eljáráshoz használt ioncserélő gyanták nagy fajlagos ioncserélő kapacitása folytán nagy sótartalmú, mintegy 50 pS/cm vezetöképességű vizet is eredményesen sótalaníthatunk az Eljárással. A mechanikai szennyeződések nem zavarják a sótalanítást, mert a szűrőréteg távol tartja azokat az ioncserélő gyantától. A szűrőrétegen áthatoló apró lebegő szennyeződések nem okoznak zavart, mert a találmány szerinti eljárásra jellemző áramlási sebesség mellett 3 adszorpciójuk jelentéktelen az ioncserélő gyantán. Egyébként éppen ez a viszonylag nagy áramlási sebesség teszi lehetővé, hogy a rendszerben áramló víz nagy részét vagy teljes egészét átvezethessük a szűrő-sótalanító rétegen, és így hatékony tisztítást érjünk el viszonylag rövid idő alatt. A szűrő és ioncserélő réteg könnyén felújítható az említett berendezésben. A vízáram kikapcsolása után ellenkező áramlási irányban vizet vagy víz-levegő keveréket nyomatunk a készülékbe. Ekkor a rétegek leválnak a szűrőről, illetve a szűrőgyertyáról és eltávolíthatók. Az ioncserélő gyantát kívánt esetben a szokásos módon regenerálhatjuk vagy felhasználhatjuk szűrőanyagként a következő munkaciklusban. A készülék kitisztítása után lassú vizárammal felvesszük a szűrőre az előkészített ioncserélő gyantát és szűrőanyagot, majd ismét megkezdjük a rendszerben áramló víz kezelését. A találmány előnye, hogy lehetővé teszi fűtési rendszerekben áramló víz sótalanítását függetlenül annak sótartalmától, illetve mechanikai szennyeződéseitől. Az eredményes sótalanítást nem zavarja a sótartalom vagy a mechanikai szennyeződések mennyiségi vagy minőségi ingadozása sem. Az eljárással nagy mennyiségű vizet lehet kezelni, így nagy térfogatú vízrendszerekben is rövid idő alatt helyreállítható a víz előírt minősége. A találmány szerinti eljárás további előnye, hogy a fűtőközeg megfelelő tisztántartása folytán fölöslegessé válik a szokásos korrózióvédő réteg kialakítása, ami egyébként is problematikus lenne az említett viszonylag alacsorly hőmérsékleteken. A találmányt az alábbi példákkal szemléltetjük. 1. példa Egy 1000 tonna/óra teljesítményű forróvízrendszer fűtőközegét tisztítjuk. A rendszer víztérfogata 13000 nr, vízforgalma 2500 m3/ /óra. A pótvíz-betáplálás aránya a tápvízforgalom 2%-a. A fűtőközeg sótartalma a vezetőképességgel kifejezve 5 és 50 pS/cm között változik, átlagos értéke 10 pS/cm. Üzemzavar esetén a vezetőképesség 200 pS/ /cm-ig emelkedhet. A fűtőközeg 200 pg/liter mechanikai szennyezést tartalmaz, ez a menynyiség üzemzavar esetén 2000 pg/liter értékig növekedhet. A szerves szennyezések többnyire kolloid, a hagyományos szűrőn el nem távolítható anyagok. A szerves szennyezésekre jellemző KO!p érték (a szennyezések oxidativ elbontásához szükséges KMn04-fogyasztás mg/literben) 10-30, üzemzavar esetén 200- ig emelkedhet. A fűtőközeg tisztítására tartályban elhelyezett szűrőgyantákra 130 liter ammonium forma'ra hozott Mikrovarion KS(H) kationcserélő és 130 liter hidrokarbonát formára hozot Mikrovarion AT(OH) anioncserélő gyanta (mindkettő a Nitrokémia Ipartelepek gyártmánya) keverékét visszük fel 3 mm vas-4 3 195164 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
