194312. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új policiklusos éter antibiotikumok és ezeket tartalmazó készítmények előállítására
1 194 312 2 ra minden mikroorganizmust táptalajt tartalmazó kémcsövekben Inokuláltunk és minden mintában más koncentrációjú UK-58,852 antibiotikumot alkalmaztunk, hogy a minimális, 24 óra alatt hatásosan inhlbiáló mcg/ml antibiotikum mennyiséget meghatározzuk (MIC). /, táblázat Baktériumellenes aktivitás Mikroorganizmus Törzs száma MIC, mcg/ml UK-58,852 antibiotikum (nátriumsó) Staphylococcus aureus 01A005 3.12 01A052 3.12 01 Al 10 3.12 01A400 6.25 Streptococcus faecalis 02A006 >50 Streptococcus pyogenes 0,20303 0,05 Actinomyces pyogenes Actinobacillus 14D011 < 0.08 pleuropneumoniae 44B004 > 25 Pasteurella múltoddá 59A006 >200 Clostridium perfringens 10A009 0,79 Bacteroides fragilis Fusobacterium 78C024 0.10 necrophorum Treponema 84C004 >25 hyodysenteriae 94A007 0.39 A Gram-ncgatív baktériumokkal, mint például Escherischia coli, Pseudomonas aeruginosa, Klebsiella pneumoniae, Serratia marcescens és Enterobakteriaceae aerogenes, szemben minden egyes esetben > 50 MIC értékeket tapasztaltunk. Az UK-58,852 antibiotikum és kationos sói kiváló coccidiosis ellenes hatást fejtenek ld baromfitenyészetben. Amennyiben 25-150 ppm mennyiségben a baromfi táplálékába keverik, hatásosan kiküszbölik az Eimeria tenella, E. acervulina, E. maxima, E. brunettí és E. necatrix által okozott fertőzéseket. Az UK-58,852 antibiotikum és sói coccidiosis elleni hatásosságát csirkék esetében az alábbi eljárással határoztuk meg. 3—5 darab 10 napos, nem fertőzött fehér leghorn fiatal kakast, pépes darakeverékkel etettünk, amely egyenletesen elkeverve UK-58,852 antibiotikumot vagy annak nátrium és/vagy kálium sóját tartalmazta. 24 órás ilyen táplálás után minden csirkébe per os az egyes Eimeria törzsek oocystáit jutattuk. Egy másik 3-5 tagú 10 napos csirke csoportot hasonló UK-58,852 antibiotikumot vagy sóját nem tartalmazó tápanyaggal tápláltunk. 24 óra táplálás után ezeket ugyancsak megfertőztük és kontrollként alkalmaztuk. További 3-5 tagú 10 napos csirke csoportot hasonló UK-58,852 antibiotikumot vagy sóját nem tartalmazó tápanyaggal tápláltunk és ezeket nem fertőztük meg coccidiosist kiváltó mikroorganizmussal. Ezt az állatcsoportot normál kontrollként alkalmaztuk. Az eredményeket az E. acervulina alkalmazása esetében a beadagolás után 5 nappal, más esetben a fertőzés után hat nappal értékeltük ki. A coccidiosis ellenes hatást az E. tenella esetében 0-4 értékű skálán kifejezett kóros elváltozásban szabtuk meg. (Lásd: J. E. Lynch, „A New Method forn the Primary Evaluation of Anticoccidial Activity , Am. J. Vet. Res., 22, 324-326, 1961), más esetekben ez 0-3 érték (lásd: J. Johnson és W. H. Reid, „Anticoccidial thugs. Lesion Scoring Technique^ in Battery and Floor Pen Experiments in Chicks , Exp. Parasit, 28, 30-36, 1970). Egy arányszámot határoztunk meg a kezelt csoportok és a fertőzött csoportok kóros elváltozás! számának hányadosát képezve. A II. táblázatban foglaltuk össze a vizsgálatok eredményeit. II táblázat In vivo coccidiosis elleni hatás Fertőző mikroorganizmus Dózis (ppm a tápanyagban) A fertőzés átlagos mértéke Súlygyarapodás (%) Eimeria tenella 150 0.0 0 125 0.0 4 100 0.0 8 75 0.0 28 50 0.0 45 Eimeria 25 0.0 93 acervulina 150 0.0 0 125 0.0 0 100 0.0 23 75 0.0 0 50 0.0 62 25 0.0 98 Az állati táplálék értékét közvetlenül az állatok táplálásával állapítottuk meg. A 1,197,826 számú brit szabadalmi leírás részletesen megadja a kérődzők esetében alkalmazandó in vitro vizsgálati módszert, amelynek során az állati tápanyag értékének meghatározásával a mikroorganizmusok által a tápanyagban okozott változásokat könnyebben és megbízhatóan ismételve mérhetjük. A módszer olyan berendezést ír le, amelyben in vitro végezhetjük és tanulmányozhatjuk az állatok emésztési folyamatát. Igen gondosan ellenőrzött körülmények között laboratóriumi berendezésbe helyezzük az állati táplákékot és a bendő inokulumot, valamint a különféle növekedést segítő anyagokat, majd mintákat veszünk és így a tápanyag mikroorganizmusok általi felhasználási folyamatát értékelhetjük. A bendő folyadék proplonsav tartalmának növekedése azt jelzi, hogy a növekedést segítő anyag a tápanyag összetételére kívánt hatást fejt ki. A propionsav mennyiség változását a bendő folyadékban a kontrol] bendő folyadék propionsav tartalmára vonatkoztatva adjuk meg. Hosszútávú in vivo táplálási kísérleteket alkalmaznak arra a célra, hogy valóban megbízhatóan kimutassák a bendő folyadék megnövekedett propionsav tartalma és a javult állat-fejlődés közötti összefüggést. Kereskedelmi hizlaláshoz alkalmazott tápanyaggal és szénával etetett elfekélyesedett szarvasmarhából bendő folyadékot vettünk. A bendő folyadékot gézen átszűrtük és 10 ml bendő folyadékot mértünk egy 50 ml-es lombikba, amely 400 mg standard szubsztrátot (68% gabonakeményítő ♦ 17% cellulóz ♦ 15% extrahált szójabab), 10 ml 6,8 pH értékű puffert és a vizsgálandó vegyületet tartalmazta. A lombikot körülbelül 2 percig oxigénmentes nitrogénnel mostuk át, majd 39°C-os vízfürdőben rázatva, körül5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6
