194879. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,6-anftridin származékok és ezeket a vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

194879 vagy kromatografálással — különíthetők el és tisztíthatok. Az (I) általános képletű 1,6-naftiridin­­-származékok előállítása, a találmány értel­mében a szokásos, laktámok O-alkilezésére az irodalomban leírt eljárások szerint törté­nik [1. pl.: Adv. Heterocyclic Chem. 12, p. 185—212 (1970)]. Megfelelő alkilezősze­­rek az alkilhalogenidek, alkilszulfonátok, dialkilszulfátok és a trialkil-oxónium-sók. Az alkilhalogenidekkel végrehajtott reak­cióhoz a (VII) általános képletű vegyü­­letek fémsóik, előnyösen alkálifém- vagy ezüstsóik alakjában is alkalmazhatók, amelye­ket vagy külön állítunk elő, vagy in situ, aprotikus oldószerben, megfelelő bázisok — így fémhidridek, -karbonátok vagy alkoho­látok jelenlétében. Megfelelő oldószerként — a mindenkori alkilezőszer függvényében — csaknem vala­mennyi közömbös szerves oldószer számítás­ba vehető, amilyenek pl. a kötevkezők: nyíltláncú, gyűrűs vagy akár aromás szén­­hidrogének — pl. a n'-pentán, n-hexán, ciklo­­hexán, benzol vagy a toluol —, halogéne­zett szénhidrogének — pl. a diklórmetán, 1.2- diklóretán —, éterek — pl. a dietiléter, 1.2- dimetoxietán —, valamint a dipoláris aprotikus oldószerek, mint a dimetil-form­­amid, hexametil-foszforsav-triamid és a di­­metil-szulfoxid. A hőmérsékleti tartomány az alkalmazott oldószertől függően —20°C és a megfelelő oldószer forráspontja között változ­tatható. A laktám-anion ambivalens jellege következtében az alkilezés során gyakran O- és N-alkilezési termékek keverékéhez jutunk, a reakció körülményeitől és az alkal­mazott alkilezőszertől függően (J. Org. Chem. 32, 1967, p. 4040-től). A kapott termékkeverék szétválasztása kromatográfiás módszerekkel és/vagy kris­tályosítással történhet. Azokat az (I) általános képletű 1,6-naftiri­­din-származékokat, amelyekben R2 jelentése metil- vagy etilcsoport, a példákban meg­adottakon túlmenően előállíthatok úgy is, hogy (VII) általános képletű 1,6-naítiri­­dinonokat trimetil-, ill. trietil-oxónium-sók­­kal, különösen trimetil-oxónium-tetrafluor­­-boráttal reagáltatunk, aprotikus oldószerben. Az O-propil-, O-izopropil-, O-butil-, O-szek. butil-, O-izobutil és O-benzil-vegyületek elő­állítása például az alkálifém- vagy ezüstsók­nak a megfelelő alkil- vagy benzilhalogenidek­­kel való alkilezésével is végezhető. Azokat az (I) általános képletű savakat vagy bázisos vegyületeket, amelyekben R5 jelentése karboxilcsoport vagy adott esetben helyettesített amino-alkoxi-karbonilcsoport, tisztítás céljából és gyógyászati szempontok­ra tekintettel kristályos, gyógyászati szem­pontból elfogadható sókká alakítjuk át. Abban az esetben, ha R5 jelentése karb­oxilcsoport a megfelelő alkáli- vagy alkáli­­földfémsók bázisokkal, pl. hidroxidokkal vagy karbonátokkal állíthatók elő, ezek azonban 3 nem képezik a találmány tárgyát. Ha R4 és/vagy R5 bázisos jellegű, a sókat a szoká­sos módon állíthatjuk elő, a bázisoknak a megfelelő szervetlen vagy szerves savakkal való semlegesítésével. Az alkalmazott savak "pl. a következők közül kerülhetnek ki: sósav, kénsav, foszforsav, hidrogén-bromid, ecetsav, borkősav, tejsav, citromsav, almasay, szalicil­sav, aszkorbinsav, malonsav vagy boros­tyánkősav. Mivel a találmány szerinti (I) általános képletű vegyületek a 4. szénatomon egy kirá­­lis centrumot tartalmaznak, racém keverékek vagy enantiomerek alakjában fordulhat­nak elő. Az (I) általános képletű vegyületek nagy hatékonyságú kalcium-antagonisták. Az is­mert kalcium-antagonistákkal szemben a terá­piás koncentrációkban nem várható kardio­­depressziós hatás (negatív inotróp, negatív kromotróp effektus). Az (I) általános képletű vegyületek al­kalmazása, érgörcsoldó hatásuk alapján, min­denek előtt az agyi, szív- és perifériás érbe­tegségek esetében ajánlott, amilyen a szív­­izom-ischaemia, agyi infarktus, tüdőembólia, arterioszklerózis és más sztenotikus kór­képek, különös tekintettel arra, hogy a ha­sonló hatásterületű ismert készítményekkel szemben messzemenően hiányoznak a nega­tív inotróp mellékhatások. A találmány szerin­ti 1,6-naftiridin-származékok ezért értékes anyagokat képviselnek, amelyek a szív- és vérkeringési betegségek okozta halálozások elleni harc eszközeinek tekinthetők. A talál­mány további tárgyát képezi ezért az (I) ál­talános képletű vegyületeket tartalmazó, a véredény-rendszer betegségeinek elhárítá­sára szolgáló gyógyszerkészítmények előállí­tása. A találmány szerinti (I) általános kép­­* letű vegyületek folyékony vagy szilárd alak­ban orálisan vagy parenterálisan alkalmaz­hatók. Injekció céljára szolgáló oldatok elő­állítására elsősorban vizet alkalmazunk, amely az injekciós oldatok esetében szoká­sos adalékanyagokat, így stabilizálószereket, oldódást elősegítő anyagokat vagy puffe­reket tartalmaz. Ilyen adalékok pl. a következők: tartarát- és citrát-puffer, etanol, komplexképzők — így az eriléndiamin-tetraecetsav és nem-toxikus sói —, valamint a viszkozitás szabályozására nagymolekulájú polimerek (így cseppfolyós polietilénoxid). Szilárd vivőanyagok pl. a kö­vetkezők: keményítő, laktóz, mannit, metil­­cellulóz, talkum, nagy diszperzitású kova­savak, nagymolekulájú zsírsavak (pl. sztea­­rinsav), zselatin, agar, kalciumfoszfát, mag­­néziumsztearát, állati és növényi zsírok, nagymolekulájú szilárd polimerek (így poli­­etilénglikol). Az orális beadásra szánt készít­mények kívánt esetben további íz- és/vagy édesítőanyagokat tartalmazhatnak. Az enterá­­lisan adagolt egyes dózisok a kb. 5—250 mg, előnyösen a 20—10Q mg tartományban helyez-4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents