194961. lajstromszámú szabadalom • Vasalási egység
194961 van elhelyezve. Rúdkötegeknél, mint amilyeneket a 3. és 4. ábrán láthatunk, a további 4 és 5 rudak hasonló módon vannak elhelyezve. Az egyes 2—5 rudak köteggé való összekapcsolása minden megfelelő kötőanyaggal elvégezhető. Előnyösen a vasalási rudakat öszszehegesztik úgy, hogy a vonóerő tökéletesen átadódjék a legközelebbi rúdra és ily módon a tapadó hosszak feleslegessé váljanak. Vasalási hálók esetében a rudakat keresztrudak kötik össze és sík elhelyezésük következtében több 2 rúd fut végig a teljes hosszon. A nyomatékgörbéhez való hozzáigazítás céljából azonban legalább egy 3 ryd rövidebb és nincs levágva. Mivel —-amkít a 2. ábrából látható — a rövidebb rudak átmérője nagyobb, mint a hosszanti rudaké, a vasalási hálók esetében is a teljes vasalási keresztmetszetnek csak a 30—40%-át kell levágni vagy iehajlítani. Az 1. ábra egy sorozatot ábrázol öt 1 vasalási egységgel. Az 1 vasalási egységek kétoldalt a rajzon nem ábrázolt támaszokon fekszenek fel és szokásos szabványosított legkisebb c felfekvési hossz 5—10 cm között van. A leghosszabb rövid 3 rúd pedig a leghosszabb rúdhoz képest 25%-kal van lerövidítve. Mindegyük leghosszabb rövidített 3 rúd hosszszimmetrikusan van elhelyezve, míg a túlnyülás, azaz a leghosszabb 2 rúd tú1 nyúlása a leghosszabb rövidített 3 rúdhoz képest mind a két oldalon b távolsággal egyenlő. Ezek az 1 vasalási egységek a következő követelményeket elégítik ki: az a hosszkülönbség nagyobb, mint a legkisebb c felfekvési hossz kétszeresé (a > 2c), az a hosszkülönbség azonkívül kisebb, mint a két túlnyúlás összege + a legkisebb c felfekvési hossz kétszerese (a<2b + 2c), azaz egyenlő a két b túlnyúlás összegével (a=2b). Ezzel az öt 1 vasalási egységgel, ha a b túlnyűlásokat levágjuk vagy felhajlítjuk, pl. a 225 cm és 930 cm közötti tartomány ölelhető fel. Ha levágásra vagy lehajlításra van szükség, akkor nem kell a teljes vasalási egység teljes keresztmetszetét megmunkálni, hanem csak egy részét, nevezetesen a b túlnyűlást, amely egy két rúdból álló kötegnél pl. csak 40%-a, az előnyben részesített három rúdból álló kötegnél kb. csak 30%-a és vasalási háló esetében ugyancsak csupán kb. 30—40%-a a teljes keresztmetszetnek. Egy hosszabb hatodik vasalási egység egészen az 1240 cm-ig terjedő nagyságig elég lenne. Az 5. ábrán ábrázolt sorozatnál az 1 vasalási egységek között azonos a hosszkülönbség van, úgyhogy a 3 rudak százalékos rövidülése növekvő hossz esetében csökken. Ebben az esetben is öt 1 vasalási egységgel a 150— 900 cm-ig terjedő tartomány ölelhető fel. Mindkét sorozatnál az 1 vasalási egység hosszú 2 rúdjának hossza az azt követő 1 vasalási egységben lévő leghosszabb rövidített 3 rúd hosszának felel meg, amint azt a ferdén futó szaggatott vonalakkal jelöltük, 7 úgyhogy itt is fennállnak azok a viszonyok, hogy' az a > 2c és a=2b. A 6. ábrán ábrázolt sorozatnál a hossziépcsőzés kisebb és a rövidebb 1 vasalási egység leghosszabb 2-rúdjának hossza nagyobb, mint a következő vasalási egységben lévő rövidebb 3 rúd hossza. Ebben az esetben az a hosszkülönbség kisebb, mint a két b túlnyúlás összege. Itt tehát érvényes az a>2c viszonyon túl a másik egyenlőtlenség az a<2b viszony is. A szaggatottan jelzett párhuzamos 6 vonalak mutatják azt a lehetőséget, hogy egyetlen 1 vasalási egység helyett az ide illő teljes hosszban a következő vagy azt követő vasalási egységet lehet választani és levágni, aminek következtében erre a hosszra három különböző vasalási keresztmetszet adódik a különböző terhelési eseteknek megfelelően. A szaggatott 7 vonalak a következő hosszúságú 1 vasalási egység levágásának azt a lehetőségét mutatják, amikor azt csak az egyik oldalon vágjuk le, hogy ily módon a nyomatékgörbe aszimmetrikusan tolódjék el. Az 1 vasalási egységek nagy darabszámban gazdaságosan előregyárthatók, mivel az automatikus gyártóberendezések készletre gyárthatnak. A berendezés gyakori állásideje és átállítási ideje elmarad. Ezek az előnyök messze fölülmúlják azt a csekély hátrányt, hogy közbenső nagyságoknál elméletileg nagyobb méretű vasalást kell alkalmazni és a végeket kell vágni vagy hajlítani, ami azáltal, hogy a végtartományban a keresztmetszetek kisebbek a megmunkálást sem teszi nehézzé. A találmány szerinti megoldással először van lehetőség arra, hogy a kötegelt vasalási rudakat gazdaságosan lehet legyártani és ezzel nagy átmérőket lehet helyettesíteni, ami eddig a megbízás szerinti egyedi gyártásnál nagyon gazdaságtalan volt. Az 1 vasalási egységek az ismertetett különböző hosszúságú 2, 3, 4, 5 rudak helyett azonos hosszúságú és eltoltan összefogott rudakból is kialakíthatók. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Vasalási egység különböző hosszúságban, vasbeton elemek vasalására, amelynél minden egyes vasalási egység legalább két, köteggé összefogott hosszanti rúdból áll, amelyeknek végei egymáshoz képest el vannak tolva, hogy a keresztmetszetet a nyomatékgörbéhez hozzá lehessen igazítani, azzal jellemezve, hogy a vasalási egységek (1) egy sorozatba tartoznak, amelynél két egymást követő vasalási egység (1) között a hosszkülönbség (a) egyrészt nagyobb, mint a vasalási egység (1) legkisebb felfekvési hosszának (c) kétszerese, másrészt legfeljebb azzal az összeggel egyenlő, amely a hosszabb vasalási egység (1) két végtartományában a hosszanti rudak (2, 3) eltolásából adódó túlnyúlások (b) összegének kétszerese hozzászámítva a legkisebb felfekvési hossz (c) kétszeresét. (1982.03.02.) 8 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
