194878. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrogéntartalmú gyűrűvel kondenzált imidazo származékok és e vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására
194878 4 vagy hidrogenolízissel hasítjuk le. Az alkalmazott védőcsoport azonban — amennyiben védőcsoportként valamilyen acilcsoportot alkalmazunk — a reakció alatt is lehasadhat. Valamely alkalmazott védőcsoport hidrolitikus lehasítását célszerűen valamilyen vizes vagy alkoholos oldószerben például vízben, víz/metanol vagy víz/dioxán elegyben vagy metanolban valamilyen sav, például sósav vagy valamilyen bázis, például nátrium-hidroxid vagy ammónia jelenlétében hajtjuk végre az alkalmazott oldószer forráspontjáig terjedő hőmérsékleten. Valamely alkalmazott védőcsoport hidrogenolitikus lehasítását valamilyen oldószerben, például etil-acetátban, ecetsavban vagy metanolban hajtjuk végre valamilyen hidrogénező katalizátor, például platina vagy palládiumosszén jelenlétében, adott esetben valamilyen bázis, például nátrium-hidroxid vagy kálium-hidroxid hozzáa.dásával. b) Egy III általános képletű N-oxidot — amely képletben A, B, C, D, R, és R2 jelentése az előzőekben megadottakkal azonos — átrendezünk, és adott esetben utána hidrolizáljuk. A reakciót adott esetben valamilyen oldószerben, például benzolban hajtjuk végre, valamilyen acilezőszer, például ecetsavanhidrid vagy propionsavanhidrid jelenlétében — amely célszerűen egyidejűleg oldószerként is alkalmazható — magasabb hőmérsékleten, előnyösen az alkalmazott oldószer f-orrási hőmérsékletén. Az adott esetben következő hidrolízist célszerűen vízben, víz/metanol vagy víz/dioxán elegyben vagy metanolban, valamilyen sav, például sósav vagy valamilyen bázis, például nátrium-hidroxid vagy ammónia jelenlétében, a reakcióelegy forrási hőmérsékletén hajtjuk végre. c) Olyan I általános képletű vegyületek előállítása esetében— amelyek képeletében R, jelentése valamilyen alkánszulfoniloxi- vagy alkánszulfonil-amino-csoport; és/vagy A, B, vagy C csoportok valamelyikének jelentése alkánszulfoniloxi-csoporttal szubsztituált szénatom — egy IV általános képletű vegyületet — amely képletben R2 jelentése az előzőkben megadottakkal azonos; A“, B“, C“, D“ és R“[ jelentése az előzőkben A, B, C, D és R, megadottakkal azonos, azonban vagy R” jelentése hidroxilvagy amino-csoport vagy az A“, B“, vagy C“ egyikének jelentése hidroxi-metin-csoport — 3 egy V általános képletű szulfonil-halogeniddel —amely képletben R3 jelentése az előzőekben megadottakkal azonos; és Hal jelentése klóratom vagy brómatom — reagáltatunk, és adott esetben ezt követően parciális hidrolízist végzünk. A reakciót valamilyen oldószerben, például vízben, tetrahidrofuránban, dioxánban vagy dimetil-formamidben, adott esetben valamilyen savmegkötőszer, például nátrium-hidroxid, nátrium-hidrid, kálium-terc-butoxid, trietil-amin, etil-diizopropil-amin vagy piridin jelenlétében — ahol utóbbi három oldószerként is szolgálhat — 0 és 100°C közötti, előnyösen 20 és 50°C közötti hőmérsékleten hajtjuk végre. Olyan I általános képletű vegyület — amelynek képletében R, jelentése valamilyen alkánszulfoniloxi-csoport — előállítása esetén előnyös, ha egy így előállított reakciótermék parciális hidrolízisén át haladunk. Az adott esetben következő hidrolízist célszerűen vízben, víz/metanol vagy víz/dioxán elegyben vagy valamilyen alkoholban, például metanolban, etanolban vagy izopropanolban hajtjuk végre, valamilyen sav, például sósav jelenlétében, adott esetben az illető oldószer forrási hőmérsékletéig melegítve. Olyan I általános képletű vegyületek — amelyek képletében R, jelentése alkiniloxi-csoport; előállítása esetében egy kapott VI általános képletű vegyületet — amely képletben A, B, C és D jelentése az előzőekben megadottakkal azonos; R“, jelentése hidroxilcsoport — egy VII általános képletű halogeniddel — amely képletben R6 jelentése 3-5 szénatomos atkinilcsoport és Hal jelentése klóratom, brómatom vagy jódatom — reagáltatunk. A reakciót célszerűen valamilyen oldószerben, például tetrahidrofuránban, dioxánban, dimetil-íormamidban, szulfolánban, dimetil-szulfoxidban vagy etilénglikol-dimetil-éterben, előnyösen valamilyen savmegkötőszer, például kálium-karbonát, kálium-terc-butoxid vagy nátrium-hidrid jelenlétében, 0 és 100°C közötti hőmérsékleten, előnyösen 20 és 50°C közötti hőmérsékleten hajtjuk végre. A kapott I általános képletű vegyületek végül kívánt esetben szervetlen-vagy szerves savakkal képzett, fiziológiásán elviselhető savaddíciós sóikká alakíthatók át. Savakként üt például sósav, hidrogén-bromid, kénsav, foszforsav, fumársav, borostyánkősav, borkősav, citromsav, tejsav, maleinsav vagy metánszulfonsav jön számításba. A kiindulási anyagokként alkalmazott II, III, IV, V, VII általános képletű vegyületek részben az irodalomból ismertek, illetve az irodalomból ismert eljárások szerint állítjuk elő ezeket. így például a kiindulási anya5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
