195082. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként fenil-szulfonil-karbamid-származékokat tartalmazó baktericid szerek és eljárás a hatóanyagok előállítására
195082 méftékű csökkentését teszik lehetővé, továbbá a természetes (állati vagy növényi) vagy a szintetikus íoszfolipidek a keíalinok és a lecitinek sorából, így például a foszfatidil-etanolamin, foszfatidil-szerin, íoszfatidil-kolin, szfingomielin, foszfatidil-inozit, foszfatidil-glicerin, lizolecitin.plazmalogének vagya kardiolipin, amelyeket például állati vagy növényi sejtekből, különösen agyvelőből, szívből, tüdőből, tojássárgájából vagy szójából nyerhetünk ki. Alkalmazható kereskedelmi keverékek például a foszfatidil-kolin keverékek. Szintetikus foszfolipidek,például a dioktanoil-foszfatidil-kolin és a dipalmitoil-foszfatidil-kolin. Felületaktív anyagokként a formálandó (I) általános képletű hatóanyagok fajtája szerint nemionos, kationos és/vagy anionos tenzidek jönnek számításba, amelyek jó emulgeáló, diszpergáló és nedvesítő tulajdonságokkal rendelkeznek. Tenzideken tenzidelegyeket is értünk. Alkalmas anionos tenzidek mind úgynevezett vízoldható szappanok, mind pedig vízoldható szintetikus felületaktív vegyületek lehetnek. Szappanokként az alkálifém-, alkáliföldfém- vagy adott esetben szubsztituált ammóniumsók, így 10—22 szénatomos nagy molekulájú zsírsavak alkálifém-, alkáliföldfém- vagy adott esetben szubsztituált ammóniumsók, így például az olajsav vagy sztearinsav vagy természetes zsírsavelegyek, amelyek kókuszdió- vagy faggyúolajból nyerhetők, nátriumvagy káliumsói használhatók. Megemlítjük továbbá a zsírsav-metíllaurinsókat is. Gyakrabban alkalmazunk azonban úgynevezett szintetikus tenzideket, különösen zsírszulfonátokat, zsírszulfátokat, szulfonált benzimidazol-származékokat vagy alkilszulfonátokat. A zsírszulfonátok vagy -szulfátok rendszerint alkálifém-, alkáliföldfém- vagy adott esetben szubsztituált ammóniumsók alakjában léteznek és 8—22 szénatomos alkilrészt tartalmaznak, mimellett az alkilrész az acilmaradékok alkilrészét is magában foglalja. Ilyenek a ligninszulfonsav, a dodecil-kénsav-észter vagy valamely a természetes zsírsavakból előállított zsíralkoholszulfátelegy Navagy Ca-sója. Ide tartoznak még a zsíralkohol-etilénoxid-adduktumok kénsavésztereinek és szulfonsavjainak a sói is. A szulfonált benzimidazol-származékok előnyösen 2 szulfonsavcsoportot és egy 8—22 szénatomos zsírsavrészt tartalmaznak. Az alkil-aril-szulfoná - tok például a dodecil-benzol-szulfonsav, a dibutil-naftalin-szulfonsav vagy valamely nafta lin-szül fon sav-formaldehid -kondenzációs termék nátrium-, kalcium- vagy trietanol - amin sói. Számításba jönnek továbbá a megfelelő foszfátok is, például valamely p-nonil-fenol- (4-14) -etilénoxid-adduktum foszforsavészterének a sói. 7 Nemionos tenzidekként elsősorban számításba jönnek alifás vagy cikloalifás alkoholok, adott esetben telített vagy telítetlen zsírsavak és alkilfenolok poliglikol-éter-származékai, amelyek 3—30 glikolétercsoportot és 8—20 szénatomot tartalmaznak az (alifás) szénhidrogénrészben és 6—18 szénatomot az alkil-fenol alkilrészében. További alkalmas nemionos tenzidek a vízoldható, 20—250 etilénglikol-éter-csoportot és 10—100 propilénglikol-éter-csoportot tartalmazó polietilénoxid-adduktumok polipropilénglikolon, éti lén-dia mino-poli propilén-glikolon és alkilláncban 1 —10 szénatomot tartalmazó alkil-polipropilén-glikolon. Az említett vegyületek szokásosan 1—5 etilénglikolegységet tartalmaznak propilénglikolegységenként. Nemionos tenzidek például a nonil-fenol-polietoxi-etanolok, a ricinusolaj-poliglikol-éterek^ a propilén-polietilénoxid-adduktumok, a tributíl-fenoxi-polietilén-etanol, a polietilénglikol és az oktil-fenoxi-polietoxi-etanol. Számításba jönnek továbbá a polioxi-etilén-szorbitán zsírsavészterei is, így a polioxi-etilén-szorbitán-trioleát. A kationos tenzidek mindenekelőtt olyan kvaterner ammóniumsók, amelyek N-szubsztituensként legalább egy 8—22 szénatomos alkilcsoportot tartalmaznak és további szubsztituensekként rövidszénláncú, adott esetben halogénezett alkil-, benzil- vagy rövidszénláncú hidroxi-alkil-csoporttal rendelkeznek. A sók előnyösen halogenidek, metilszulfátok vagy etilszulfátok alakjában vannak jelen, például a sztearil-trimetil-ammónium-klorid vagy a benzil-di-(2-klóretiI)-etil-ammóniurn-bromid. A formálásnál szokásosan alkalmazott tenzidek többek között a következő publikációkban vannak leírva: „Mc Cutcheon’s Detergents and Emulsifiers Annual" BC Publishing Corp., Ridgewood New Jersey, 1981 Helmut Stäche „Tensid-Taschenbuch” Carl Hanser-Verlag München/Wien 1981. A találmány szerinti mezőgazdasági készítmények rendszerint 0,1—95 t%, (I) általános képletű hatóanyagot, 99,9—5 t% szilárd vagy folyékony adalékanyagot és 0—25 t%, különösen 0,1—25 t% tenzidet tartalmaznak. Kereskedelmi áruként a koncentrált készítmények előnyösek, a felhasználók ellenben rendszerint a hígított szereket részesítik előnyben. A szerek további adalékokat is tartalmazhatnak, így stabilizátorokat, habzásgátlókat, viszkózításszabályozó anyagokat, kötőanyagokat, tapadást elősegítő szereket, valamint műtrágyákat vagy más hatóanyagokat különleges hatások elérése végett. Az ilyen készítmények képezik elsősorban a találmány tárgyát. A következő példák a találmány közelebbi bemutatására szolgálnak anélkül, hogy azt korlátoznák. 8 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
