194725. lajstromszámú szabadalom • Berendezés energiatakarékos ellenáramú szárításhoz és/vagy aszaláshoz előnyösen zöldség, gyümölcs félékhez
3 194 725 4 kialakított (4) hőtermelője van. Az (5) meleglevegőelőállító egység (13) lábakon álló (14) tűzálló bélésfalú elem, amelynek külső felületén (15) hőátadó bordák vannak elrendezve, amelyek a (22) lábazati palásttal együtt alakítják ki a (28) levegőmelegítő teret. A (5) meleg levegőt előállító egység felső és alsó (14) tűzálló bélésfalú oldalai között egy-egy sorban függőlegesen elrendezetten vannak a (10) léghevítő csövek beépítve. A (14) tűzálló bélésfalú (5) meleglevegőelőállító egységen belül kialakított a (4) hőtermelő, amely egy-egy (29) oldalfal által határolt (7) tüzelőtérből, alsó felületen elrendezett (30) rostélyból, ez alatt kialakított (31) hamutérből (32) hamuzófiókból áll. A (7) tüzelőtér felett elrendezett a (8) füstgázterelő, melynek belső felülete és az egy-egy (29) oldalfal által kialakított az első (9) füstgázjárat, amíg a külső felülete és a (14) tűzálló bélésfalak által határoltan a (11) második füstgáz járat úgy van kiképezve, hogy az a (12) füstgázelvezető csonk útján a (18) füstgázcsőhöz csatlakozik. A (5) meleglevegő-előállító felett a (22) lábazati palásttal egybeépített a (2) szárító-aszaló tér, amelynek tengelyében halad a (12) füstgázelvezető csonkhoz csatlakoztatott (18) füstgázcső, amelynek felső végére szerelten elrendezett a (19) kürtő (33) csapadékterelője és a (34) kéménysapka. A (2) szárító-aszaló tér alatt a (22) lábazati palást felső részén kialakított, legalább kettő darab (23) szekunder levegőnyílás, valamint ebben szerelten elrendezett a kettő darab (24) szekunder levegőszabályozó. A (2) szárító-aszaló tér alsó felületén kialakított a (21) meleg levegő beáramló nyílás és ebben szerelten elrendezett (20) levegőáramlás-szabályozók. A (21) meleg levegő beáramló nyílás felett egy-egy (17) szárító-aszaló tálcasorban egymás felett több, sorosan cserélhetően elrendezettek a (3) tálcák, amelyeknek az egymásba illeszthetőséget lehetővé tevő (26) keretszerkezete van és amelyek a (25) emelőszerkezet útján mozgathatók. A szárító-aszaló térből távozó levegő elvezetésére a (2) szárító-aszaló tér felett kialakított (19) kürtő szolgál. A 4. ábrán bemutatottak szerint egy-egy (3) tálca mereven kialakított (26) keretszerkezetből, és azon szerelten elrendezett (27) rácsból vagy perforált lemezből áll. A (3) szárítótálcákat a (25) emelőszerkezet mozgatja. A találmány szerinti berendezésnek két fő funkciót ellátó egysége van, úgymint a (4) hőtermelővel ellátott (5) meleg levegőt előállító és a (2) szárító-aszaló egység. Az (5) meleg levegőt előállító egység (4) hőtermelője vegyes tüzelőanyag (pl. rőzse, nyesedékfa, kukoricacsutka, tűzifa, szén stb.) elégetésére alkalmas módon van kiképezve, elsősorban figyelemmel a kisgazdasági tevékenység kapcsán keletkező különféle eltüzelhető hulladék anyagokra. A tüzelés a (7) tüzelőtérben történik, ahová a tüzelőanyag a (6) tűztérajtón kerül betáplálálásra. Az égéshez szükséges levegő részben a (30) rostélyon át, részben pedig a (6) tüztérajtó égéslevegő-szabályozó nyílásán keresztül jut a (7) tüzelőtérben égő anyaghoz. Az égés során keletkezett forró füstgázokat a (8) füstgázterelő az (9) első füstgázjáratba tereli. Az (9) első füstgázjáratba (10) léghevítő csövek vannak beépítve, amelyeken keresztül a füstgáz