194312. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új policiklusos éter antibiotikumok és ezeket tartalmazó készítmények előállítására

1 194 312 2 ATCC 39697 tenyésztése és az UK-58,852, CP-70- -228, valamint CP-70828 antibiotikumok Izolálása a korábban poliéter-antibiotikumok fermentálására alkalmazott módszerekhez hasonló módon történik, A fermentálást előnyösen vizes táptalajon, szubmerz aerob körülmények között, keverés közben, 24- 36°C-on végezzük. A fermentáláshoz megfelelő táp­talaj hasznosítható szénforrást, mint például a cukro­kat, keményítőket és glicerint, szerves nitrogénfor­rást, mint például kazeint, kazein enzimes lebontott származékait, szójallsztet, gyapotmaghéj tápanyagot, földimogyoró tápanyagot, búzasikért, hús-tápanyagot és hal-tápanyagot tartalmaz. Ugyancsak megfelelően alkalmazható tápanyagok a gabonamag oldható al­kotórészei, a haltápanyag, a gyapotmag tápanyag, és az élesztő extraktum, valamint ásványi sók, mint például nátrlumklorid és kálciumkarbonát, továbbá nyomelemek, mint például vas, magnézium, réz, cink, kobalt és mangán. Amennyiben a fermentálás során túlzott habzás tapasztalható, habzásgátló anya­gok, mint például növényi olajok vagy szilikonok adagolhatok a fermentléhez. A tartályokban a szub­merz tenyésztés esetében a táptalaj levegőztetése előnyösen egy térfogat fennentlére vonatkoztatva percenként 1/2-2 térfogat steril levegővel történik. Ezt szórófejen keresztül vezetjük a fermentlébe. A keverést a fermentációs eljárásokban szokásosan alkalmazott módon végezhetjük. A keverés sebessé­ge függ az alkalmazott keverőtől. Egy rázóedény rendszerint 150—200 ford/perc sebességgel mozog, míg egy fermentor rendszerint 300—1700 ford/perc sebességgel kever. Természetesen a steril körülmé­nyeket fenn kell tartani a mikroorganizmus átoltása és a fermentáció egész folyamata során. A találmány szerinti eljárásban az antibiotiku­mot termelő mikroorganizmus inokuluma ferde a mikroorganizmussal beoltott tenyészetből vagy Roux edényekből nyerhető. A kezdeti tenyészet számára alkalmas ferde tenyészetben vagy Roux edényben alkalmazható szilárd táptalaj az ATCC no. 172 kö­zeg. A tenyészet alkalmas akár rázóedények, akár ino­­kulum tartályok inokulálására, vagy az inokulum tartályokat a rázóedényekből inokulálhatjuk. A rázó­edényekben a növekedés általában 4—5 nap alatt éri cl maximumát, míg az'inokuláló tankokban a szub­merz inokulum 5-6 nap múlva kerül a legelőnyösebb állapotba. A fermentálás során az antibiotikum termelés előrehaladását és a fermentlé bioaktivitását biológiai próbákkal követhetjük. Ezeket Staphylococcus aure­us vagy Bacillus subtilis, érzékeny törzseivel, így a B. subtilis ATCC 6633-mal szemben végezhetjük. Standard lemezpróbát alkalmazunk, amelynek során a fermentlével telített szűrőpapír lemez körül kiala­kuló inhibiciós zónát tekintjük az antibiotikum po­tenciál mértékének. A fermentáció során keletkező antibiotikum kimutatására ugyancsak alkalmazható szilikagélcn végrehajtott vékonyrétegkromatográfla. Ez alkalmas a nyers és a fermentációs léből extrahált, tisztított anyagok analízisére is. A kromatögramot etilacetát eluenssel fejlesztjük ki és az antibiotikumot vanilin reagens permetezéssel majd a vékonyréteg­­kromatográfiás lap 80°C-ra való melegítésével tesszük láthatóvá. A kifejlesztett lapot S. aureus vagy B. subtilis törzzsel beoltott agar-agar fölé is helyezhet­jük és 16 órán át 37°C-on inkubálhatjuk és így tehet­jük láthatóvá az antibiotikumokat. Az Actinomadura roseorufa Huang, sp. nov., ATCC 39697 által a fermentáció során termelt UK-58,852 antibiotikumot a teljes nem szűrt fer­mentlé szerves oldószerrel, mint például kloroform­mal, etilacetáttal, metfl-izobutil-ketonnal, vagy buta­­nollal, a természetesen fennálló pH értéken végzett extrakciója segítségével választhatjuk el. Más eljárás szerint a micéliumot a fermentáció befejezésével elválaszthatjuk a fermentléből, és a micéliumot extrahálhatjuk a szerves oldószerrel. Az oldószeres extraktumot ezután sziruppá bepároljuk és az anti­biotikumot kromatográfia segítségével nyerjük ld A CP-70, 228 és CP-70,828 melléktermékeket az anyalúgok további kromatográfiája segítségével nyerhetjük ki. A találmány szerinti eljárásban az antibiotikum elválasztására alkalmazott jellemző eljárás az alábbi: Az Actinomadura ATCC 39697 teljes ferment­iert metil-izobutil-ketonnal extraháljuk. Az oldó­szeres extraktum vákuumban történő bepárlásával egy sötét olajat kapunk. Az olajat hexánban oldjuk és szilikagélből készült oszlopra öntjük. A szilika­­gcl szűrőlepényt ismételten hexánnal mossuk, majd kloroformmal kloroform/etilacetát eleggyel, végül erilacetáttal eluáljuk. Az eluátumokat vékonyréteg­kromatográfla segítségével analizáljuk. Az UK-58,852 antibiotikumot tartalmazó frakciókat szárazra párol­juk. A terméket kívánt esetben kristályosítással vagy oszlopkromatográfia segítségével tovább tisztít­hatjuk. Az UK-58,852 antibiotikum mellett ciklo­­szerin is keletkezik, de ez kis oldhatósága miatt nem zavarja az UK-58,852 antibiotikum kinyerését. A CP-70,228 és a CP-70,828 melléktermék antibiotikumokat az oszlop további polárosabb ol­dószerrel történő aluálásával nyerjük ki. A nyerster­méket kívánt esetben további kromatográfia segítsé­gével tisztíthatjuk. Ezen túlmenően amennyiben az UK-58,852 antibiotikum szabad sav formáját meta­­nolos oldatban állni hagyjuk, belőle CP-70,228 anti­biotikum keletkezik. A találmány szerinti eljárással előállított anti­biotikumok savas formájúak és bázikus reagensekkel kationos sókat képeznek. Valamennyi ilyen só elő­állítása beletartozik a szabadalmi leírás tárgykörébe. Ezeket a sókat a poliéter (ionophor) antibiotikumok esetében általánosan alkalmazott eljárásokkal állíthat­juk elő. Például az antibiotikumot illékony, vízzel nem elegyedő szerves oldószerben oldjuk és legalább egy ekvivalens, előnyösen nagy felesleg, megfelelő bázikus reagenst tartalmazó vizes oldattal mossuk. Ezután a szerves oldatot megszárítjuk és vákuumban bepároljuk. A kívánt katinos sót kapjuk. Jellemzően alkalmazható bázikus reagensek az alkálifém hidro­­xidok, mint például a nátriumhidroxid, a kálium­­hidroxld, az alkáliföldfém-hidroxidok, mint például a kálciumhidroxid és a báriumhidroxid, valamint az ammóniumhidroxid. Az UK-58,852 antibiotikum ezüst-sójának rönt­­gendlffrakciós analízise, valamint a CP-70,228 és a CP-70,828 antibiotikumok spektroszkópiai analízise szerint a vegyületek szerkezete az alábbi (1) általános képlet szerinti: UK-58,852: R = H, R1 » H CP-70.228: R = H, R1 = CH3 CP-70,828: R = CHj, R1 = CH3 Az UK-58,852 antibiotikum nagyszámú Gram­­pozitív mikroorganizmusa növekedésével szemben fejt ki inhibiáló hatást. Az I. táblázatban összefoglaljuk az in vitro kísérletek eredményeit. A vizsgálat céíjá-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Thumbnails
Contents