195127. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hulladékenergia hasznosítására gabonaőrlésnél
A találmány tárgya eljárás hulladékenergia hasznosítására gabonaőrlésnél. A találmány energia és víz megtakarítását, a gabona jobb előkezelését, továbbá a késztermék előállításának olyan tökéletesítését szolgálja, ami a minőség javítását és a kihozatal növelését eredményezi. Különböző technikai megoldások ismertek a gabona nedvesítésére, valamint feldolgozásának előkészítésére. Valamennyi ilyen eljárás a mindenkori vízellátó hálózatból származó természetes hőmérsékletű víz, melegített víz, vagy gőz alkalmazásán alapul. Ismertek olyan eljárások és berendezések is, amelyeknél a hőenergiát a gabonához fűthető melegítőcsigán keresztül vezetik oda oly képpen, hogy a szemeknek csak csekély mértékű melegedése a hajrétegben lévő nedvesség eloszlására pozitív hatású. A hejrétegek nedvességkiegyenlítésére 20°C-nál a szemhőmérséklet elveszti a hatását. Az endospermbe a nedvesség bejutásának az egyenletessége a szem hőmérsékletének a függvényében nem változik. Magas szemhőmérsékletnél részlegesen nagy nedvességkoncentráció lép fel a csira környékének endospermjében. A szem melegítése nem eredményezi a héj rétegek közötti kapcsolatok lazítását, és ezzel az endosperm megpuhulását. Azért, hogy ezt a célt elérjük, a nedvességnek a szemben kell jelen lenni. A szem 30°C-nál nagyobb előmelegítése nem csak a nedvességátadás sebességére nincs hatással, hanem különösképpen csappnedvesítésnél a szemfelület egyenletes nedvesítésének a lehetőségét is korlátozza. Ez az effektus különösen kis nedvességtartományokban jelentkezik. Ezáltal a gabona előmelegítése 20°C-os hőmérséklet alatt rendelkezik jelentőséggel, amikor az előmelegített rész csak ennek a határértéknek az egyenletes eléréséhez szükséges. Valamennyi ismert eljárásnak az a hátránya, hogy ezek a nagy energiaigény következtében nem gazdaságosak. Ismert az is, hogy a feldolgozás során a gabonamalomban a termék melegedik. A gabona aprításához, szállításához, keveréséhez és egyébirányú feldolgozásához szükséges energia túlnyomórészt hővé alakul át, úgy, hogy a termék megmelegszik és a pneumatikus szállítási műveletnél a hő a szállító levegőnek adódik át. Ismert olyan eljárás, amelynél a hőt hővisszanyerő berendezéssel valamilyen célra felhasználják. Túlnyomórészt azonban ezt az energiát a távozó levegővel a szabadba engedik ki. Ismertek lemezes hőcserélők és rotációs hőcserélők is, amelyekkel a termelőtereket lehet fűteni vagy a hőenergiát technikai szárítóműveletekhez lehet odavezetni. Növekvő mértékben alkalmazzák a hőviszszanyerést hőcsövek, úgynevezett Heatipipe-lamellás csövek segítségével is. A feldolgozási folyamat során a terménynek energiát adnak át és, ezt a termény adja ismét le a szállító levegőnek; a gabonából a nedvesítő vizet részben ismét kivonják és a felmelegített szállító- 2 1 levegőbe juttatják. A termény ily módon körülbelül 2—3% nedvességet veszít. Ez a víz a már leírt hővisszanyerő eljárás során ismét kiválik a hőcserélőben a harmatpont elérésének hatására. A szállítólevegőben lévő porszemek következtében ez nem kívánatos zavarokat okoz Egyes gabonamalmokban megkísérelték a hi deg évszakokban a malom helyiségeit a pneumatikus szállítás távozó levegőjével fűteni, a levegőt a szűrőktől közvetlenül az illető térbe fuvatva. Ilyenkor a térben kellemetlen páralecsapódás keletkezett, úgyhogy a hulladékhő felhasználásának ez az egyszerű eljárása nem alkalmazható. Ismert eljárás az is, hogy az egyik csövet a másikban helyezik el, azonban ezzel nagyon rossz hatásfok érhető el. Ennek az eljárásnak másik hátránya az , hogy nem minden esetben kívánatos a helyiségek fűtése vagy a gabona szárítása. A hulladékenergia hasznosítása hőszivatytyú vagy hőcserélő cső segítségével is lehetséges. A visszanyert hőenergiával például melegítőcsigát is fűtenek. Ezeknek az eljárásoknak az a hátrányai, hogy nagy berendezésbeli ráfordítás szükséges, és hogy a hőcserélőben kondenzáció lép fel. A találmány célja az, hogy a szállítólevegő hulladékenergiáját a gabona előmelegítésére használják fel, és a levegőben lévő vizet a gabonába vezessük a következő hatások elérésére. — Mivel a kenyérgabona fehér lisztté való őrléséhez a szernhőmérsékletnek előnyös módon 20°C és 25°C között kell lenni, így különösen a hideg évszakokban a hulladékenergiát a gabona melegítésére célszerű használni. — A gabona egyenletes nedvesítését vízcseppek mechanikus szétdörzsölése nélkül lehet biztosítani és elérni a kiinduló nedvességet a tényleges nedvesítési folyamat előtt. — A szemben és a szemen a megkívánt nedvességmozgást létrehozva, a lisztmag héjának lazítása és az endosperm puhítása érhető el. — A várakozási idő rövidítése érhető el. A találmány feladata az, hogy ismert berendezések alkalmazásával a szállítólevegő hulladékhőjét és a benne lévő nedvességet a hideg gabonának átadjuk a tényleges nedvesítési folyamat előtt. Ez esetben elmarad az ismert hőcserélőkkel, a fűthető melegítőcsigákkal és hasonló módszerekkel kapcsolatos bonyolult eljárás. A találmány szerinti eljárás azon alapszik, hogy a meleg távozó levegőt közvetlenül átvezetjük a hideg gabonán oly képpen, hogy hőcserélődés jön létre, és a lehűlő szállítólevegő hőmérsékletcsökkenése következtében a gabona egyenletesen nedvesítődik. A gabonaszemeknek ily módon biztosítható egyenletes nedvesítését egyetlen más nedvesítési eljárással sem lehet elérni a merítéses nedvesítésen kívül, ami például a gabonamosó gépekkel 2 195127 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 50 65