hőjének egy része a szárítóaszaló levegő melegítésére hasznosul. Az (9) első füstgázjáraton keresztül áramló füstgáz a (11) második füstgázjáratba áramlik, ahol megmaradt hőtartalmának jelentős részét a járat külső oldalát határoló (14) tűzálló bélésnek adja át, amely azt mint hőtároló tömeg magába gyűjti, s fokozatosan és egyenletesen bocsátja ki a későbbi hőszükségletnek megfelelően. A hasznos hő tartalmát leadott füstgáz a (11) második füstgázjáratból a (18) füstgázcsövön keresztüljut ki a szabadba. A szárításhoz, aszaláshoz szükséges meleg levegő a (19) kürtő szívó hatására lép be a (21) meleg levegő-beáramló nyílásokon. A friss levegő egy része (10) léghevítő csövek belsején keresztül áramolva melegs? ik fel, elsősorban az égés alatt keletkező, lángoktól forró füstgázoktól. A friss levegő másik része a (15) hőátadó bordák fűtőfelülete mentén áramlik be, ugyancsak a (19) kürtő szívó hatására. A (15) hőátadó bordák közvetlenül érintkeznek a (11) második füstgázjárat (14) külső tűzálló bélésével, amely mint hőtároló tömeg a (15) hőátadó bordákon keresztül ad át hőt a bordák közé alulról beáramló levegőnek. A (10) léghevítő csövekből, valamint a (15) hőátadó bordák közül áramló meleg levegő a (16) meleglevegőfogadó térben összekeveredik, s áramlik a (2) szárítóaszaló tér felé. Amennyiben ennek a kevert levegőnek a hőmérséklete az aszalási technológia által megkívánt érték fülé emelkedne, úgy a (23) szekunderlevegő-nyíláson keresztül lehetőség van a meleg levegő közé hideg szekunder levegő hozzávezetéséhez. A szekunder levegő szabályozása a (24) szekunderlevegő-szabályozó segítségével történhet kézi működtetéssel, vagy automatikusan hőfokvezérléssel. Az ismertetett hőtermelő és meleglevegő-előállító egység előnyös tulajdonságai a következők: A tüzelőberendezés belső kiképzése olyan, hogy például a (1) tartósítandó termék termelési helyén képződő különféle vegyes, éghető anyagok (fanyesedék, tuskó, rőzse, gyökér stb.) eltüzelésére alkalmas. Az ilyen jellegű anyagok eltüzelésének két fázisa van. Az első fázis az, amikor az anyag égés közbeni kigázosodás közepette erős lánggal ég. Ez a berendezés felfűtésének kezdetén van. Ezen idő alatt az aszaló levegő felmelegítése elsősorban a (10) léghevítő csöveken keresztül történik, mert a (15) hőátadó bordái ekkor még kellőképpen nem melegednek föl. A tüzelés ezen szakaszában ugyanis a hőtárolás céljait szolgáló (14) tűzálló bélés veszi fel a (10) léghevítő csövek által fel nem vett hőmennyiséget. Amíg a tüzelőanyag lánggal való égése tart, a (14) tűzálló bélés kellőképpen felhevül. Ezután következik a tüzelőanyag égésének második fázisa, amikor is az parázsló állapotba jut, és kellő levegőszabályozás mellett lassan égethető tovább. Ezen időciklus alatt az aszaló levegő melegítését nagyobbrészt a (14) tűzálló bélésben felraktározódott hő fedezi a (15) hőátadó bordákon keresztül. A (10) léghevítő csövek fűtőhatása ekkor csökken. Az aszaló levegőt melegítő két egység, a (10) léghevítő csövek és a (15) hőátadó bordák összesített hőkibocsátó teljesítménye a fentebb közöltek miatt közel állandó, aminek következtében a berendezés a felfűtést követően egy hosszabb időciklus alatt különösebb felügyelet nélkül üzemben tartható. Az aszalás céljából felmelegített levegő (21) meleglevegő-beáramló nyíláson keresztül áramlik a (3) tálcák 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
