194891. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 6-(triszubsztituált-metil)-penicillánsav- és származékaik előállítására
1. A megfelelő primer alkoholok oxidációja. Az oxidációban például kálium-dikromát, krómsav/piridin, katalitikus oxidáció nemesfémek jelenlétében, mangán-dioxid oxidálószereket alkalmazhatunk. 2. A megfelelő metil-szubsztituált aromás szénhidrogén reakciója például szeléndioxiddal. 3. A megfelelő 1—4 szénatomszámú alkoxi-karbonil vegyület alacsony hőmérsékleten, éter típusú oldószerben, fémhidriddel végrehajtott redukciója. Ilyen alkalmas fémhidridek lehetnek például a lítium-alumínium-hidrid és a diizobutil-alumínium-hidrid. 4. A megfelelő aromás szénhidrogén prekurzor reakciója butil-lítiummal és dimetilformamiddal. Mint korábban leírtuk, a találmány szerinti eljárással előállított (II) általános képletű vegyületek, amelyekben az általános képletben R1 jelentése hidrogénatom, és ezek sói, béta-laktám antibiotikumokkal kombinációban alkalmazva in vitro baktériumellenes tesztekben szinergetikus aktivitást mutatnak. Ezt az aktivitást a különféle mikroorganizmusokkal szemben kifejtett minimális gátlási koncentráció (MIC) mcg/ml egységben történő mérésével határozhatjuk meg. A meghatározási eljárás az International Collaborative Study on Antibiotic Sensitivity Testing (Ericsson és Sherris, Acta. Pathologia Scandinav, Supp. 217, Section B: 64—68 (1971)) által javasolt módszer, és BHI (brain heaft infusion) agar-agart és inokulum átvivő eszközt alkalmaz. Éjszakán át tenyésztett kémcső-tenyészeteket 100-szorosra hígítottunk és ezeket alkalmaztuk standard inokulumként (körülbelül 0,002 ml, amely 20,000—10,000 sejtet tartalmaz, volt bevezetve az agar-agar felületére; 20 ml HHI agar-agar/tál). Tizenként, kétszeres vizsgált anyag hígítást alkalmaztunk, amelynek kezdeti koncentrációja 200 mcg/ml volt. Az egyedüli kolóniákat figyelmen kívül hagytuk, amikor a 18 órás 37°C-os kultúrák vizsgálatát elvégeztük. Az adott mikroorganizmus (HIC) érzékenységének a vizsgált vegyület, vagy kombináció azon legkisebb koncentrációját tekintettük, amely szabad szemmel való meghatározás alapján a növekedés teljes gátlását idézte elő. Azok a találmány szerinti eljárással előállított vegyületek, amelyekben (II) általános képletben R1 jelentése hidrogénatom, ismert béta-laktám antibiotikumokkal kombinációs ipari antibiotikumokként is felhasználhatók. Például vízkezelés, iszap kontroll, festékmegóvás és faanyag védelem, valamint helyi dezinfekció végrehajtására alkalmazhatók. Az ilyen felhasználás esetében ezeket az aktív hatóanyagokat előnyösen nem toxikus hordozóanyaggal, például növényi vagy ásványi olajjal, vagy lágyító krémmel keverve alkalmazzuk. Az aktív hatóanyagok feloldhatók vagy diszpergálhatók folyékony hígítóanyagokban vagy oldószerekben, mint például vízben, alkanolokban, glikolokban vagy ezek 9 6 keverékében is. A legtöbb esetben körülbelül 0,1 —10 súly% mennyiségű aktív hatóanyagot tartalmazó készítmény kielégítő eredménnyel alkalmazható. A találmány szerinti eljárással előállított (II) általános képletű vegyületek, ahol az általános képletben R1 jelentése hidrogénatom, mint korábban leírtuk, különösen előnyösek mint potenciális béta-laktamáz enzim inhibitorok. Ennek a mechanizmusnak a révén megnövelik a béta-laktám antibiotikumok (penicillinek és cefalosporinok) aktivitását, különösen olyan mikroorganizmusokkal szemben, amelyek béta-laktamázt, termelnek. A találmány szerinti eljárással előállított (II) általános képletű vegyületek béta-laktám antibiotikumok hatását megnövelő képességét referencia kísérletek alapján határozhatjuk meg, amelyekben a béta-laktám antibiotikumot egyedül alkalmazzuk. Meghatározzuk az egyedül alkalmazott béta-laktám és a (II) általános képletű vegyület, ahol az általános képletben R jelentése hidrogénatom, esetében talált MIC értékeket. Ezután ezeket a MIC értékeket összehasonlítjuk az adott antibioikum és a találmány szerinti eljárással előállított (II) általános képletű vegyület — ahol az általános képletben R1 jelentése hidrogénatom — kombinációjának alkalmazása esetében tapasztalt MIC értékkel. Amennyiben a kombináció antibiotikus hatása sokkal nagyobb, mint amit a két külön vegyület egyedüli hatása alapján várnánk, a hatás szinergetikus megnövelésének esete áll fenn. A kombinációk MIC értékeit Barry és Sabath, „Manual of Clinical Microbiology" ed. Lenette, Spaulding and Truant, 2nd, Edition, 1974, American Society for Microbiology, módszere szerint határozzuk meg. A találmány szerinti eljárással előállított (II) általános képletű vegyületek, ahol az általános képletben R1 jelentése hidrogénatom vagy in vivo könnyen hidroiizálható észterképző csoport, megnövelik in vivo a béta-laktám antibiotikumok hatásosságát. Ennél fogva csökkentik a szükséges antibiotikum mennyiséget egér esetében egyébként halálos dózisú béta-laktamázt termelő baktérium inoki lum fertőzésével szemben. Ennek mégha tározására egerekbe, intraperitoneálisan a vizsgálandó mikroorganizmus standard kultú'áját adagoltuk 5 százalékos sertés gyomor mucinban, és akut kísérleti fertőzést hoztunk létre. A fertőzés súlyosságát úgy standardizá tűk, hogy az egereknek letális dózisú mikroorganizmust adagoltunk (a letális dózis az a minimális mennyiségű inokulum, amely a fertőzött és nem kezelt kontroll egerek száz százalékos elpusztulását okozza). A vizsgált, találmány szerinti eljárással előállított vegyületet antibiotikummal kombinálva különböző dózisban adagoltuk i.p. vagy o.p. módon a fertőzött egerek csoportjainak. A vizsgálat végén a keverék aktivitását úgy határoztuk meg, hogy megszámoltuk az adott dózissal kezelt állatok között a túlélő állatok számát. 10 194891 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
