194347. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gipszbázisú üregelt építőelemek előállítására

1 194.347 2 végrehajtott hőmérsékletmérésscl detektáljuk, az üre­gein magok eltávolítását (»eilig a végrehajtott nagy pontosságú hőmérsékletméréssel vezéreljük. Az eljárás további ismérve lehet, hogy laborató­riumi mérésekkel a gipsz kötési hője és a kötési idő összefüggését megjelenítő, az alkalmazott anyagokra jellemző hőgörbét állítunk elő. A gyártóműben a hő­­görbe alapján a gyártás körülményeit is figyelembe véve a gipszhabarcs keverési időtartamát, valamint az üregelő magok eltávolítására alkalmas öntartó szilárdság küszöbértékét meghatározzuk. A találmány szerinti berendezés gipszbázisú üre­geit építőelemek előállítására,. - amely berendezés az építőelem formaterét határoló szétszedhető gyártó­sablont, a formatérbe belenyúló az üregek szabadon maradását szolgáló üregelő magokat, továbbá a gyár­tósablonnak az üregelő magokhoz viszonyított moz­gatására és a mozgatás szabályozására alkalmas része­ket, így a gyártósablon haladó mozgását szolgáló sablonpályát, a haladó mozgás határhelyzeteit ki­jelölő végálláskapcsolókat, sablonmozgató hajtóművet és adott esetben magmozgató hajtóművet, valamint az egy vagy több hajtóművet magában foglaló vezér­lő egységet tartalmaz olymódon van kialakítva, hogy a gyártósablon részeit képző fenékidom, oldal­lap, záróidom és véglap közül legalább a záróidomot és a fenékidomot eltérő keresztmetszetű építőelemek előállítására alkalmas eszközkészlet alkotja, a vezérlő egység hőfokbeállító vezérlő szervvel rendelkezik, a hőfokbeállító vezérlő szervhez pedig a formatérben elhelyezett hőérzékelő fej, valamint gyártási helyzet­ben a hőérzékelő fejjel összeköttetésben lévő hőérzé­kelő csatlakozó tag van hozzárendelve. A találmány szerinti berendezés további ismérve lehet, hogy a hőérzékelő fej a gyártósablonnak a ve­zérlő egység felé néző véglapjához van hozzárendel­ve. A magmozgató hajtómű és az üregelő magoknak forgó és/vagy csekély legfeljebb 10 mm — ampli­túdójú alternáló mozgást kölcsönző meghajtó szervek­kel rendelkezik. A vezérlő egységhez, közelebb eső hátsó végállás­kapcsoló a hőérzékelő fej és a hőérzékelő csatlakozó tag érintkezését megengedő helyzetben, a vezérlő egy­ségtől távolabb eső elülső végálláskapcsoló az üregelő magoknak a formatérből történő teljes kihúzódását megengedő helyzetben van a sablonpálya mentén el­helyezve. A berendezés célszerű kiviteli alakjánál a hőérzéke­lő csatlakozó tag a vezérlő egységhez van erősítve, és annak a gyártósablon felé néző oldala mentén előnyö­sen rugalmasan van ágyazva. A találmány szerinti eljárás és berendezés a koráb­bi megoldásokkal összehasonlítva számottevő elő­nyökkel rendelkezik. Ezek legfontbsabbja az, hogy a termék minőségét, valamint a gyártás hatékonyságát egyaránt befolyásoló műveleti paramétereket a köny­­nyen kézbentartható hőfokmérésre és időmérésre ve­zettük vissza. Ennek megfelelően optimális szilárdsági állapotban lévő terméket tudunk előállítani, és azt a lehetséges legrövidebb gyártási idő után tudjuk a sab­lonból eltávolítani. Az eljárás és a berendezés lehetővé teszi, hogy nem csupán kör- hanem más geometriai alakzattal bíró, így háromszög, négyszög, sokszög stb. alakú magkeresztmetszeteket és ennek megfelelően tetszőleges keresztmetszetű üregeket és végsősoro'n tetszőleges keresztmetszetű terméket tudjunk előállí­tani. Előny az is, hogy az eljárás előkészítő fázisát képe­ző laboratóriumi méréseket a felhasznált anyag birto­kában a gyártástól függetlenítve csupán egyetlen egy­szer kell elvégezni és annak eredménye a gyártás ké­sőbbi időpontjaiban mindig újból felhasználható. A tapasztalat szerint a gyártás körülményei egyszerű eszközökkel és módszerekkel vannak optimalizálva, és ezért a technológiai fegyelem betartása a korábbi módszereknél könnyebben valósítható meg. A találmány szerinti eljárás végrehajtására vonat­kozóan az. alábbiakban az általunk elvégzett kísér­letek egy részét ismertetjük építési gipszek segítsé­gével végrehajtott vizsgálatokat tartalmazza, amelyek kel egyfelől hőgörbéket határoztunk meg, másfelől az öntartó szilárdság küszöbértékét szolgáltató ki­­zsaluzási időket. 1. példa NDK gyártmányú ROCASSO márkanevű építési gipszet vizsgáltunk. 1 kg gipszhez 0,65 kg vizet hasz­náltunk. A gyártmánykatalógus előírása értelmében a keverési időt 1 percben állapítottuk meg. Ezután 0,5 perc "bedolgozási időt"követően a keveréket forma­térbe helyeztük. A laboratórium és vele együtt az anyagok 19 °C hőmérsékletet mutatnak. A formatérbe való helyezés után 35 percen keresz­tül — 5 perces időközönként — mértük a szilárduló habarcs hőmérsékletét. A szilárdulással együttjáró hőfejlődés azt mutatta, hogy a 35 perces vizsgálati idő alatt az 5 percenként végzett mérésekkor a hőfok rendre: 19, 22, 23, 25, 30, 39 és 42 °C volt. Ezzel a kísérlettel elő tudtuk állítani a gipszhabarcs hőgör­béjét. 2. példa NDK gyártmányú KRANICH márkanevű építési gipsszel az előbbi vizsgálatot ugyanolyan laborató­riumi hőmérséklet, ugyanolyan keverési és bedolgozá­si idő mellett végeztük. Az eltérés annyi volt, hogy l kg gipszhez ezúttal 0,80 kg vizet használtunk. A hő­görbét 5, 10, 15 és 20 perc eltelte után az ezen idő­pontokban végrehajtott hőmérsékletméréssel állítot­tuk elő. A kiválasztott négy időpontban 25, 28, 33 és 39 °C hőmérsékletet mértünk. 3. példa NDK gyártmányú KRÖLPA nevű gipszet használ­tunk. A laboratóriumi hőmérsékletek, a keverési idő és bedolgozási idő változatlan volt. 1 kg gipszhez 0,63 kg vizet használtunk. A hőgörbe felvételéhez 5 és 35 perc között ezúttal is 5 percenként végeztünk hőmér­­sékletmérést. A kapott hőfokértékek a következők voltak: 19,21,22,23,25,31 és 40 °C. 4. példa Ezúttal jugoszláv gyártmányú ALABASTER már­kanevű építési gipszet használtunk. 1 kg-hoz 0,70 kg vizet kevertünk. A laboratórium hőmérséklete, a ke­verési idő itt sem változott. A hőfokméréseket azon­ban 2, 4, 6, 8, 10 és 14 perc elteltével végeztük. A nyert hőmérsékletek 26, 27, 28, 29, 32 és40°C-nak bizonyultak. 5. példa Az 1. példában megvizsgált ROCASSO Gipsz hő­görbéje ismeretében a laboratóriumival azonos körül­mények között keveréket készítettünk, és abból a 35 perces vizsgálati idő minden 5 perce után 1 percen belül nyomószilárdság vizsgálatára szolgáló próbát vettünk. 5 és 10 perc után a nyomópróbát még nem lehetett elvégezni, mert a gipsz kristályosádása csak a két időpont között indult meg, és így az anyag még pépes volt. 15 perc elteltével már el lehetett végezni a nyomópróbát. A mérések azt mutatták, hogy az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents