194849. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-[2-[[[5-(dimetil-amino)-metil-2-furil]-metil]-tio]-etil]-N'-metil-2-nitro- 1,1-etén-diamin előállítására

A találmány tárgya új eljárás äz (I) képletű N-[2-[[[5-(dlmetll-amlno)-metll-2-furli]~metil]­­~tlo]-etllJ—N'-mettl—2—nltro-1,1-etón-dlamin előállítására a (III) képletű 2—[[[5—(dlmetlt—aml­­no)-metil-2-furll]-metll]-tlo]-etán-amlnnak a (IV) képletű 1-metll-tlo-1-metll-amlno~2~nlt­­ro-etónnel való reakciójával. A találmány szerinti eljárással előállított vegyület ranltidln néven Ismert és először a 27 34 070 számú NSZK-bell közrebocsátás! Irat­ban írták le szelektív H2-antagonlsta tulajdon­ságú anyagként. E vegyület Inhibltátja a hlszta­­mln H2 receptorokon keresztül stimulált gyo­morsav kiválasztást. A ranltidln és e vegyület sósavas sói kedvező hatású vegyületek, ame­lyek a gyomorfekély kezelésére hasznosítha­tók. A fent említett közrebocsátásl Iratban a ra­nltidln előállítására több eljárást Ismertetnek. Ki­indulást anyagként a (II) képletű 5-(N,N-dlmetil­­-amino)-metil-2-hldroxl-metil-furánt használ­ják. Evegyületet2-f urán-metanolból (furfurll al­kohol) Mannich reakció segítségével állítják elő Jó hozammal (70%). (GUI és Ing.: J. Chem. Soc. 4278-4731(1958)). Ezt követően a kapott 5- -(N,N-dlmetll-amlno)-metil-2-hldroxl-metll-fu­­ránt clszteamln-hldroklorlddal reagáltatják, amikor Is a (III) képletű 2-[[[5-dlmetll-amlno)~ -metll-2-furll]-metll]-tlo]-etán-amlnt kapnak 54%-os hozammal. (A fent említett közreböcsá­­tásl Irat A példája Ismerteti a műveletet.) A ka­pott vegyület a ranltidln szintézisénél közbenső termékként hasznosítható. Ezt a közbenső ter­méket a (IV) képletű 1-metH-tlo-1 -metll-aml­­no-2-nitro-eténnel reagáltatva ranltldint lehet előállítani. (A közrebocsátás! Irat 15. példája szerint.) Másik megoldásként a kapott közbenső ter­méket az (V) képletű 1,1 -blsz-(metll-tlo)-2—nit­ro—eiénnel reagáltatják, amikor Is N-[2-[[[5- -(dlmetfl-amlno)-metll-2-furHJ-metllJ-tlo]-etll]­­-N’-metlI-tlo-karbamtdot kapnak, majd a ka­pott vegyületet metll-amlnnal reagáltatva a kí­vánt vegyülethez Jutnak el. Az Ismert megoldás hátránya, hogy közben­ső termékként clszteamln-hldroklorldot hasz­nálnak, ami drága vegyület, ezenkívül a műve­let hozama Igen alacsony. A ranltidln szintézis utolsó lépésében a mérgező és Igen kellemet­len szagú metil-merkaptán keletkezik, ami kör­nyezet-szennyező anyag. Az Ismert eljárás so­rán a reakció Idők Igen hosszúak. A 31 00 364 számú NSZK-bell közrebocsá­tás! Irat szerinti eljárás kulcslópése az a műve­let, amelynek során az 5-(N,N-dlmetll-amlno)­­-metli-2-tlo-metll-furánt oxálsavas só formá­jában 1-(2-klór-etll)-amlnp-1-metil-amlno­­-2-nltro-etánnal reagáltatnak; ez a lépés igen hosszadalmas művelet. A találmány szerinti megoldással Jó hozam­mal lehet előállítani ranltldint, Igen rövid reak­cióidő alatt, ezenkívül energiát lehet megtaka­rítani. Az Ismert megoldásnál vizes közegben, ma­gas hőmérsékleten több óráig tart a reakció, a 2 reakció során toxikus metil- merkaptán képző­dik, a vizet csökkentett nyomáson, azeotrópos desztllláclóval kell eltávolítani a reakclóelegy­­bőJ. A találmány szerinti eljárás előnye, hogy a művelet szobahőmérsékleten megy végbe, víz­mentes közegben, a toxikus metil-merkaptán képződése nélkül. A találmány szerinti megol­dásnál a metll-merkaptánt nehézfémsóvá ala­kítjuk és szűréssel eltávolítjuk. A metll-merkaptánnak elkülönítése N~ -szubszt ituált N’ - cia no - S -metll - izotioka rba­­mldból Ismert eljárás [A.F. Ferrls és B.A. Schultz: J.Org.Chem.26 (1963), 71-74; C-G. Mc.Carty és tsal, J.Org. Chem. 35 (1970), 2067-2069J. A mű­velet során az Igen reakclókópes N-clano-kar­­bo-dllmld In sltu képződik, e vegyület azonban nem stabil, nem különíthető el és nehezen Jelle­mezhető. A találmány szerinti eljárásnál közbenső ter­mékként a nagymértékben reakcióképes (VI) képletű 1-nitro-3~metH-ketén-imln (N-metlt­­-nltro-ketén-lmlnj keletkezik metil-merkaptán helyett. Ez az átalakulás új, eddig nem vált Is­mertté. A keletkezett közbenső termék gyorsan tovább reagál a célvegyület keletkezése köz­ben. A találmány szerinti eljárásnál a ranltidln elő­állítás kulcslópése a 2-{5 (dimetíl amino)­­metll- 2-furllJ-metll-tlo-etán-amlnnak a (IV) képletű vegyületbő! közbenső termékként ke­letkező (VI) képletű l-nltro-3-metll-ketén- Imlnnel való ln sltu reakciója. Ez a közbenső ter­mék akkor keletkezik, ha valamely nehéz fém­só, így ezüst-nitrát, réz-(ll)klorld, róz-(l)klorld, higany—klorld, clnk-klorld oldatát katalizátor­ként alkalmazva (IV) képletű 1-metll-tlo-1 metll—amino-2-nltro-etónt és trletll-amlnt szerves oldószerben, így metanolban vagy ace­­tonltrllben, szobahőmérsékletén reagáltatunk. A trletll-amln proton-megkötő anyagként van jelen. A reakció során fém-merkaptld vegyület keletkezik plltanatszerűen és kvantltatíve, a csapadék azonnal leszűrhető. A csapadék eltá­volításával nem Jön létre toxikus metll-merkap­­tán, ami a környezetet szennyezné. A találmány szerinti eljárás Igen gyorsan végbemegy és ranltidln kedvező hozammal ke­letkezik. Az In sltu képződő (VI) képletű 1-nit­ro -3-metll-ketón-lmln keletkezése tR spekt­rummal ellenőrizhető: 2170 cm nól a ketén­­-Irnln kötésre (C=C=N) Jellemző abszorpció (2200-2050) Jelentkezik. Az 1-nltro-3-metil-ketón~lmln képződés közvetve kimutatható valamely rövldszenláncú alkohollal, így metanollal végzett reakcióval. A műveletsorán eddig nem ismert 1 - metoxl-2- -metil-amino-2-nltro-etén képződik kristályos anyag formájában. Az átalakulást az A reakció­vázlat szemlélteti. Ismeretes, hogy a ketén­­-iminek alkoholokkal gyorsan és Jó hozammal reagálnak. A találmány szerinti megoldást az alábbi pél­dák szemléltetik. 94849 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 56 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents