194796. lajstromszámú szabadalom • Eljárás részben új 2-szubsztituált 1-naftolok előállítására
5 194 796 6 A példa száma R7 R1 R2 Hozam (%) o.p. (°C) i i. 4-Ul3SC6H4-H H 59 82-83 12. 3,4,5-(CH30)3QH2-H H 52 121-122 13. 2,4-(CH30)2C6H3-H H 53 76-77 . 14. 3,4-(C6H4CH20)2C6H3-- H H 31 60-61 15. 3-(Q,H50)C6H4-H H 50 50-52 16. 2,3-(CH30)C6H3-H H 35 140-141 17. 3,4-(CH30)2C6H3-H H 27 106-107 18. 2,4,6-(CH30)3QH2-H H 17 104-105 iy. 2-licnil H H 50 55-57 20. N-CH30-pinol-2-il H H 59 85-87 21. 2-piridil H H 23 67-68 22. 4-(CHANC6H4-H H 12 125-127 23. 3-CF3C6H4-H H 52 85-86 24. 2-CH30-l-naftil H H 77 159-161 25. 3,4(C1)2C6H3-H H 54 89-90 26. 4-piridil H H 50 157-158 27. 3-CIQHH H 58 75-76 28. 4-C2H5OC6H4-H H 62 72-74 29. 2-ClC6H4-H H 79 83-84 30. 2,4,5-(CH30)3C(,H2-H H 27 153-155 31. 2-IC6H4-H H 62 81-82 32. 2-FC6H4-H H 66 75-76 33. 4-FC6H4-H H 56 74-75 34. 4-BrC„H4-H H 40 100-101 35. 2-C2H5OCbH4-H H 71 69-70 36. 2-CH3C6H4-H H 65 81-82 37. 3,5-(CH30)2C6H3-H H 39 65-67 38. 3-CH3C6H4-H H 55 48-49 39. 5-CH3-furán-2-il H H 39 37-39 40. 2-(OCH2COOH)C6H4-■ H H 36 130-133 41. l-HO-2-naftil' H H 27 172-173 42. 4-HOQH,H H 23 127-129 43. 3,4-(HO)2C6H3-H H 6 136-139 44. 2-naflil H H 63 89-91 45. 1-naftil H H 60 132-134 46. QHSCH3 H 59 78 47. QH5-H sj-ích* 22 101-102 48. QH5-H 5-(ch30) 78 116-117 49. c6h5-H 7-(CH3o) 44 54-55 50. QH5-H s.s-ích^ 44 90-92 A találmány szerinti lipoxigenáz-inhibitorokkal kezelhetünk gyulladásos kórképeket (beleértve, de nem korlátozódva a rheumatoid arthritisre), bőrgyulladásokat, allergiát, krónikus obstruktiv tüdőbetegségeket (így az asztmát és a bronchitist) vagy a pikkelysömört (psoriasis). A találmány szerinti vegyületek felhasználhatók továbbá osteoarthritis kezelésére is. Bármely olyan módszerrel beadhatók, amely biztosítja, hogy a hatóanyag egy emlős testében érintkezésbe kerüljön az inhibitálandó anyaggal. Beadhatók tehát bármely, gyógyszerek beadására szokásosan alkalmazott módszerrel és formában, vagy egyetlen terápiás anyagként vagy más terápiás anyagokkal kombinációban. Beadhatók ráadásul önmagukban is, legtöbbször azonban a beadás választott módjától és a szokásos gyógyszergyártási gyakorlattól függően megválasztott hordozóanyagokkal és/vagy segédanyagokkal készített készítmények formájában történik beadásuk. Az alkalmazott dózis különböző ismert tényezőktől, így például az adott vegyület farmakodinamikaijellemzőitől; beadásának módjától és útjától; a recipiens korától, egészségétől és súlyától; a szimptómák jellegétől és mértékétől; az egyidejűleg végzett kezelés jellegétől; a kezelés gyakoriságától és az elérni kívánt hatástól függően változhat. Általában a hatóanyag napi dózisa testsúlykilogrammonkénti mintegy 0,1-100 mg. Rendsze rint az elérni kívánt eredmények biztosítása céljából elegendő testsúlykilogrammonként napi 0,5-50 mg, előnyösen 1-10 mg beadása napi 1-6 alkalommal vagy késleltetett hatóanyag-leadású készítmény formájában. Az internális beadásra alkalmas készítmények (kompozíciók) egységenként mintegy 1-500 mg hatóanyagot tartalmaznak. Ezekben a gyógyászati készítményekben a hatóanyag a készítmény össztömegére vonatkoztatva mintegy 0,5-95 tömeg% mennyiségben lehet jelen. A hatóanyagot beadhatjuk orálisan szilárd készítmények, például kapszulák, tabletták és porok, vagy folyékony készítmények, például elixírek, szirupok és szuszpenziók formájában. Beadható továbbá parenterálisan steril folyékony készítmény formájában, inhalálással nazális spray vagy tüdőinhaláló formájában vagy topikálisan kenőcs, krém vagy borogatóvíz formájában alkalmazható. A zselatinkapszulák a hatóanyag mellett por alakú hordozóanyagokat, például laktózt, szacharózt, mannitot keményítőt, cellulózszármazékokat, magnéziumsztearátot vagy sztearinsavat tartalmaznak. Hasonló hígítóanyagokat használhatunk a sajtolt tabletták előállításához. Mind a tabletták, mind a kapszulák elkészíthetők késleltetett hatóanyag-leadású termékekként, hogy biztosítani lehessen több órán át a hatóanyag folyamatos leadását. A sajtolt tabletták cukorral vagy filmmel lehetnek bevonva kellemetlen íz elfedése, illetve a tablettának a légkörtől való megvédése céljából. El lehetnek a tabletták látva úgynevezett enterális bevonattal is, amely a gásztrointesztinális traktusban szelektív szétesést tesz lehetővé. Az orális beadásra alkalmas folyékony készítmények a kedvezőbb bevehetőség biztosítása céljából színező és ízesítő komponenseket tartalmazhatnak. A parenterális készítményekhez használható hordozóanyagokra például a vizet, alkalmas olajféleségeket, sócldatot, vizes dextrózoldatot (glükózoldatot) és hasonló cukrok oldatait, valamint a glikolokat, például a propilén-glikolt vagy a polietilén-glikolt említhetjük. A parenterális beadásra alkalmas oldatok hatóanyagot, alkalmas stabilizálószert és szükséges esetben pufferanyagokat tartalmaznak. Alkalmas stabilizálószerek az antioxidánsok, például a nátrium-hidrogén-szulfit, nátrium-szulfit vagy az aszkorbinsav önmagában vagy kombinációban. Használhatók továbbá az ecetsav és sói, valamint az etilén-diamin-tetraecetsav-nátriumsó. A parenterális oldatok tartalmazhatnak még konzerválószereket, például benzalkónium-kloridot, metilvagy propil-parabént és klór-butanolt. Alkalmas gyógyszergyártási hordozóanyagokat isme tetnek például a „Remington’s Pharmaceutical Sciences” c. kézikönyvben, mely ezen a területen az egyik standard referenciaszöveg. A találmány szerinti gyógyászati készítményekre az alábbi receptszerű példákat adjuk meg: Kapszulák Nagyszámú kapszulát állítunk elő úgy, hogy szabványos méretű, két részből álló, kemény zselatinkapszulák mindegyikébe 50 mg porított hatóanyagot, 175 mg 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
