194747. lajstromszámú szabadalom • Két szerkezeti egységet tartamazó, vagy egybeépített gázelosztó berendezés

7 194 747 8 amelyek alakja téglalap, lekerekített téglalap, trapéz, háromszög stb. lehet. A (1) csővezeték oldalán oldalra, alján lefelé irányuló (2/a) nyílások vannak. Utóbbiak alakja egymástól eltérő is lehet (kör, téglalap stb.). Az 5. ábrán a (6) sapka (5) réseinek alsó éle egybeesik a (6) sapka alsó élével. Négy-, vagy többszögletű, adott esetben alagútsapkák, valamint a téglalaptól eltérő ré­sek esetében az 5. ábra értelemszerűen változik. Ugyancsak módosul az 5. ábra abban az esetben is, ha a (5) rések alsó éle nem esik egybe a (6) sapka alsó élével. Az 5. ábrán szemléltetett (4) kémények és (6) sapkák oly módon alakítandók ki, hogy a gázárammal szem­ben a lehető legkisebb ellenállást tanúsítsák. A (6) sap­kák, valamint értelemszerűen a hozzájuk tartozó (4) kémények és (5) rések méretét, számát és elrendezését az szabja meg, hogy két szomszédos sapka között ne maradjon levegővel át nem járt, ún. áramlási árnyék. A (2/a) nyílások számát, méretét, elhelyezését az hatá­rozza meg, hogy egy-egy (1) gázelosztó csővezeték alatt és két szomszédos (1) gázelosztó csővezeték kö­zött levegő által át nem járt, ún. áramlási árnyék ne ala­kulhasson ki. A 6. ábrán a (7) medencének levegőztető részében elhelyezett (1) gázelosztó csővezetékek és a rajtuk el­helyezett (6) sapkák láthatók. Az egyes (1) gázelosztó csővezetékeket a (9) levegő fővezeték köti össze, amelybe (8) levegő főelzáró van beépítve. A 7. ábra a (7) medence aljához erősített (1) gáz­elosztó csővezetékeket, a rajtuk elhelyezett (2/a) nyílá­sokat és (6) sapkákat mutatja. Minden egyes (1) gáz­elosztó csővezetékhez (10) szerelvénnyel ellátott (11) levegőbevezető cső csatlakozik. A berendezéshez értelemszerűen a szükséges he­lyeken és számban önmagukban ismert szerkezetek, elemek (felerősítő-, összekötő-, alátámasztó szerke­zet stb.), tolózárak, szabályozó és mérőkészülékek, medence, tankreaktortípusok stb. tartoznak, amelyek feltüntetését a jobb áttekinthetőség érdekében mellőz­tük. Helyük és rendeltetésük azonban szakember szá­mára nyilvánvalóak. Ugyancsak mellőztük a (4) kémény, a (5) rés, vala­mint a (6) sapka összes kiviteli alakjának felsorolását, a rések és sapkák éleinek egymáshoz való viszonyát, va­lamint a (3/b) expandált lemez-szegmensek egymás­hoz viszonyított elrendezésének változatait is. Úgyszintén mellőztük a (3/a) expandált lemezek és a (3/b) expandált lemez-szegmensek egymáshoz való kapcsolását és a medencében való felerősítését is, mert ezek megoldása is a szakember számára kézenfekvő. A találmány változatai szerinti gázelosztó berende­zés működtetését egy (7) szennyvíztisztító medencé­ben elhelyezve mutatjuk be. A medencébe áramoltat­juk a biológiai tisztításnak alávetendő szennyvizet. A szennyvíz áramlási irányát a 3., 4. és 6. ábrán kettős nyíllal jelöltük. A szennyvíz áramát (mVh) úgy kell beállítani, hogy a medence térfogatában és a szennyvíz áramából számítható átlagos szennyvíz-tartózkodási idő elegendő legyen a kívánt mértékű biológiai oxidá­cióhoz. A (8) főelzáró szerelvény megnyitása után a (11) le­vegőbevezető csövekbe épített (10) szerelvényeket nyitni kell. Ezután a szennyvíz áramlását megindítjuk, majd ellenőrizzük, hogy valamennyi (1) gázelosztó csővezetékszakasz (2/a) nyílásai, valamint a (3/a) ex­pandált lemezek, illetve (3/b) lemezszegmensek egyenletesen buborékolnak-e úgy, hogy az egyes (1) gázelosztó csővezetékszakaszok között levegővel át nem járt folyadék ne maradjon. A gázelosztó berende­zés egészének egyenletes és áramlásiámyék-mentes buborékoltatása érdekében a (10) szerelvények eseten­ként utánállítandók (lásd 2., 3. és 4. ábrát). A (8) főelzáró szerelvény nyitása után a (11) levegő­bevezető csövekbe épített (10) szerelvényeket nyitni kell, hogy egy-egy (1) gázelosztó csővezetékszakaszon elhelyezett, valamennyi (6) sapka egyenletes buboré­­kcItatással úgy működjék, hogy két szomszédos (6) sapka (5) résein át, esetenként (5) rések alatt is kilépő le vegőáramok között levegővel át nem járt folyadék ne maradjon (lásd 6. és 7. ábrát). A (11) levegőbevezető csövekbe épített (10) szerel­vényeket a (6) sapkák, valamint (2/a) nyílások működé­sének ellenőrzése után időszakonként utána kell állíta­ni. A találmány szerinti berendezéshez fűződő elő­nyök: a) A gázelosztó csővezeték(ek) alsó és oldalsó nyílá­sai megszüntetik az expandált lemezek és lemez­szegmensek, valamint a harangok alsó éle alatt és a csővezeték(ek) közötti folyadékáramlás árnyé­kait (holt tereit). Ez a megvalósítandó művelet (abszorpció, vagy deszorpció, vagy keverés) haté­konyságát javítja. b) Az átáramló folyadékban az expandált lemezek és lemezszegmensek hasítékain, valamint a sap­kák résein át, esetlegesen a sapkák alsó éle alatt ki­áramló levegő a tér mindhárom koordinátája irányában erős turbulenciát hoz létre. Ezáltal az időegység alatt átáramló folyadék nagymérték­ben átkeveredik, ami a gáz-, előnyösen az oxigén­elnyelés sebességét növeli. c) Az expandált lemezek és lemezszegmensek, vala­mint a kémények, sapkák és rések hidraulikai el­lenállása, vagyis az a nyomásveszteség, amelyet a rajtuk átáramló légáram elszenved, kicsi (3-50 mm vízoszlop). Ez a nyomásveszteség jóval ki­sebb, mint más légbefúvással működő rendszer hidraulikai ellenállása. Ezért a gázelosztóval bete­lepített medence, vagy tankreaktor hatékonysága még többszörös gáz-, illetve levegőáram esetén is nagyobb az egyéb légbefúvásos rendszerekénél. d) A hatékonyság növelése adott medence, vagy tankreaktor esetében energiamegtakarítást, vagy adott energiaráfordítás esetén kisebb medence-, vagy tankreaktorméreteket eredményez. e) A nagyfokú, a tér mindhárom koordinátája irá­nyában fellépő folyadékturbulencia a folyadék szilárdanyag-tartalmát (mikroorganizmus-kultú­ra, eleven iszap és az esetenként derítési célokra adagolt aktív szén) állandó lebegésben tartja. f) Az expandált lemez és lemezszegmensek hasíté­kainak, nem különben a sapkák réseinek mérete, valamint a gázelosztó csővezeték(ek) nyílásainak elhelyezése a dugulási veszélyt esetleges áramki­maradás esetére is kiküszöböli. Szabadalmi igénypontok 1. Két szerkezeti egységet tartalmazó, vagy egybe­épített gázelosztó berendezés folyadékoknak gázokkal, főként levegővel való keverésére, amelyhez főelzáró 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents