194747. lajstromszámú szabadalom • Két szerkezeti egységet tartamazó, vagy egybeépített gázelosztó berendezés

gént, legalábbis részben, a viszonylag lassú diffúzió kell hogy a medencében egyenletesen eloszlassa. Az Inka rendszerű medencékben is mikropórusos lemezeken át nyomják a levegőt a szennyvízbe, azon­ban a medence különleges kialakításával folyadékcir­kulációt is létrehoznak (György, I.: Vízügyi létesítmé­nyek kézikönyve. Tervezés, építés, üzem. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974. 1543. old.). Az ugyancsak folyadéknak gázzal való kezelésére szolgáló tankreaktor gyakori alkalmazása a fermentor, vagy biológiai reaktor [Schügerl, K.: Chemie - Ing. - Technik, 52, (1980) 12. sz. 951-965. old.]. Ezekben is a biológiai szennyvíztisztítás példája során említett gáz­elosztó berendezéseket helyezik el, nevezetesen me­chanikus keverőt, mikropórusos lemezt, vagy perforált csövet (lemezt), vagy fúvókákat. A tankreaktorokba épített gázelosztó berendezése­ket ezért ugyanazon szempontok, tehát a tankreaktor­ban létesített keverés intenzitása, valamint az eseten­ként kialakuló áramlási árnyékok figyelembevételével kell megítélnünk, amint azt levegőztető medencék gázelosztó berendezései kapcsán fentebb már ismer­tettük. Ugyanez érvényes az eddig tárgyalt abszorpciós mű­veletek fordítottjára, tehát deszorpcióra, vagyis rend­szerint káros gázoknak, úgy, mint szén-dioxidnak, me­tánnak, kén-hidrogénnek vizekből vagy szennyvizek­ből, rendszerint levegőztetéssel való eltávolítására is. Gáztalanító berendezést ismertet például a 175.964 számú magyar szabadalmi leírás. Két vagy több egymásban oldódó folyadék gázzal, előnyösen levegővel való összekeverésére csak olyan elosztóberendezések jöhetnek szóba, amelyek a folya­dékot a tér lehető mindhárom koordinátájának irányá­ban összekeverik. Ezeknek a berendezéseknek a meg­ítélésére tehát elsődlegesen a keverőhatást kell figye­lembe venni. Ez egyrészt ismert módon [például Zogg, N.: Technische Rundschau, 44, (1977) 10. sz. 3-5. old.] a tökéletesen kevert medence, vagy készülék fogalmá­nak bevezetésével, másrészt a keverésre fordított ener­gia alapulvételével történik (176.363 számú magyar szabadalmi leírás, ausztriai elsőbbséggel). A találmány feladata az eddig ismert gázelosztó be­rendezések hátrányainak kiküszöbölése, azaz a gázbe­vitel fajlagos energiaigényének csökkentése, a kétfázi­sú áramlás esetén előforduló holt terek (áramlási ár­nyékok) megszüntetése és a teljes folyadéktömegben oly mértékű turbulencia (átkeverés) létesítése, hogy annak eredményeként a folyadékdiffúzió elhanyagol­ható legyen. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy ha egy gázt (például levegőt) olyan gázelosztó csővezetéken át vezetünk a folyadékba, amelynek oldalsó és alsó ré­szén nyílások, a) és felette expandált lemez vagy lemezszegmen­sek, vagy b) a felső részén gázelosztó elemek vannak, oly mértékű turbulenciát lehet a tér mindhárom koordi­nátája irányában létrehozni, hogy annak hatására a gázelosztó csővezeték nyílásain és a gázelosztó ele­meken át kilépő nagymértékű buborékok diszpergá­­lódnak, azaz sok apró buborékká esnek szét, amelyeket tehát nem szükséges primer módon, például mikorpo­­rózus lemezen, csövön, dómon stb. kompressziós energiaráfordítással előállítani. 5 A találmányt a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek a berendezést, annak egyes ele­meit, valamint egy vázlatosan ábrázolt medence leve­gőztető részében való elrendezését tartalmazzák. A rajzok közül az 1. ábra a gázelosztó berendezés egyik kivitelét a vízszintes hossztengelyre merőleges metszetben mu­tatja, a 2. ábra a találmány szerinti gázelosztó berendezés egy lehetséges metszetét és egy lehetséges elrendezé­sét mutatja, a 3. ábra a találmány szerinti expandált lemezek fe- Kilnézetét ábrázolja. Az expandált lemezek nyílásainak fánya (orientáltsága) azonos, a 4. ábra a találmány szerinti expandált lemezszeg­mensek egy lehetséges felülnézetét mutatja. (Expan­dált lemezszegmensek olyan tetszőleges méretű és ala­kú, de egymáshoz illeszkedő expandált lemezek, ame­lyek nyílásainak ferde iránya (orientáltsága) legalább egy, hozzá illeszkedőétől különbözik) az 5. ábra a gázelosztó berendezés egy másik kivite­lét mutatja a vízszintes hossztengelyre merőleges met­szetben, a 6. ábra a gázelosztó berendezés egy lehetséges el­rendezését mutatja felülnézetben, a 7. ábra a 6. ábra hosszmetszete. Az egyes ábrák azonos elemeinek hivatkozási szá­mát értelemszerűen megtartottuk. Az 1. ábra szerinti berendezésnek (1) gázelosztó cső­vezetéke van, amelyen (2/a) nyílások vannak elhelyez­ve. A (1) gázelosztó csővezeték felett (3/a) expandált lemez vagy (3/b) expandált lemezszegmens(ek) he­lyezkedjenek) el. A (2/a) nyílások számát, méretét, el­helyezését az szabja meg, hogy egy-egy (1) gáz­elosztó csővezeték alatt és két szomszédos (1) gáz­elosztó csővezeték között lev egő által át nem járt ún. áramlási árnyék ne alakulhasson ki. A 2. ábra a (7) medencében elhelyezett (2/a) nyílá­sokkal ellátott, (1) gázelosztó csővezetéket és a föléjük erősített (3/a) expandált lemezt, vagy (3/b) expandált lemezszegmens(ek)et mutatja. Minden egyes (1) gáz­elosztó csővezetékhez (10) elzáró szerelvénnyel ellá­tott (11) leágazó levegővezeték csatlakozik. A 3. ábra a (7) medence levegőztető részében elhe­lyezett (3/a) expandált lemezek egy lehetséges elren­dezését mutatja annak feltételezésével, hogy a folya­dék a (7) medencében balról jobbra áramlik. Az ábrán jelölt nyilak az expandált lemezek orientáltságát mu­tatják, amelynek révén kétirányú, egyrészt az expan­dált lemezek orientáltságának irányában, másrészt a levegőáramra ható felhajtó erő következtében függőle­ges irányban megvalósuló szennyvízkeverés érhető el. A 4. ábra a (7) medence levegőztető részébe erősí­tett (3/b) expandált lemez-szegmensek egy lehetséges elrendezését mutatja (annak feltételezésével, hogy a folyadék a (7) medencében balról jobbra áramlik). Az ábrán jelölt (2/b) nyilak az egyes szegmensek nyílásai­nak orientáltságát jelölik, amelyek révén a tér mindhá­rom koordinátája irányában érvényesülő keverés érhe­tő el. Az 5. ábra szerinti berendezésnek (1) gázelosztó cső­vezetéke, (4) kéménye és (6) sapkája van. A (4) kémény közvetlen összeköttetést teremt a (1) gázelosztó cső­vezeték és a (6) sapka között, amely (12) felerősítéssel van rögzítve. A (6) sapka kerületén (5) rések vannak, 6 194 747 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents