194438. lajstromszámú szabadalom • Villamos megszakító, különösen középfeszültségű kapcsolószerkezetekhez
1 lantos ív hatására oltógázokat kibocsátó anyagot tartalmaz. Az 1 csap 7 mellső része rövidebb, mint az 1 csap bevezetési mélysége, ílymódon teljesen bevezetett 1 csap esetén - ahogy az 1. ábrán látható - a 2 érintkező hüvely 5 süvegei nem a 7 mellső részen érintkeznek az 1 csappal, hanem a 6 hátsó részen. Ezáltal az 1 csap 7 mellső részében levő kompoundanyag nincs tartós áramterhelésnek kitéve. A villamos megszakítót Úgy nyitjuk, hogy az 1 csapot a 2 érintkező hüvelyből kihúzzuk. Ennek során az 1 csap és a 2 érintkező hüvely között villamos ív keletkezhet, amelynek egyik talppontja a 7 mellső részen, különösen annak 7a végfelületén van, mivel az 1 csap 7 mellső részének összetétele folytán a villamos áramot vezetni képes. A villamos ív talppontjainak környezetében a 7 mellső rész a kompoundanyagból ívoltó gázokat bocsát ki, amelyek a 2 érintkező hüvely felé áramlanak, részben annak külső oldala mentén áramlanak, részben a 2 érintkező hüvely belsejébe behatnak és azt a 3 réseken, valamint a 2 érintkező hüvely 2a zárófalán kialakított tengelyirányú 8 furaton keresztül elhagyják. A 3-5. ábrákon bemutatott, a találmány szerint kialakított kiviteli példa esetén a villamos megszakító a fentiekhez hasonlóan 1 csapból és 2 érintkező hüvelyből áll, amely eltérően a fenti, az 1. és 2. ábrán bemutatott kiviteli példától, hátsó végén zárt. A 2 érintkező hüvely és az 1 csap 10 persellyel van körülvéve, amely nagyobb átmérőjű, hengeres 11 résszel, kisebb átmérőjű, hengeres 12 résszel, valamint kúpos 13 középső résszel van kialakítva. A 10 persely az 1 csappal es a 2 érintkező hüvellyel egy-tengelyűen van elrendezve és 11 része a 2 érintkező hüvelyt távköznyire olymódon veszi körül, hogy all rész és a 2 érintkező hüvely között 14 körcsatorna képződik. A 10 persely kisebb átmérőjű 12 része szorosan körülveszi az 1 csapot. A 10 persely az 1 érintkező hüvelyhez képest nem tolható el. Zárt megszakító esetén az 1 csap csúcsa a 2 érintkező hüvely hátsó 2a zárófalán ütközik és a 2 érintkező hüvely süvegei az 1 csap 6 hátsó részével érintkeznek, amely ívoltásra szolgáló anyagot nem tartalmaz. Ha az 1 csapot a 2 érintkező hüvelyből visszahúzzuk,, az 1 csap 7 mellső része és a 2 érintkező hüvely között villamos ív keletkezhet, amely az 1 csapból oltógázokat szabadít fel, amelyek a 14 körcsatomán lényegében tengelyirányú áramlással folynak le, amivel gyorsan oltanak villamos ívet. A villamos ívnek a jó villamos vezetőképességű 6 hátsó részre való visszaszökését azzal akadályozzuk meg, hogy a 10 persely az 1 csapot szorosan körülveszi. A 3. ábrán bemutatott megszakító nyitott állapotban az 1 csap olyan véghelyzetet vehet fel, amelyben a 10 persely az 1 csapot még körülveszi (lásd a 4. ábra). A villamos szilárdság megnövelése érdekében a 2 érintkező hüvely és az 1 csap közötti nyitott állapotra jellemző távolságot növelhetjük, és a megszakító nyitott állapotában az 1 csap véghelyzetét úgy választjuk meg, ahogyan az 5. ábrán látható. A 6. és 7. ábrán bemutatott kiviteli példa abban különbözik az előző kiviteli példától, hogy a 10 persely nemcsak az 1 csapot, hanem a 2 érintkező hüvelyt is szorosan körülveszi. A 10 persely kúpos 13 középső része tengelyirányú 15 résekkel van ellátva, amelyeken az oltógázok nagy része távozhat. Az oltógázok kis része továbbra is a 10 persely és a 2 érintkező hüvely közötti szűk 14 körcsatornába átáramlik, 2 az oltógázok egy további része a 2 érintkező hüvelybe hatol és azt a hátsó 2a zárófalában kialakított tengelyirányú 8 furaton elhagyja. Természetesen ezen harmadik kiviteli példa esetén az 1 csap és a 2 érintkező hüvely között hasonló méretű bontási távolság alakítható ki, mint az 5. ábrán bemutatott kiviteli példa esetén. A fentiekben ismertetett kiviteli példákra jellemző, hogy gyors ívoltást és az oltógázok gyors elvezetését biztosítják, és az oltógázok irányított áramlása révén csupán korlátozott, helyi elkormosodás keletkezik. A 8. ábrán bemutatott villamos megszakító abban különbözik a 6. és 7. ábrán bemutatott megszakítótól, hogy az oltógázokat a villamos ív mentén vezető 10 persely nem veszi körül a 2 érintkező hüvelyt, hanem a 2 érintkező hüvely előtt, tőle kis távolságban végződik. A 10 persely hengeralakúra van kiképezve és az 1 csapot szorosan veszi körül. A 10 persely elülső részében továbbá tengelyirányú rések alakíthatók ki. A találmány szerinti megszakító 9. és 10. ábrán bemutatott kiviteli példája a 3-5. ábrákon látható kiviteli példától csupán a 10 persely kialakításában különbözik. A 10 perselynek a 2 érintkező hüvely előtt levő része tengellyel párhuzamosan 10a ujjakból álló koszorú, ahol a 10a ujjak a megszakító nyitása során — amikor az 1 csapot a 2 érintkező hüvelyből és ezután a 10 perselyből kihúzzuk — sugárirányban befelé rugóznak (10. ábra), és ílymódon beszűkítik a villamos ív hatására az 1 csap 7 mellső részéből felszabaduló oltógázok rendelkezésére álló áramlási keresztmetszetet. A 10a ujjakból álló koszorú Venturi-cső alakjához hasonló alakot vesz fel. Ezáltal a villamos ív rendkívül intenzív fúvása biztosítható. A 10a ujjakból álló koszorú az 1 csap felé irányított tölcsért képez, amelynek nyílása visszahúzott 1 csap esetén még elég tág, hogy a megszakító zárása céljából az 1 csapot a 10a ujjakból álló koszorúba bevezethessük, aminek során az 1 csap a 10a ujjakat szétfeszíti. A találmány szerinti villamos megszakító 11. és 12. ábrákon látható kiviteli példája hasonlóképpen, mint a 9. és 10. ábrákon bemutatott kiviteli példa az oltógázáramlást vezető 10 persellyel van ellátva, amelynek 10a ujjakból álló koszorúja van, ahol a 10a ujjak zárt megszakító esetén az 1 csapra rugósán fekszenek fel. A 10 persely viszont — eltérően a 9. és 10. ábrákon ismertetettétől — a 2 érintkező hüvelyhez képest eltolható, éspedig az 1 csapon olymódon van elhelyezve, hogy az 1 csap két 16, 17 menesztője között korlátozottan tengely irány ban eltolható és az 1 csap ezen túlmenő eltolása esetén a 10 perselyt magával viszi. Zárt megszakító esetén a 10 persely 10a ujjaival a 2 érintkező hüvely elülső oldalának ütközik. A megszakító nyitása során - amikor az 1 csap a 2 érintkező hüvelyből visszahúzódik - az 1 csap a 10 perselyből is visszahúzódik, amikora 10a ujjakból álló koszorú az 1 csap eflőtt folyamatosan szűkül, míg az 1 csap elülső 17 menesztőjével a 10 persely 18 kötőfelületével nem ütközik és a 10 perselyt magával viszi. Ezen kiviteli példa különösen nagy terhelésű megszakítók kialakítására alkalmas, amelyekben a 2 érintkező hüvely és az 1 csap között nagy bontási távolságot kell biztosítani. A 10 persely menesztése a megszakító nyitásakor biztosíthatja, hogy az 1 csapból kibocsátott oltógázok nagy bontási távolság esetén is, változatlan intenzitással a villamos ív felé áramoljanak. A megszakító zárása során - amikor az 1 csa-194.438 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
