194744. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés többkomponensű anyagkeverékek folyamatos rektifikálásához

Az első újraelpárologtatóhoz összegyűjtött, elkülö­nítve kondenzált gőzmennyiség, amely a külső felüle­tekről származóan könnyen illő alkotórész-tartalmú és a hozzákevert, egy vagy több belső felületről származó, könnyen illő alkotórészeket még tartalmazó kereszt­­áram-mennyiségeknek olyan nagynak kell lenniük, hogy a belső felületekről feladott összes mennyiség a könnyen illő alkotórészt tekintve >l-i 3-szorosa le­gyen az első űjraelgőzölögtető belső felületéről kilépő gőzmennyiségnek. A külső felületekről származó, el­különítve kondenzált gőzmennyiségnek akkorának kell lennie, hogy a könnyen illő alkotórésztartalma megfeleljen a belső felületekről kilépő gőzmennyiség könnyen illő komponenstartalmának. A külső felüle­tekről származó, elkülönítve kondenzált gőzmennyi­ség nehezen illő alkotórésztartalma közötti mennyi­ségkülönbséget a hozzáfolyási koncentráció variálásá­hoz a nyerstermékhez keverjük hozzá. Többszörösen újraelgőzölögtető esetében a második, vagy az egyik következő újraelgőzölögtető fokozatból származó vég­termékek lefejtésénél a külső felületekről származó, el­különítve kondenzált gőzmennyiség nehezen illő alko­tórésztartalma és a második vagy az egyik következő újraelgőzölögtető fokozat gőzében lévő nehezen illő alkotórésztartalom közötti mennyiségkülönbséget a hozzáfolyási koncentráció variálása érdekében a nyers­termékhez keverjük. A mindenkor feladott elkülönítve kondenzált gőz­mennyiségnek többszörös újraelgőzölögtetők esetén a könnyen illő alkotórészek tekintetében mindenkor 1-i 3-szoros mennyiséget kell tartalmaznia, mint a min­denkori belső felületekről kilépő gőzmennyiségnek. A külső felületekről történő elgőzölögtetéshez szükséges hőmérsékletkülönbség és ezzel az egy vagy több kondenzációs felülettől a belső újraelgőzölögtető felü­let felé irányuló hőáram a desztillációs nyomás sza­bályzásán keresztül, külső energiabetáplálás nélkül va­lósul meg, tehát a külső felületekre kilépő gőzenergia felhasználásával. Emellett a külső felületekről kilépő gőzmennyiséget egy csővezetéken vezetjük keresztül, amelynek olyan ellenállású szabad keresztmetszete van. hogy a külső vertikális anyagátadási zóna felett ga­rantált legyen a szükséges nyomás. Mivel minden koncentrációcsökkentés hőmérsékletnöveléssel és en­nek következtében munkával, azaz energiafelhaszná­lással kapcsolatos, ezért törekedni kell a külső és belső felületekről kilépő gőzök maximális koncentrációjára, valamint a függőleges anyagátadási zóna mentén a kis hőmérsékletkülönbségre a külső és belső felületeken. A hőmérsékletkülönbségek a nyomásesésből és a par­ciális nyomásokból adódóan - ez utóbbi a relatív illé­­konyság, valamint a hozzáfolyási és végkoncentráció és ezen keresztül meghatározott minimális reflux­­arány által - meghatározottak. A nyomásesésnek a já­rulékos munka (energia) elkerülése miatt a lehető leg­kisebbnek kell lennie. A Ap nyomásesés függ az anyagátadási zóna magasságától, és befolyásolja a min­denkori szabad külső és belső keresztmetszetben lévő gőztérfogaton [V/m3] keresztül a készülék tömítet­­lenségéből eredő levegőtartalom, valamint az idegen gáz az úgynevezett inertgáz-tartalom is. A találmány szerinti eljárási mód lényeges energia­­megtakarításhoz vezet, jelentékenyen csökkennek a berendezés költségei, valamint jobb