195127. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hulladékenergia hasznosítására gabonaőrlésnél

195127 történik. A szem melegítése és egyenletes ned­vesítése által a szemben gyors nedvességki­egyenlítődés jön létre, és'ezzel az endosperm megpuhul és a héjrétegek fellazulnak. Az ezt követő fő nedvesítés során, amikor a gabonát ismert eljárással és készülékekkel nedvesítik, a folyadékcseppek a gabonaszemeken intenzív módon szétdörzsölődnek és a gabona sűrlódik, a gabonaszemekben a nedvességkiegyenlítő­dés a megnövelt szemhőmérséklet következ­tében lényegesen gyorsabban megy végbe. Ez­által a tárolócellákban a várakozási idő, va­lamint a nedvesítő és koptató készülékben a tartozkódási idő lényegesen csökken. A találmány lényege tehát, hogy a feldol­gozási folyamatnál, túlnyomórészt az őrlés­nél felnielegedett és megnövekedett nedvesség­tartalmú szállítólevegőt hőcserélőbe vezetjük, és ott közvetlenül érintkezésbe hozzuk a hideg, száraz, szemes gabonával. A találmány szerinti eljárásnál az ismert permetező nedvesítő eljáráshoz szükséges nedvesítő csiga — ami a mérsékelt és hideg klimazónákban a tartózkodási idő növelésé­hez feltétlenül szükséges — elhagyható. A találmány szerinti eljárás alkalmazá­sához olyan berendezés szükéges, amelyben a gabonát a .meleg és nedves távozó levegő gyakorlatilag további energiafelhasználás nélkül átjárja, és ily módon hőátadás és ned­vességkiegyenlítődés jöhet létre. Az olyan hű­tőberendezések képében, mint például azok a hűtőtornyok, hűtőszalagok vagy hűtőkarussze lek, amelyeket a pallet hűtésére és szárítására alkalmaznak a kevert takarmány előállításá­nál, rendelkezésre állnak olyan berendezések, amelyek a tényleges alkalmazási területüknek megfelelően ellentétesen vannak igénybevéve, mikor a meleg;távozó levegőt a hideg termé­nyen átvezetve és lehűtve a szabadba juttat­ják. A találmány szerint az ilyen berendezé­seknél az a nyomásveszteség, ami a gabona átjáratásához szükséges, körülbelül 300— —500 pascal és ily módon még a malom pneu­matikus rendszerének a szükséges tartalék tartományába esik. A találmányt közelebbről egy kiviteli példa alapján ismertetjük. A mellékelt ábra egy olyan berendezés elvi vázlata, amelynek kapcsán a találmány sze­rinti eljárás egy példakénti foganato­sítása követhető. Az előtisztításon keresztülesett hideg, szá­raz 1 gabona a berendezés üzembehelyezése után abba a 2 hőcserélőbe jut, amely előnyös módon olyan hűtőberendezés, amilyent a ke­vert takarmány előállításánál a présszeletek hűtésére alkalmaznak. Ezután a termék a 3 át­folyásmérőn keresztül abba a 4 nedvesség­­mérőbe kerül, ahol a termék nedvességét mér­jük. A termék mért nedvességének megfelelő­en az ezt követő 5 nedvesítő és koptató beren­3 dezésben a termékhez; vizet adunk és hatáso­san összedörzsöljük. Az ezt követő 6 tároló­­tartályban elegendő idő van arra, hogy a víz a szemekbe egyenletesen behatoljon. A 6 tároló­­tartályból az előkészített terméket a 7 adagoló segítségével kivesszük és ahhoz a 8 koptató­géphez juttatjuk, amelyben az előkezeléssel fellazított felső héjréteg könnyen leválik. A 12 pneumatikus őrleménytovábbítóban' kerül a termék az őrléshez szükséges 10 utónedvesí­­tőhöz. A szállítólevegő áramot a 9.1 centri­fugál ventillátor állítja elő. A 12 pneumatikus őrleménytovábbítóban a termékből már ned­vesség vonódik ki és adódik át a száliítóleve­­gőnek. Az ezt követő 11.1 —11.4 hengerszé­keken vagy más aprítóberendezéseken a gabo­nát felaprítjuk, miközben az erre fordított energia túlnyomórészt hővé alakul és nagyobb részt a terméknek adódik át. A pneumatikus őrleménytovábbítókban és a 13.1 —13.5 centrifugál elválasztókban a termékből hő és részben víz is elvonódik és a szállítólevegőnek adódik át. A 14.1 —14.4 szitaberendezéseken átjutva a termék ismét az aprítógépekbe kerül vagy késztermékként a készterméktárolóban halmozódik fel. A pneu­matikus továbbításhoz szükséges szállítóle­vegőáramot a 9.2 vagy a 9.1 centrifugál ven­tillátor állítja elő, miközben a levegő a centri­fugál ventillátor energiavesztesége következ­tében ismét mérhetően felmelegszik. A 15 szű­rőben a por (a szűrőliszt) a levegőtől elkülö­nül. Ezt követőleg a megtisztított 16 szállító­­levegőt a 2 hőcserélőbe vezetjük, ahol a hideg, száraz gabonát a meleg nedves levegő átjárja. Ekkor a gabona felmelegszik és a levegőben a relatív nedvességtartalom a levegő lehűlé­se következtében nagyobb lesz. Nedvességát­adás következik be úgy, hogy a gabona ned­vessége nő. Ez a gabona, amint előzőleg le­írtuk, a feldolgozó berendezésbe kerül, ami­nek következtében a hőmérsékletszint növe­kedése következik be, ezáltal a meleg gabona a szállítólevegőt ismét melegebbé teszi. A 16 szállítólevegőbe — szükséghez ké­pest — a 18 levegőnedvesítő berendezés se­gítségével vizet juttathatunk. A 2 hőcserélőből a 17 távozó levegő lehűl­ve és csökkent nedvességtartalommal lép ki. A példa kapcsán is látható, hogy különleges berendezés nélkül biztosítható a gabona ener­giatakarékos feldolgozása és a termék jobb minősége. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás hulladékenergia hasznosítására gabonaőrlésnél, különösen pneumatikus szál­lítást alkalmazó gabonamalmokban, azzal jellemezve, hogy a feldolgozási folyamatnál, túlnyomórészt az őrlésnél felmelegedett és megnövekedett nedvességtartalmú szállító­levegőt (16) hőcserélőbe (2) vezetjük, és ott közvetlenül érintkezésbe hozzuk a hideg szá­raz szemes gabonával (1). 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents