194961. lajstromszámú szabadalom • Vasalási egység

előtolással rendelkeznek, ahol mindegyik elő­tolás után egy keresztrúd lesz felhelyezve. Mindegyik, a teljes hosszon átmenő rúd méret­re szakaszolása eközben központosán két keresztrúd között történik. Ha tehát az elő­tolás hossza 25 cm, úgy ezek a rudak az utol­só keresztrúd fölött 12,5 cm-rel nyúlnak túl. Mindegyik rövidebb rúd közvetlenül egy ke­resztrúd után végződik. A túlnyúlás csak annyi, hogy a hegesztés kifogástalanul el­végezhető legyen. Az átmenő és a rövidebb rúd rúdvégeinek eltolása tehát minden rész­­tartományban 12,5 cm 4- 25 cm — ca. 2,5 cm, azaz ca. 35 cm, illetve 12,5 + 25 cm -|- 25 cm-2.5 cm azaz kb. 65 cm. Mivel a nyomatékgör­be kis átlagos terhelésnél az említett hosszak esetében a rúdvégek eltolását a teljes hossz 25—35%-ában engedi meg, így a két rúd-túl­nyúlás összege 120 cm lehet. Az előző soro­zat tehát 50 cm-es hossz-lépcsőzéssel a kö­vetkező vasalási egységeket tartalmazza, ahol a rövidebb rudak hosszát ismét zárójelben adtuk meg: 300 cm (180 cm), 350 cm (230 cm), 400 cm (280 cm), 450 cm (330 cm), 500 cm. (380 cm), 550 cm (430 cm), 600 cm (480 cm), 650 cm (530 cm), 700 cm (580 cm), 750 cm (630 cm), 800 cm (680 cm), 850 cm (730 cm), 900 cm (780 cm). Ragadjunk ki most a magyarázathoz egy 425 cm-es fesztávot, úgyhogy a szükséges leg­kisebb 10 cm-es felfekvés figyelembevételével 445 cm hosszú vasalásra legyen szükség. Ha feltételezzük, hogy a felfekvési szélesség 25 cm, akkor csekély, illetve legkisebb terhelhetőség esetén az egységet 450 cm-es hosszban méretre vágás nélkül lehet alkalmazni úgy, hogy két­oldalt 12,5 cm fekszik fel. Ha azonban az elő­állítandó vasbeton elem terhelhetőségének nagyobbnak kell lennie, akkor a legközelebbi következő hosszúságú vasalási egységet vá­lasztjuk, amely 500 cm és minden egyes túl­­nyúlást lerövidítünk úgy, hogy a végek elto­lása kisebb lesz. A 450 cm-es hosszra ekkor egy nagyobb vasalási keresztmetszet adódik és a nyomatékgörbe erősebben görbül. A maxi­mális leszabás minden egyes túlnyúlásnál ekkor 27,5 cm, azaz összesen 55 cm. Mivel az egység maximális hossza 475 cm lehet (fesz­táv kétszeres íelíekvési szélesség) két ol­dalt legalább egy 12,5 cm-es rövidítésre van szükség. Ha még nagyobb terhelhetőségre van szükség, akkor a vasalási egységet 550 cm hosszban kell alkalmazni, amelyből mindkét oldalon a kb. 60 cm túlnyxílást maximálisan 52.5 cm-rel és minimálisan 37,5 cm-rel le kell rövidíteni. Ha a vasalási egységek rúdkötegeket ké­peznek, akkor azonos vagy hasonló soroza­tokra gondolunk, mivel ezek is automatikus berendezésekben állíthatók elő. A kereszt­­rudak rögzítése helyett itt adott esetben rö­videbb távolságokban a rudakat közvetlenül összehegesztik. A rúdkötegek mint egyedi elemek vasbetét kosarak vagy rácsos tartók részeként, mestergerendák vagy gerendák vasalására alkalmazhatók. Oszlopok vasa- 4 5 lásánál az eltolt végtartományok azzal az előnnyel bírnak, hogy két köteg ütköztetésé­nél a rüdak egymást átlapolják, úgyhogy járulékos vasalásra nincs szükség. A hálószerű vasalási egységeket előnyö­sen 1 m-es szélességben készítjük. Monolit betonfödémek vasalásánál több ilyen egysé­get fektetünk egymás mellé. Ekkor általá­ban elvileg három különböző méretezési eset­ről lehet szó. Egyedi mezőkről, szélső mezők­ről és folyamatos mezők esetében középső mezőkről. Míg egyedi mezők és középső me­zők esetében a nyomatékgörbe lényegében szimmetrikus, szélső mezők esetében a sza­bad szél felé eltolódik. Amint már említet­tük a vasalási egységek lehetővé teszik alkal­mazásukat aszimmetrikus terhelés esetén is oly módon, hogy a vasalási rudak túlnyú­­lásait csak az egyik oldalon vágjuk le, illetve hajtjuk le. A találmány szerinti vasalási egységek, amelyek folyamatos mezők középső mezejé­nél alkalmazhatók, a teljes hossz maximum 10%-ának levágásával ugyanolyan terhe­lési kategóriájú egyedi mezőknél is alkalmaz­hatók. A fentemlített 13 részes sorozatból szár­mazó vasalási egységek alkalmazása lehe­tővé teszi egy levágásokkal és lehajlások­kal hozzáigazított nagyobb egység alkalma­zását minden olyan terhelési esetre, amely a középső mezők átlag terhelési tartománya fölött fekszik. Minden lehajlítás, ill. levágás — néhány kivételtől eltekintve — mindenkor csak a hosszanti rudak túlnyúlására vonat­kozik. A találmányt részletesebben a rajzok alap­ján ismertetjük, amelyek a találmány szerin­ti vasalási egység példakénti kiviteli alak­ját tünteti fel. Az 1. ábrán egy sorozat vasalási egység [átható vázlatosan, növekvő hosszkülönbsé­gekkel. A 2. ábra a vasalási egység két végtarto-, mányának túlnyúlását mutatja. A 3. ábra három rúdból álló köteg elol­­nézete. A 4. ábra négy rúdból álló köteg előlné­­zete. Az 5. ábra az 1. ábrához hasonlóan egy másik sorozat vasalási egységet ábrázol, azo­nos hosszkülönbségekkel. A 6. ábra egy harmadik sorozat vasalási egységet ábrázol, azonos, csekély hosszkü­lönbségekkel. A találmány szerinti 1 vasalási egységek (rúdkötegek egyenként, vagy vasalási kosa­rakban vagy rácsos tartókban, vasalási há­lók, beépített tartókkal vagy anélkül stb.) legalább két 2, 3 rúdból állnak, amelyek hosz­­szukban és elhelyezésükben a nyomatékgör­béhez vannak hozzáigazítva. Ez azt jelenti, hogy a kiviteli példákban a 2 rúd az 1 vasa­lási egység teljes hosszának felel meg, míg a 3 rúd rövidebb és kétoldalt félig visszatolva 6 194961 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents