194871. lajstromszámú szabadalom • Gumirugózású felfüggesztés

kai, mint sósavval vagy kénsavval történő kezeléssel valósítjuk meg, mimellett például a hidrogén-kloridnak nitrilekre történő addí­­ciójának, továbbá a vízmentes alkoholokkal, különösen helyettesítetlen vagy helyettesí­tett rövidszénláncú alkanolokkal végzett reak­ciónak eredményeképpen kapott imino-észter­­-sókat, mint imino-észter-hidrokloridokat, víz hozzáadása után közvetlenül a megfelelő észterekké lehet hidrolizálni. így például a nitril, az alkohol és a megfelelő mennyiségű vizet tartalmazó kénsav elegyéből is megkap­hatjuk a kívánt (IX) általános képletű észter­­vegyületet anélkül, hogy az in situ keletkezett imido-észtert izolálnánk. Az (V) általános képletű kiindulási vegyü­­letek és az Ac* helyettesítő jelentésének meg-, felelően lehet például karbonsav (Ac^ karb­­oxilcsoport), karbonsavanhidridek, különösen vegyes anhidridek, így savhalogenid, mint savklorid vagy savbromid, továbbá savazid (ha Ac“í halogén-karbonil-csoportot, mint klór­­-karbonil- vagy bróm-karbonil-csoportot, il­letve azido-karbonil-csoportot képvisel), még továbbá aktív észterek, mint egy ciano-metil­­-észter (amennyiben Ac^ ciano-metoxi-karbo­­nil-csoportot jelent). Mindezeket a megfele­lő alkohollal történő reagáltatással lehet a megfelelő észterekké átalakítani. Az Acf csoportnak az előbbiekben már meghatározott (Va) általános képletű csoport­tá történő átalakítása céljából úgy járunk el, hogy valamely (V) általános képletű kiindu­lási vegyületet a szokásos módon egy (IXb) általános képletű vegyülettel reagáltatunk. Az ilyen jellegű karbonsav-észtereket — ahol X oxigénatomot jelent — úgy is előállíthatjuk, ha kiindulási anyagként a szabad karbonsa­vak sóit, így különösen alkálifémsóit vagy alkáliföldfém-sóit használjuk és ezeket a (IXb) általános képletnek megfelelő alkoho­lok — ahol X oxigénatom — valamilyen reak­cióképes észterével, így a megfelelő haloge­­nidekkel, mint kloriddal, bromiddal vagy jodiddal, illetve valamilyen szerves szulfon­­sav-észterével, így rövidszénláncú alkánszul­­fonsavas vagy arilszulfonsavas észterével, mint metánszulfonsavas vagy p-toluolszul­­fonsavas észterével reagáltatjuk, illetőleg ugyanezt a célt úgy is elérhetjük, hogy egy megfelelő, hidrolizálható imino-észtert, így egy megfelelő imino-(rövidszénláncú)alkil­­-észtert, a kívánt észterré hidrolizálunk. Az ilyen jellegű imino-észterekhez pél­dául úgy juthatunk, ha olyan (V) általános képletű kiindulási vegyületeket, melyekben Acf cianocsoportot képvisel, valamilyen R, jelentésének megfelelő rövidszénláncú alka­­nollal és/vagy egy (IXb) általános képletű alkohollal — ahol X oxigénatom — reagál­tatunk, valamilyen savas kondenzálószer, mint hidrogén-klorid vagy tömény kénsav je­lenlétében. A szabad karbonsavaknak alkoholokkal — így helyettesítetlen vagy helyettesített rövid-7 szénláncú alkanolokkal — illetőleg (IXb) általános képletű vegyületekkel végzett reak­cióját előnyösen valamilyen savas karakterű és a vízlehasadást elősegítő katalizátor, így egy protonos sav, mint hidrogén-klorid, hid­­rogén-bromid, kénsav, foszforsav vagy bór­sav, továbbá benzolszulfonsav vagy toluol­­szulfonsav, vagy pedig egy Lewis-sav, mint bór-trifruorid-éterát jelenlétében az alkalma­zott alkohol, illetve (IXb) általános képletű ve­­gyület feleslegében és/vagy valamilyen inert oldószerben valósítjuk meg. A reakció során felszabaduló vizet eközben szükséges eset­ben desztillációval, mint azeotrop desztillá­­cióval eltávolítjuk a rendszerből. A fenti reak­ciót azonban víz megkötésére képes konden­zálószerek, így alkalmasan helyettesített kar­­bodiimidek, mint N,N’-dietil-karbodiimid, N,N­­-diciklohexil-karbodiimid vagy N-etil-N’-(3- -dimetil-amino-propil) -karbodiimid jelenlété­ben is le lehet folytatni, ebben az esetben rend­szerint valamilyen inert szerves oldószerben dolgozunk. A vegyes anhidrideket, különösen a savhalogeríideket, például valamilyen sav­megkötő szer, így egy szerves — különösen tercier — nitrogénbázis, mint trietil-amin, etil-diizopropil-amin vagy piridin jelenlétében reagáltatjuk a megfelelő alkoholokkal vagy alkoholátokkal, mint alkálifém-(rövidszén­láncú) alkanolátokkal, de a reakciót valami­lyen szervetlen bázis, így alkálifém- vagy alkáliföldfém-hidroxidok vagy -karbonátok, mint nátrium-hidroxid, kálium-hidroxid, kal­­cium-hidroxid, illetve nátrium-karbonát, káli­um-karbonát vagy kalcium-karbonát jelenlé­tében is lefolytathatjuk. Az (V) általános képletnek megfelelő reakcióképes észtereknek, mint ciano-metil-, benztriazol-l-il- vagy pentaklór-fenil-észte­­reknek az R, jelentésének megfelelő rövid­szénláncú alkanolokkal, illetőleg (IXb) álta­lános képletű vegyületekkel végzett reagál­­tatását például a reakciópartnerekkel szem­ben inert oldószerben, kb. 0°C és kb. 120°C hőmérsékleti határok között, előnyösen szoba­­hőmérséklettől kb. 60°C-ig terjedő hőmérsék­leten végezzük. Az imido-észter kiindulási anyagok hid­­rolizálását például víztartalmú ásványi savak­kal, mint sósavval vagy kénsavval történő ke­zeléssel valósítjuk meg, mimellett például a hidrogén-kloridnak nitrilekre történő addí­­ciójának, továbbá a vízmentes alkoholokkal, különösen helyettesítetlen vagy helyettesített rövidszénláncú alkanolokkal végzett reak­ciónak eredményeképpen kapott imino-észter­­-sókat, mint imino-észter-hidrokloridokat, víz hozzáadása után közvetlenül a megfelelő észterekké lehet hidrolizálni. így például a nitril, az alkohol és a megfelelő mennyiségű vizet tartalmazó kénsav elegyéből is megkap­hatjuk az észtert, így például a kívánt (I) általános képletű észtervegyületet anélkül, hogy az in situ keletkezett imido-észtert izo­lálni kellene. 8 194871 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents