194963. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés beton burkolóelem előállítására

194963 példát. Az 1. ábra olyan betonidom felülné­­zete, amelynek minden oldala sima, és amely a szaggatott 1 repedési vonal mentén reped ketté. A 2. és 3. ábra betonidomaiban az 1 repe­dési vonal (az ábrákra merőleges síkban 1 repedési sík) mentén 2 lyukak vannak kiké­pezve, amelyek a betonidomnak az ábrákra merőleges teljes hosszában végignyúlnak. A betonidom kettérepesztése után a 2 lyukak helyén a betonidom hosszán végignyúló olyan hornyok keletkeznek, amelyeknek keresztmet­szete a 2. és 3. ábrákon látható lyukak kereszt­­metszetének a fele. A 2 lyukak azáltal hoz­hatók létre, hogy a betonkeverék beöntése ide­jére és a sablonban való érlelés első idősza­kára a betonkeveréket befogadó sablonba meg­felelő alakú betétrészeket helyezünk, amelye­ket az érlelés egy megfelelő szakaszában el­távolítunk a sablonból. A 4. és 5. ábrákon felülnézetben szemlél­tetett betonidomokban a 2 lyukak téglalap­­keresztmetszetűek és a betonidomban olyan helyeken vannak kialakítva, hogy a betonidom kettérepesztése után ezek a 2 lyukak nem a burkolóelem felületén, hanem ennek belsejében vannak. Az ilyen lyukak súlykönnyítés és/ /vagy hőszigetelés céljára szolgálhatnak. A 6. ábrán látható betonidomból olyan bur­kolóelemek állíthatók elő, amelyeknek hátsó felületén a falra vagy hasonló helyre történő felerősítésükre megkönnyítő és biztosító 3 hor­nyok vannak. A 7. ábra szerinti betonidomban valami­lyen ismert anyagból készült 4 szigetelőré­teg van, így az ebből a betonidomból nyert burkolóelemek szigetelési célokra is alkalmaz­hatók. A 8. ábrán felülnézetben vázolt betonelem zsaluzóblokként alkalmazható. Az ennél fel­tüntetett 2 lyukak keresztirányú 5 lyukak ré­vén összeköttetésben állnak egymással. A 8. ábrán látható betonidom repesztése után nyert burkolóelemeket sorban egymás fölé és egy­más mellé helyezve a 2 lyukakból is egymás fölött és egymás mellett lévő sorozatot ka­punk. A 2 lyukak vízszintes sorozatát 5 lyu­kak sorozata köti össze egymással. A 2 lyu­kakba például több egymásra helyezett bur­kolóelemen végignyúló betonacél betétet he­lyezve és betonnal kiöntve vékony fal állít­ható elő. Az 5 lyukakon keresztül is betonacél betétet tolva e vékony fal szélessége tetsző­leges lehet. Az így előállított burkolóelem-fal főként zsaluzóblokként, de egyéb célokra is eredményesen és gazdaságosan alkalmazható. Az 1.- 8. ábrákon látható burkolóelemek, illetve az ezek előgyártmányának tekinthető betonidomok csak kialakítási példák, a beton­idomoknak, illetve burkolóelemeknek ezeken kívül még igen sok változata, variációja le­hetséges. A betonidomok hasításhoz, repesztéshez történő beállításának megkönnyítése céljából a betonidomoknak a repesztő törőlapokkal érintkezésbe kerülő felületén, a szándékolt 4 5 érintkeztetés helyén mélyedések, fúgák is le­hetnek. Ezek az' 1.- 8. ábrákon nincsen feltün­tetve. A találmány szerinti eljárás révén előál­lítható burkolóelemek anyagának összetételé­re egy példát ad meg a következő táblázat. A táblázat adatai 1 m3 keverékhez haszná­landó anyagokat mutatják. Táblázat Fehér portlandcement 320 kg Víz 150 kg Mészkőliszt 30 kg Nagy kvarctartalmú, 0,1-1 mm szemcseméretű homok 0,1-1 mm szemcseméretű kőzúzalék 703 kg 1-4 mm szemcseméretű kőzúzalék 677 kg 4-8 mm szemcseméretű kőzúzalék 470 kg Oxid-festék 9,6 kg A 9. ábrán látható, találmány szerinti be­rendezés 6 tartóállványának felső részét víz­szintes felső felületű 7 álló asztal képezi, amelyre függőleges 8 vezetőoszlopok vannak erősítve. A 8 vezetőoszlopokon 9 mozgó ke­ret van függőleges irányban csúsztathatóan, eltolhatóan ágyazva. A 7 álló asztal közép­részéből a 9 mozgó keret felé és a 9 mozgó keret középrészéből a 7 álló asztal felé egy­­-egy 10 törőlap nyúlik ki, amelyek egymás felé fordított végei éllé vannak kiképezve. A 7 álló asztalon, a 10 törőlap mellett mind­két oldalon 11 rugók által tartott egy-egy 12 tájolóasztal van, amelyek párhuzamosak a 7 álló asztal felső felületével. A 12 tájolóaszta­lokon vagy ezek egyikén beállítható helyzetű 13 beállító idom van felerősítve. Az alsó, hely­ben maradó 10 törőlap a rajzra merőlegesen hosszan elnyúló a 7 álló asztal fölött és e 10 törőlap mellett a 12 tájolóasztalok függőleges irányban szabadon mozoghatnak. A felső 10 törőlap is hosszan átnyúlik a 9 mozgó keret alatt. A 9 mozgó keret felső részének középré­szétől fölfelé nyúló 14 tartóvilla van a 9 mozgó keretre erősítve, amelyben vízszintes és a rajz síkjára merőleges 15 tengely van ágyazva. A 15 tengelyre a 14 tartóvilla két szára között 16 toló-húzó rúd van erősítve, amelynek fel­ső végében 17 excentertengelyen lévő 18 excen­­ter van elfordíthatóan ágyazva. A 17 excen­­tertengely a 8 vezetőoszlopok felső részén ma­gassági irányban állíthatóan vezetett 19 tar­tókeret középrészének aljából kinyúló 20 tartó­villában elfordíthatóan van ágyazva. A 17 excentertengelyre merőlegesen egy, a rajzon nem látható kar van erősítve, amelynek a 17 excentertengelytől távolabbi vége hidraulikus, vagy pneumatikus 21 munkahenger dugattyú­­rúdjának külső végével van csuklósán elfor­díthatóan összeerősítve. A 21 munkahenger másik vége szintén csuklósán elfordíthatóan a 19 tartókerethez van erősítve. 6 5 10 15 20 25 30 35 4C 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents