194859. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-(2-tineil)- és 2-(3-tienil)-etil-amin-származékok előállítására

194859 A találmány tárgya új eljárás 2 (2 tienil) és 2 (3 tienil) etil amin származékok előállí­tására, amely vegyületek közül sok ismert és köztitermékként használatos a vegyiparban és a gyógyszeriparban A találmány szerinti eljárással előállítható 2- (2 tienil) és 2 (3 tienil) etil amin származé­kok az (I) általános képlettel a képletben Rí 2-, 3 -, 4 - vagy 5 helyzetű és hidrogénatomot vagy egyenes, vagy elágazó szénláncú, 1-4 szénatomot tartalmazó alkoxicsoportot jelent, továbbá a 2 vagy 3 helyzetű amino etil oldal­­láncban Ar jelentése adott esetben halogén­atommal vagy nitrocsoporttal helyettesített fe­­nilcsoport vagy piridil , furil vagy tienilcsoport -jellemezhetők Az (I) általános képletű vegyületek közül kü­lön megemlítjük egyrészt azokat, amelyek át alakíthatók -4,5,6,7-tetVahidro-tieno[3,2-c]-pi­­ridin származékokká (az ilyen (I) általános kép­­letű vegyületeknél az amino etil oldallánc 2-es helyzetű és az Rí helyettesítő 4- vagy 5 hely­­zetü), másrészt azokat, amelyek átalakíthatok 4,5,6,7 letrahidro tieno|2,3 c] piridin szárma zékokká (az ilyen (I) általános képletű vegyie­teknél az amino etil oldallánc 3 as helyzetű és az Rí helyettesítő 4 - vagy 5 helyzetű). Az em­lített tetrahidro-tieno piridin származékok számos publikáció, például a 73-03503,75- -03968,75 20241,75 23786, 75=24486, 76- -0003 és 77 21517 számú francia közrebocsá­­tási iratok tárgyát képezik Ezekben az iratok­ban ismertetik az említett vegyületek gyógyá­szati alkalmazásának lehetőségeit, illetve az előállításukra szolgáló módszereket. Az eddig az (I) általános képletű vegyületek előállítására ismertté vált módszerek egyike sem vált nagyüzemi méretekben gazdaságos sá. Célul tűztük ki tehát az eddig ismertté vált eljárásokhoz képest egyszerűbb és gazdaságo­sabb eljárás kidolgozását az (l) általános képle­tű vegyületek előállítására. Felismertük, hogy ez a cél biztosítható, ha (i) valamely (II) általános képletű vegyületet - a képletben X és Y egymástól függetlenül al­­kil , aril , alkoxi , ariloxi , dialkil amino vagy diaril aminocsoportot jelentenek , azaz pél­dául egy (II) általános képletű foszfonátot, fősz­­finátot, foszfin oxidot vagy foszfonamidot vala­mely (III) altalános képletű karbonilvegyülettel - a képletben Rí jelentése az (I) általános kép­letnél megadott, - reagáltatunk, majd (ii) egy így kapott (IV) általános képletű ve­gyületet a képletben Rí jelentése az (I) álta­lános képletnél, míg X és Y jelentése a (II) álta­lános képletnél megadott — egy B M' típusú bázissal reagáltatunk, majd (iii) egy így kapott (V) általános képletű ve­gyületet hőkezelésnek vetjük alá, célszerűen 30 50 C on, majd (iv) egy így kapott (VI) általános képletű ve­gyületet egy (Vili) általános képletű karbonilve­­gyüleltel .= a képletben Ar jelentése az (I) álta­lános képletnél megadott reagáltatunk, és végül l 2 (v) egy így kapott (IX) általános képletű ve gyületet — a képletben Rí és Ar jelentése az (I) általános képletnél megadott — redukálószer rel, célszerűen egy alkálifém-bór-hidriddel re­agáltatunk. A fentiekben ismertetett eljárást az A reak cióvázlattal szemléltetjük. A következőkben ismertetjük azokat az elő nyös reakciókörülményeket, amelyek között a találmány szerinti eljárás egyes lépéseit végre hajtjuk. (i) A kiindulási anyagként használt (Ili) álta lános képletű, szerves foszforvegyületek jól is­mertek, ismert módon, például a Popoff, I C. és munkatársai által a J. Org. Chem., 28. 2898 (1963) szakirodalmi helyen leírt módon állítha­tók elő. A (II) általános képletű vegyieteket a (III) általános képletű karbonil vegyületek kel re­­agáltathatjuk oldószer és katalizátor távollóté ben, a reakció során képződő vizet a reagálta tást követően alkalmas módon eltávolítva A kondenzálást előnyösen hajthatjuk azonban végre egy oldószerben, így egy aromás szén hidrogénben (például toluolban) vagy egy alko hóiban (például etanolban), a vizet azeotróp desztillálással eltávolítva. A kondenzálás hő­mérséklete széles tartományban változhat, ál tálában azonban 20 °C és 120 °C közötti. (ii) Az ebben a lépésben használt B“M+ típu­sú bázis alkálifém-hidrid, például nátrium , líti um-, vagy kálium-hidrid; alkálifém-amid vagy alkil-amid, jellegzetesendialkil-amid, például Ii tium-diizopropii amid; egy fémorganikus ve gyület, jellegzetesen egy szerves lítiumvegyü let, például n-butil-lítium vagy pedig egy szer vés nátrium- vagy magnéziumvegyület lehet Használhatunk továbbá alkálifém vagy alkáli földfém-alkoholátokat, például nátrium-, líti um-, kálium- és magnézium metilátot, kálium terc-butilátot vagy nátrium-terc-amilátot AI kálifém vagy alkáliföldfém-hidroxidok, példá­ul nátrium-, lítium , kálium és magnézium hidr oxid is hasznosítható Általában aB M' típusú bázis sztöchiomet rikus mennyiségben vagy kis fölöslegben, pél dául 10%-os fölöslegben használjuk, de hasz nálhatunk a sztöchiometrikus mennyiségnél ki sebb, akár jelentősen kisebb mennyiségű bá zist is. A reagáltatást általában 20 “C és 35 C kö­zötti hőmérsékleten hajtjuk végre, illetve ezen a hőmérséklet tartományon belül a konkrét esetben alkalmazott hőmérsékletet aB M1 bá­zis típusától függően választjuk meg Az előnyösen alkalmazható oldószerek kő zé tartoznak az egyenes szénláncú vagy gyű rüs éterek, például a tetrahidrofurán; szénhidro gének, jellegzetesen aromás szénhidrogének, például a benzol, toluol és a xilolok, alkoholok; amidok, például a dimetil-formamid; és a szul­­foxidot, például a dimetil-szulfoxid. Előnyös le­het - különösen akkor, ha fém hidroxidokat hasznosítunk - kétfázisú rendszerben (vagyis víz és oldószer, így egy halogénezett szénhid 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents