194963. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés beton burkolóelem előállítására
lógépeknél szokásos tartóállványa, erre erősített vízszintes, álló asztala, és az álló asztal fölött lévő, az álló asztalhoz erősített függőleges vezetőoszlopok révén függőlegesen mozgathatóan vezetett, az álló asztallal párhuzamos mozgó kerete van, és amelynek jellemzője, hogy az álló asztal és a mozgó keret egymás felé fordított felületeiből kiálló, a mozgó keret mozgásirányával azonos irányú közös síkban lévő törőlapjai, az álló asztalnak a mozgó keret felé fordított felületére erősített rugók által tartott, az álló asztalból kinyúló törőlap két oldalán lévő, az álló asztalnak a mozgó keret felé fordított felületével párhuzamos egy-egy támasztóasztala, valamint a mozgó keretet mozgató szerkezetrésze van. A berendezés további lehetséges jellemzője, hogy a mozgó keretet mozgató szerkezetrészének lánchajtáson a csavaranyás-csavarorsós hajtáson keresztül motor révén a vezetőoszlopokon csúsztatva mozgatható tartókerete, a tartókeretnek a mozgó keret felé fordított felülete középrészéből kinyúló, a tartókerethez mereven erősített tartóvillája, a tartóvillának a mozgó keret felé lévő végében elfordíthatóan ágyazott, excenterrel kialakított excentertengelye, az excentertengelyre merőlegesen és mereven erősített karja, egyik végén a kar külső végével csuklósán elfordíthatóan kapcsolódó, másik végén a tartókereten lévő csap körül elfordíthatóan tartott hidraulikus vagy pneumatikus munkahengere, valamint a mozgó keret tartókeret felé fordított felületének középrészére mereven erősített tartóvillában lévő csap körül szabadon elfordulóan tartott, külső végében az excentert ágyazó toló-húzó rúdja van. A találmány szerinti eljárást és berendezést a továbbiakban a rajzokkal kapcsolatosan ismertetjük részletesebben, ahol: — az 1. ábra a találmány szerinti eljárás és berendezés révén előállított, kétféle hasítás révén két burkolóelemmé alakítható, minden oldalán sima betonidom felülnézete; — a 2. ábra olyan betonidom felülnézete, amelynek két félre való hasítása, repesztése után nyert burkolóelemben háromszögkeresztmetszetű hosszirányú hornyok vannak; — a 3. ábra olyan betonidom felülnézete, amelyből hosszirányú, félkörkeresztmetszetű hornyokkal kialakított burkolóelemek állíthatók elő; — a 4. ábra olyan betonidom felülnézete, amelyben, illetve amelyből készített burkolóelemekben hosszirányú, téglalap keresztmetszetű lyukak vannak; — az 5. ábra a 4. ábrához hasonlóan, hossz' irányú és téglalapkeresztmetszetű lyukakkal kialakított betonidom felülnézete; — a 6. ábrán felülnézetben szemléltetett betonidomból olyan burkolóelemek nyerhetők, amelyek hátoldalán a falhoz erősítésnél előnyös hornyok vannak; 3 — a 7. ábra olyan betonidomot szemléltet, amelyből nyert burkolóelemek utólagos hőszigetelésre is alkalmasak; — a 8. ábrán szemléltetett betonidomból nyerhető burkolóelemek zsaluzóblokk készítésére alkalmas kialakításúak; — a 9. ábra a találmány szerinti berendezés egy példaképpeni kiviteli alakjának vázlatos előlnézete. A találmány szerinti eljárás egyik alapgondolata, hogy szokásos összetételű betonkeverékbe kőzúzalékot keverve az ebből a keverékből készített betonidom hasítása, repesztése után a hasadási felületen olyan felületszerkezetet nyerünk, amely az összetévesztésig hasonlít a természetes faragott kő felületéhez. Az így nyert felület esztétikai szempontból még a faragott kő felületénél is előnyösebb, mert módunkban áll a kőzúzalék anyagát, annak színét és szemcsenagyságát tetszés szerint megválasztani. Esetleg többféle bányászott természetes kőből készített kőzúzalékot is keverhetünk egyidejűleg a betonkeverékbe. A felület színhatásának változatossága tovább fokozható azáltal, hogy színezőanyagot is adhatunk a betonkeverékbe. A betonidom hasításakor, repesztésekor érdes, rücskös felületet kapunk, mert a kőzúzalék szemcséi a hasítás síkjában, vagy ennek közvetlen közelében szintén elrepednek, azonban a repedések nem pontosan azonos síkban következnek be. A kőzúzalék szemcséi a betonidom kettéhasításakor azért válnak ketté, mert a kőzúzalék előállításakor a létrehozott szemcsékben hajszálrepedések maradnak vissza. A betonidom kettéhasításakor repesztésekor a kőzúzalék-szemcsék e hajszálrepedések mentén hasadnak el. így a nyert felületen a kőzúzalék-szemcsék színe is megjelenik. A találmány szerinti eljárásnál a cementet — szokásos módon — ismert adalékanyagokkal és bányászott mészkőből, bazaltból vagy más kőzetből előállított kőzúzalékkal keverjük össze. E keverékből két vagy több burkolóelemnek megfelelő mennyiséget megfelelő sablonba töltünk és a sablonban érleljük. Amikor a betonidom elérte végleges szilárdságának 75-80%-át, a sablonból kiemeljük és két olyan egymás felé mozgatható él közé helyezzük, amelyek egymás felé mozgásuk során a betonidomba nyomódnak és a betonidomot közös síkjuk mentén kettérepesztik. A betonidom 75-80%-os szilárdsága biztosítja azt, hogy a legkülönfélébb alakú kőzúzalék-szemcsék két fele a hozzá tartozó betonfelületben szilárdan megmaradjon, a kőzúzalék-szemcsékben lévő hajszálrepedések ugyanakkor gondoskodnak arról, hogy a kőzúzalék - szemcsék csak kismértékben álljanak ki a betonfelületből, illetve ennél kismértékben legyenek mélyebben. Az 1.- 8. ábrák a két-két burkolóelemmé hasítható betonidomokra mutatnak néhány 4 3 194963 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65