194970. lajstromszámú szabadalom • Kombinált hengertöltésű négyütemű belsőégésű motor
A találmány arra a célra szolgáló motor, hogy önmagában több gázt-, elporlasztott éghető folyadékot levegővel keveredve, vagy egyszerűen levegőt (a továbbiakban mindig gáz) juttasson saját hengerébe, mint az eddig ismert megoldású feltöltőnélküli motorok. Ennek a motornak hengere és forgattyúsháza van, melyeket összekötőcsatorna köt össze, és a henger a kipufogó szelep mellett további szeleppárral van ellátva, amely szelepek a henger gázzal való töltését szabályozzák, forgattyúsháza pedig vezérlésekkel van ellátva az ottani gázmozgás szabályozására. A találmány szerinti motor előnyösen alkalmazható azokon a területeken, ahol belsőégésű motort alkalmaznak, főként a gépjárműiparban és az autó-motorsportban. A hagyományos négyütemű motorokat általános gyakorlatnak, nemzetközileg elfogadott- és követett elveknek megfelelően készítik a világon mind a mai napig. E motorok egyfajta közös jellemzője, hogy az állandóan ismétlődő hengertöltési-, sűrítési-, terjeszkedési-, kipufogási ütemek a dugattyú fölötti motortérben játszódnak le. Az üzemeléshez szükséges gáz a dugattyú mozgásával létrehozott szívóhatás következtében kerül a hengerbe. Közismert, hogy a szívással dolgozó motorok hengertöltési módja nem képes biztosítani a henger teljesmértékű megtöltését, és ez számos idevágó irodalmi helyen is látható, mint például a Keller Nagy: „Gépjárműszerkezetek karbantartása és javítása" című könyv 174. oldalán (Műszaki Könyvkiadó Bp. 1977). A könyv szerint a szívással dolgozó motorokban az elérhető legnagyobb hengertöltés 70-80 %, ami maximális fordulatszámon 50 %-ra is lecsökkenhet. Ha ezt a mértékű hengertöltést viszonyítjuk olyan másmegoldású motor hengertöltéséhez, amelyik hengerébe a gázt nyomással juttatja be, akkor a szívással dolgozó motor hengertöltése ehhez képest kevésnek bizonyul, és ez e-megoldás bizonyosfokú konzerválódását mutatja. A feltöltő nélküli motorok hengertöltésének növelését célzóan újszerű gondolatokat tartalmaz az Ausztrál Timothy G.K. „Crankcasa inducted four stroke piston engine" című szabadalma (lajstromszáma 1 389 377). A szabadalom szerinti motorhoz szükséges legalább egy pár párhuzamos henger egymásmelletti elrendezésben, valamint egy pár dugattyú, amelyek együttesen mozognak az említett hengerekben. Amikor e-dugattyúk együttesen mozognak a felső holtpont felé, akkor gázt szívnak a forgattyúsházba, és amikor együttesen mozognak az alsó holtpont felé, akkor a forgattyúsházba szívott gázt hol az egyik, hol a másik hengerbe töltik váltakozóan. Hasonló megoldású kísérleti motort ismertet Czeslaw Kordzinski: „Kisűrtartalmú belsőégésű motorok" című könyve a 250. oldalon (Műszaki Könyvkiadó Bp. 1980). Ezekben a motorokban az állandóan ismétlődő ütemek közül a dugattyú fölötti motortérben játszódik 1 2 le a sűrítési-, terjeszkedési-, kipufogási ütem, míg a többlethatást eredményező szívás a dugattyúk alatt megy végbe oly módqn, hogy a felfelé haladó két dugattyú elméletileg, kétszeres gázt szív a forgattyúsházba, és lefelé haladva csak az egyik hengerbe tölti azt. Az ilyen megoldású motorban előnyösen értékelhető, hogy hengerét képes teljesmértékben tölteni, sőt esetenként túltölteni, ezért az elérhető legnagyobb hengertöltés 100% fölötti is lehet. A technika mai állása szerint a négyütemű motorok az alternáló mozgást végző dugattyú keltette szívóhatásokat használják ki közvetlenül vagy közvetve a henger töltésére, sajátos módokon. A szívással dolgozó motor sajátossága, hogy a hengerben keletkező szívóhatást közvetlenül—, míg az említett hengerpárral — és együttesen mozgó dugattyúpárral rendelkező motor a dugattyúk alatt a forgatytyúsházban keletkező szívóhatást közvetve használja a hengertöltés céljára. Ennek megfelelően tehát az eddig ismert megoldású négyütemű motorok az alternáló mozgást végző dugattyúnak valamelyik oldalán, de csak az egyik oldalán keltett szívóhatását használják ki a henger gázzal való töltésének érdekében. A szakirodalom tanúsága szerint még nincs megoldva az, hogy az alternáló mozgást végző dugattyú mindkét oldalán — az általa részben határolt, de egymástól különálló motorterekben egyaránt — szívóhatást keltsen, következésképpen az sincs megoldva, hogy ezen szívóhatásokat közvetlenül- és közvetve együttesen a hengertöltésének céljára kihasználják. Az ilyen szívási mód előnye az, hogy egyrészt a többévtizedes hagyománnyal rendelkező szívással dolgozó motor hengertöltésétől nagyobbmértékű hengertöltés biztosítható ezáltal, másrészt az együtt mozgó dugattyúpárral a forgattyúsházba szívó motor hengertöltése szintén növelhető. összevetve a szívással dolgozó motort és az újszerű megoldású hengerpárral- és együtt mozgó dugattyúpárral rendelkező motort, hátrányosan értékelhető bennük az, hogy az előbbi csak kisebb mértékű hengertöltésre képes, az utóbbinak viszont a működési elve nem alkalmazható páratlan hengerszámú motorra. Találmányom célja e hátrányok kiküszöbölése, és ezen túlmenően olyan motor kialakítása, amely az eddig ismert megoldású feltöltő nélküli motorok hengertöltésénél nagyobb mértékű hengertöltést biztosít. Ez oly módon érhető el, hogy a dugattyú nemcsak az egyik oldalon, hanem mind a két oldalán szívóhatást fejt ki, gázt szív ezáltal a hengerbe és a forgattyúsházba egyaránt. Magát a motort a henger és a forgattyúsház között elhelyezett összekötőcsatorna —, a henger felső végén levő három különböző szelep —, valamint a forgattyúsházban kialakított vezérlések teszik alkalmassá arra, hogy a beszívott gázmennyiségeket a hengerbe juttassa és ott összeadja az eddigieket meghaladó mértékű hengertöl2 194970 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
