194871. lajstromszámú szabadalom • Gumirugózású felfüggesztés

194871 Az Ac® helyettesítőként szabad karboxil­­csoportot hordozó (V) általános képletű ki­indulási vegyületeket úgy kaphatjuk meg, hogy előbb a megfelelő 2-ciano-etil-esztert ál­lítjuk elő. Ezután az olyan (X) általános kép­letű vegyöletet,melyben a -COOR[ általános képletű csoport helyén 2-ciano-etoxi-karbonil­­-csoport van,mint egy R2 helyettesítőt tartal­mazó 3-amino-krotonsav-2-ciano-etil-észtert a korábbiakban már ismertetett a) eljárás sze­rint a többi reakciópartnerrel reagáltatjuk és ezt követően az így kapott 2-ciano-etil-észter­­-vegyületet enyhe reakciókörülmények között, így például szobahőmérsékleten, vizes vagy vizes-rövidszénláncú alkanolos 1 n nátrium­­-hidroxid-oldattal, szabad karbonsavvá ha­sítjuk. Ez utóbbit azután szükség esetén a kívánt reakcióképes funkcionális származék­ká alakítjuk át, amit ismert módszerekkel végzünk. A c) eljárás megvalósításához szükséges (VI) általános képletű kiindulási vegyülete­ket ismert módon lehet előállítani. így pél­dául az a) eljárás során leírtakkal analóg módon járunk el, de a (IX) általános képletű kiindulási vegyületek helyett olyan kiindulási vegyületeket használunk, melyek az (Va) általános képletű csoport helyén egy COX­­-Atk-OH (VIb) általános képletű csoportot tartalmaznak, amely reakcióképesen észtere­zett is lehet. Reakcióképes észterek alatt ebben az esetben például a hidrogén-halogenidek­­kel, mint hidrogén-kloriddal, vagy egy szer­ves szulfonsavval, így egy arilszulfonsav­­val, mint p-toluolszulfonsavval képezett ész­tereket kell érteni, vagyis ahol a hidroxilcso­­port helyén például egy halogénatom, így klór- vagy brómatom, illetve egy aril-szul­­fonil-oxi-csoport, mint p-toluol-szulfonil-oxi­­-csoport van. így például a (VIc) általános képletű kiindulási vegyületeket a (IX) álta­lános képletű kiindulási vegyületekre leírt előállítási eljárással analóg módszerrel úgy kaphatjuk meg, hogy valamely (IXa) általá­nos képletű vegyületet egy HX-Alk-OH (VId) általános képletű vegyülettel, vagy ennek reak­cióképes észterével, így halogenidjével, mint bromidjával vagy jodidjával reagáltatjuk, a már ismertetett módon. Ugyanezen cél érdeké­ben valamely (IXc) általános képletű nítrilt egy savas kondenzálószer, mint hidrogén­­-klorid jelenlétében olyan (VId) általános képletű vegyülettel reagáltatunk, ahol X oxi­génatom, majd az így kapott imino-észter-sót savas közegben vízzel a megfelelő karbonsav­­-észterré hidrolizáljuk, például az előbbiekben már leírt módon. A fenti reakciókat, csakúgy mint a c) el­járást ismert reakciókörülmények között le­het megvalósítani, oldószerek vagy hígítósze­rek használata nélkül, de rendszerint vala­milyen oldó- vagy hígítószer jelenlétében, továbbá a reakció és/vagy a reakciópartne­rek jellegétől függően csökkentett vagy emelt hőmérsékleten, így kb. —10°C és kb. 150DC közötti hőmérséklet-tartományban és atmosz­9 6 férikus nyomás alatt, vagy zárt edényben, adott esetben nyomás alatt és/vagy inert at­moszférában, mint nitrogénatmoszférában dolgozunk. A reakciókörülményektől függően az (I) általános képletű vegyületeket szabad formá­ban, vagy sóik alakjában egyaránt megkap­hatjuk. A kapott savaddíciós sókat például ismert módon, így valamilyen bázissal, mint egy al­­kálifém-hidroxiddal végzett kezeléssel szabad vegyületekké, illetve például valamilyen alkal­mas savval vagy ilyen sav származékával történő kezelés útján másféle sóvá alakít­hatjuk át. A kapott (I) általános képletű sza­bad vegyületeket viszont például savakkal vagy megfelelő anioncserélőkkel végzett ke­zeléssel lehet a megfelelő sókká átalakítani. A szabad formában, illetve sók alakjában levő (I) általános képletű vegyületek között olyan szoros összefüggés van, hogy emiatt mind az eddigiekben, mind a továbbiakban a szabad vegyületek és sóik alatt értelemszerűen és célszerűen a megfelelő sókat, illetve szabad vegyületeket is bele kell érteni. Az (I) általános képletű vegyületeket és sóikat hidrátok formájában is megkaphat­juk, vagy kristályaik képesek például a kris­tályosításnál használt oldószert magukba zárni. A találmány az eljárásnak azon megvaló­sítási formáifa is vonatkozik, mikor egy kiin­dulási anyagot valamilyen származéka, mint sója formájában alkalmazzuk, vagy különö­sen amikor a kiindulási anyagot a reakció körülményei között képezzük. Ä bázisos jel­legű és sóképző tulajdonságokkal rendelkező kiindulási vegyületek sói közül például ás­ványi savakkal, mint sósavval, kénsavval vagy foszforsavval, vagy pedig szerves sa­vakkal, mint ecetsavval képezett sókat emel­jük ki. A jelen találmány szerinti eljárás során előnyösen olyan kiindulási anyagokat haszná­lunk, melyekből a leírás bevezető részében különösen értékesnek mondott vegyületeket le­het előállítani. Az (I) általános képletű vegyületek, va­lamint a sóképző tulajdonságokkal rendelkező (I) általános képletű vegyületek gyógyászati szempontból alkalmas sói felhasználhatók elsősorban koszorúér-tágítóként és antihiper­­tenzív szerként, kardiovaszkuláris eredetű betegségek, tünetek és állapotok kezelésére, mint angina pectoris és következményei, ér­­garcsök, magas vérnyomás vagy szívelég­telenség kezelésére. Emellett az említett ve­gyületeket és sóikat előnyösen gyógyszerké­szítmények alakjában alkalmazzuk, az állati és az emberi szervezet profilaktikus és/vagy terápiás kezelésére, különösen kardiovaszku­láris eredetű betegségek, így az angina pecto­ris és ennek következményei, továbbá érgör­­csák, magas vérnyomás és szívelégtelenség terápiájában. 10 5 1C 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents