194970. lajstromszámú szabadalom • Kombinált hengertöltésű négyütemű belsőégésű motor
3 194970 4 tést képezve ezzel. Ugyanez a megoldás tetszőleges többhengeres motor kivitelét teszi lehetővé, ha az egyes hengerekhez tartozóan a forgattyúsházat egymástól elkülönített egységekre osztjuk. A találmány szerinti motor azon a felismerésen alapul, hogy ha az alternáló mozgást végző dugattyú képes az általa részben határolt hengertérben és a forgattyűsházban is szívóhatást kifejteni, akkor e szívóhatások együttes kihasználásával lehetővé válik az eddigi megoldásokat meghaladó több gáz motorba juttatása, illetve a nagyobb mértékű hengertöltés biztosítása a különböző motorterekbe szívott gázmennyiségek összeadása révén. A kitűzött cél elérése, vagyis avégett, hogy a találmány szerinti motor önmagában több gázt juttasson saját hengerébe mint az eddig ismert megoldású feltöltő nélküli négyütemű motorok, e motornak olyan hengere- és forgattyűsháza van, amelyekben az alternáló mozgást végző dugattyú szívóhatást tud kifejteni, és olyan összekötőcsatornája van, amely kapcsolatot biztosít a henger és a forgattyúsház között. A henger felső végén szeleppár van, szívó- és töltő szelepek, amelyek szívóütemben a hengerbe irányuló gázokat vezérlik, és egymástól függetlenek. A szeleppár működésével a hengertöltési (szívási) ütem két részre oszlik, mégpedig úgy, hogy elsőrészben a dugattyú hengerben létrehozott légritkítására hagyományos módon, a szívószeleptől vezérelve gáz áramlik a hengerbe, majd a hengertöltés második részében az összekötőcsatornából- és a forgattyúsházból a másik szelep, a töltőszelep által vezérelve további — elősűrített — gáz áramlik a hengerben levőhöz. Négyütemű motor főtengelye két robbanás között kettőt fordul, ezért dugattyúja kétszer süllyed és kétszer emelkedik. A találmány szerinti motor dugattyúja szívóhatást kelt a forgattyúsházban az emelkedő periódusokban, és a beszívott gázt elősűríti-, majd kitolja onnan a süllyedő periódusokban. A forgattyúsház ezen gázmozgásait alkalmas vezérlések — kényszervezérlésű, vagy más jellegű szelepek (pl. visszacsapószelep, membrán, forgótolattyú, megfelelő nyílások stb.) — — szabályozzák. A két robbanás közötti első süllyedő periódus végén az elősűrített gázt erre alkalmas vezérlés átengedi az összekötőcsatornába, amely célszerűen olyan kialakítású, hogy e gázt összenyomva relatíve tartalékolja a következő süllyedő periódus végéig. A második süllyédő periódus végén innen az összekötőcsatorna másik oldalán a töltőszelep nyitásával a hengerbe jut, miközben az összekötőcsatornába ismét gáz áramlik a forgattyúsházból. Ezt az újabb elősűrített gázmennyiséget az összekötőcsatorna a nyitott töltőszelepen keresztül folyamatosan továbbítja a hengerbe. Két robbanás között tehát két másik gázmennyiség elősűrítése történik meg a forgattyúsházban, amelyek egymás után következve együttesen kerülnek a hengerbe a hengertöltési (szívási) ütem második részében. A találmány szerinti motor többhengeres kivitelben több ugyanilyen hengerből és a hozzátartozó több ugyanilyen részre osztott forgattyúsházból áll. A többhengeres motornak lehet több összekötőcsatornája, de elégséges lehet egy közös összekötőcsatorna is, amelynek alsó oldala a kellő számú vezérlés révén a több különálló részre osztott forgattyúsházba csatlakozik, a felső oldala pedig az ugyancsak kellő számú töltőszelepen keresztül a hengerekbe csatlakozik. A találmány szerinti motorban hengerpárral- és együttesen mozgó dugattyúpárral kivitelezve elhagyható a forgattyúsház és az öszszekötőcsatorna közötti vezérlés alkalmazása. A találmányt, hogy jobban érthető legyen, az egyik lehetséges kiviteli alakjában vázlatos rajzok segítségével ismertetem közelebbről. A mellékelt rajzokon az 1—2. ábra a találmány szerinti motor egy lehetséges kiviteli alakjának vázlatos metszete, a 3—7. ábrák szimbolikus rajzok, és a bemutatott motort működés közben demonstrálják. A példaként bemutatott motor — mint az 1—2. ábrán látszik — áll az 1 forgattyúsházból, amely fölött helyezkedik el a 2 henger, amelyben a 3 dugattyú mozog. Az 1 forgatytyúsházban van a 4 forgattyústengely, amit 3 dugattyúval az 5 hajtókar kapcsol össze. Az 1 forgattyúsház és a 2 henger felső vége között helyezkedik el a 6 beömlőcsatorna, amely a gáz forgattyúsházba- és hengerbe vezetésére szolgál. A 6 beömlőcsatorna felső végén van a 7 szívószelep, amely a hengertöltési ütem első részében a közvetlenül hengerbe irányuló gázt vezérli. A 6 beömlőcsatorna alsó végén van a 8 vezérelt beömlőnyílás, amelyen keresztül az üzemanyag bekerül az 1 forgattyúsházba. Az 1 forgattyúsházból nyílóan és a 2 henger felső végébe csatlakozva van kialakítva a 9 összekötőcsatorna, amelynek alsó oldalán a 10 áteresztővezérlés van, felső oldalán pedig a 11 töltőszelep. A 9 összekötőcsatorna biztosítja az 1 forgattyúsházból kikerülő gázok relatív tartalékolását és továbbítását a 2 hengerbe. A 9 összekötőcsatorna alsó oldalán lévő 10 áteresztő vezérlés egyrészt az 1 forgattyúsházban történő elősűrítés mértékét szabályozza, másrészt meggátolja a 9 összekötőcsatornába továbbított gázok visszahatását az 1 forgattyústérbe. A 9 összekötőcsatoriia felső oldalán levő 11 töltőszelep a hengertöltési ütem második részében ' az 1 forgattyúsházból továbbított gázok (üzemanyag) hengerbe juttatását szabályozza. A henger felső végén van továbbá a 12 kipufogószelep, amely lehetővé teszi 2 hengerből és égéstermékek eltávozását 13 kipufogócsatornán át. A motor úgy működik, hogy a 2 hengerben bekövetkezett robbanás után a terjeszkedő gáz lefelé löki 3 dugattyút, ezért az alsó holtpont felé halad és 5 hajtókar segítségével megforgatja a 4 forgattyústengelyt. 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
