194438. lajstromszámú szabadalom • Villamos megszakító, különösen középfeszültségű kapcsolószerkezetekhez
1 194.438 2 túlnyúlik, hogy a csapot annak visszahúzott véghelyzetében — amelyben a csap az érintkező perselytől el van választva - elülső végén még körülveszi. A perselynek az érintkező hüvelyt bizonyos távolságban kell körülvennie, hogy az érintkező hüvely és a persely között körcsatoma képződjön, amelyen az oltógázok a kapcsoló nyitása esetén áramolnak át. A persely az áramlást lényegében tengellyel párhuzamos irányba kényszeríti, behatárolja egyben az áramlási keresztmetszetet és ezáltal nagy áramlási sebességet biztosít, amely az ívet intenzíven megfújja, az oltásaktív gázokat ennek során az ív mentén felosztja és nymodon az ív intenzív hűtését biztosítja. Az oltógázok áramlásának ilyen jellegű perselyen történő kényszervezetése továbbá alkalmas a koromlerakódás szűkén behatárolt, nem kritik'is területekre való korlátozására. A persely elülső szakaszában — amely a csap visszahúzott véghelyzetében annak elülső részét még körülveszi — előnyösen olyan belső átmérővel van kialakítva, amely a csap külső átmérőjét csupán kismértékben haladja meg. (À csap véghelyzetét annak visszahúzott állapotában pl. a megszakítón kiképzett ütköző határozza meg, amely hasonlóképpen, mint az érintkező hüvely és adott esetben az előnyösen kialakított persely mozgathatatlanul a kapcsolószerkezet házában van elrendezve és a csap mozgási pályáját hátrafelé behatárolja.] Ilyen kialakítással elérjük, hogy a csap és az érintkező hüvely szétválasztása során ezen két rész között keletkező villamos ív a csapnak csupán azon elülső szakaszán ütközik fel, amely az oltógázokat kibocsátó anyaggal van ellátva, az ív különösen a csapnak az érintkező hüvely felőli zárófelületén ütközik fel. Az ív a csapnak azon részére nem juthat vissza, amely az oltógázokat kibocsátó anyaggal nincs ellátva, mivel a persely a csapot szorosan körülveszi. Ezáltal a kapcsoló nyitásakor az ív csak a csap kompoundanyagán éghet és mivel a csap bedugási mélysége nagyobb, mint a csap azon részének hossza, amelyen az oltógázokat kibocsátó anyaggal ellátott kompoundanyag van elrendezve, ezért a kompoundanyag nincsen tartós áramterhelésnek kitéve. További lehetőség az ív hűtésének fokozására abban van, hogy csupán a tengelyirányba mozgatható csapot az érintkező hüvely előtt elrendezett persellyel körülvesszük, amelybe a csap csúcsa a kapcsoló nyitásakor visszahúzódik. Ilyen jellegű persely fúvókaként működik, amely az oltógázokat a villamos iv mentén vezeti. Mindkét esetben - azaz amikor csupán a csapot legalább előretolt helyzetében (kapcsoló zárva) vagy egyben az érintkező perselyt az oltógázok vezetése céljából persellyel körülvesszük - á villamos ív hűtésének fokozására előnyös, ha a perselyt úgy alakítjuk ki, hogy keresztmetszete az érintkező hüvely és az abból kihúzott csap közötti tartományban önműködően csökken, aminek következtében a Venturi-fúvókához hasonlóan az oltógázok áramlási sebessége növekszik. Ilyen jellegű keresztmetszetcsökkenést úgy lehet elérni, hogy a perselyt egyik végétől kiindulva hosszának egy részén tengelyirányba réseljük és ezáltal rugózó ujjakból álló koszorút alakítunk ki, amely újjak zárt kapcsoló esetén az érintkezőre rugósán felfekszenek, visszahúzódó érintkező esetén pedig onnan lecsúsznak és sugárirányban befelé rugóznak. Az ilymódon kiképzett perselyt vagy mozgathatatlanul az érintkező hüvelyen vagy korlátozottan mozgathatóan a csapon rendezhetjük el. A persely vezetése folytán az oltógázok lényegében tengelyirányú áramlását biztosítja. Az áramlás oltóhatása olymódon javítható, hogy a perselyt az érintkező hüvely elülső vége előtt levő részében tengellyel párhuzamos résekkel látjuk el, amelyeken az oltógázok kisebb-nagyobb része sugárirányban távozik. Amennyiben azt kívánjuk elérni, hogy az oltógázok túlnyomó része sugárirányba távozzék, akkor a perselyt olymódon alakítjuk ki, hogy nemcsak a csapot, hanem az érintkező hüvelyt is szorosan körülveszi, amivel az oltógázokat arra kényszerítjük, hogy túlnyomó része a tengellyel párhuzamos réseken áramoljon át. A réseit perselyen kívül az oltógázok áramlása kevésbé korlátozott, mint nem-réseit persely esetén, a persely viszont minden esetben megakadályozza, hogy koromrészecskék az érintkező hüvelynek és a csapnak a persellyel lefedett részén lerakódjanak. Ezen felül a réseit persely alkalmazása esetén a nem-réselt perselyhez hasonlóan, szorosan korlátozott koromlerakódást érhetünk el, ha a réseit perselyt távköznyire vagy további nem-réseit persellyel veszszük körül. A találmányt kiviteli példák kapcsán, rajz alapján az alábbiakban részletesebben ismertetjük, ahol a rajzon az 1. ábra zárt megszakítót hosszmetszetben, a 2. ábra az 1. ábra szerinti megszakítót nyitott helyzetben, a 3. ábra a találmány szerinti megszakítónak egy előnyös, zárt állapotban levő, az oltógázok vezetésére szolgáló persellyel ellátott kiviteli alakja hosszmetszetben, a 4. ábra a 3. ábra szerinti megszakítót nyitott állapotban, de csupán részben visszahúzott csappal, az 5. ábra a 3. ábra szerinti megszakítót teljesen viszszahúzott csappal, a 6. ábra a találmány szerinti megszakítónak harmadik, zárt állapotban levő kiviteli példáját hosszmetszetben, a 7. ábra a 6. ábra szerinti megszakítót nyitott állapotban, a 8. ábra a találmány szerinti megszakítónak negyedik, nyitott állapotban levő kiviteli példáját hosszmetszetben, a 9. ábra a találmány szerinti megszakítónak ötödik, zárt állapotban levő kiviteli példáját hosszmetszetben, a 10. ábra a 9. ábra szerinti megszakítót nyitott állapotban, a 11. ábra a találmány szerinti megszakítónak hatodik, zárt állapotban levő kiviteli példáját hosszmetszetben, míg a 12. ábra all. ábra szerinti megszakítót nyitott állapotban mutatja. Az 1. és 2. ábrán bemutatott villamos megszakító hengeralakú 1 csappal és vele egy-tengelyűén elrendezett 2 érintkező hüvellyel van kialakítva, amely 2 érintkező hüvely tengelyirányú 3 résekkel tengellyel párhuzamos 4 szegmensekre van osztva. A 4 szegmensek elülső végükön sugárirányba befelé nyúló 5 süveggel vannak ellátva, amelyek zárt megszakító (1. ábra) esetén az 1 csap felületére rugósán illeszkednek. Az 1 csap 6 hátsó résszel és 7 mellső résszel van kialakítva, ahol a 6 hátsó rész jó villamos vezetőképességű érintkezőanyagból, például rézből áll, míg a 7 mellső rész kompoundanyagból áll, amely jó villamos vezetőképességű fémet, például rezet és vil-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