minőségű termék állítható elő vele. Az eljárás programvezérelhető és tet-5 ízés szerint a legkülönbözőbb összetételű nyers- és végtermékekre programozható. A hozzáfolyási koncentrációt és ezzel az elegyszét­­választás helyét, valamint a könnyű komponensekre tézve - 0% fenékkoncentráció és állandó >99% vég­koncentráció esetén az a relatív illékonyságot kell meg­határozni egyrészt a mindenkori, belső felületekről tá­vozó gőzmennyiség elkülönített kondenzálásához szükséges újraelgőzölögtetők számához, másrészt a minimális refluxarány megközelítéséhez. Az újraelgő­zölögtetők száma az alábbi összefüggésből adódik d-lOO-ZDa/y, +(1-<z)-Da,> (F1,) + (F14) 4-XDa-Daj Az eljárás végrehajtásához szükséges berendezés egy kolonnából áll, amelynek belsejében hőcserélő, előnyösen csőköteges hőcserélő, van elhelyezve. A ko­lonna aljával egy bepárló berendezés van kapcsolatban, amely rendszerint vékonyréteg, vagy esőfilmes bepár­­lónak van kiképezve. A hőcserélőket úgy rendeztük el kolonnában, hogy az egy külső kondenzációs teret és egy vagy több belső újraelgőzölögtető kamrát képez­zen. A külső kondenzációs tér rendelkezik egy nyo­mástartó páraelvezetővei, amely egy totálkondenzá­torba vezet, amelynek kondenzátumvezetéke egy áramlásmérő közbeiktatásával egy kondenzátum ke­resztáram vezetékbe van bekötve. Ezáltal a külső kon­denzációs tér rendelkezik egy kondenzátumgyűjtő be­rendezéssel, amely az elgőzölögtető berendezés nyers­termék hozzáfolyó vezetékével van összekötve. A belső tér újraelgőzölögtető kamrának van kiké­pezve, amely azonban rendszerint több, egymástól mindenkor elválasztott újraelgőzölögtető kamrát al­kot. Az újraelgőzölögtető kamrák alsó része egy közös belső kondenzátumgyűjtő berendezést alkot, amely a kondenzátum keresztvezetékén és egy szállítóberen­dezésen keresztül egyrészt az első újraelgőzölögtető kamrával, másrészt a bepárló berendezés nyerstermék hozzáfolyó vezetékével áll kapcsolatban. E vezetékben lévő elzárószerkezetek teszik lehetővé a bepárlóba és az első újraelgőzölögtető kamrába irányuló kívánt tö­megáram beállítását. Az újraelgőzölögtető kamrák fejrészén mindig egy gőzelvezető vezeték van, amelyen keresztül a gőzter­méket mindig egy totálkondenzátorba vezetjük. Ezen totálkondenzátorok kondenzátumvezetékei vezetnek azután a következő újraelgőzölögtető kamrába. így gondoskodunk arról, hogy azonos kondenzátummeny­­nyiség kerüljön a következő újraelgőzölögtető kamrá­ba. Ez így folytatódik teljesen azonos módon egészen az utolsó újraelgőzölögtető kamráig, aholis az újraelgő­zölögtetők száma a mennyiségektől és a minőségektől, valamint a be- és kimenőtermékek fizikai jellemzői­től, tehát az elegyszétválasztás helyétől és az ebből meghatározandó refluxaránytól függ. Az utolsó totál­kondenzátor kondenzátumvezetéke a végtermék gyűj­tőtartályába vezet. A berendezés egy előnyös kialakítá­sánál a külső kondenzációs térben és az újraelgőzölög­­tt tőben lévő nyomások aránya differenciáltan befolyá­solható. Ehhez a totálkondenzátorok kondenzátumve­­zetékéhez vákuumvezetékkel kell csatlakozni. Ezen túlmenően célszerű az újraelgőzölögtető kamrák totál­kondenzátorainak kondenzátumvezetékeit zárható termékei vételi csonkkal ellátni. A bepárló alsó részén a fenéktermék elvezetéséről egy leeresztővezeték gondoskodik. Ezen vezetéken keresztül hagyhatja el a nehéz fázis a berendezést. A 6 194 744 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents