194298. lajstromszámú szabadalom • Ragasztó stiftként alkalmazható polimer-alapú kompozíció
1 194.298 2 A találmány tárgya jó tárolhatóságü, kiváló ragasztó tulajdonságú üvegszerű ragasztó kompozíció ragasztóstift alakjában. Az irodalomban számos eljárás ismert ragasztóstiftek előállítására. Ezek a ragasztóstiftek jól alkalmazhatók papír, bőr, textília, polisztirolhab, fafelületek ragasztására. A jó ragasztás feltétele az, hogy az egyik ragasztandó felületnek gőzáteresztő tualjdonságúnak kell lennie. A ragasztóstiftek nagy előnye a hagyományos, elsősorban tubusos kiszerelésű folyékony ragasztószerekkel szemben a könnyű, tiszta kezelhetőség és a gyors száradási idő. A stifteket úgy állítják elő, hogy alkalmasan megválasztott, általában polimer alapú ragasztóanyagot, így poli(vinil-pirrolidon/-t, N-alkil-poli(vinil-pirrolidon)4, vinil-acetát vinil-pirrolidon kopolimert, polivinil-alkoholt, 1,4-dklohexán-dimetanolból és szebadnsavból előállított poliésztert, maleinsavanhidrid-vinilmetiléter kopolimert, hidrolizált kr on ton sav-vinilacetát kopolimert, stb. valamilyen oldószerben éspedig vízben, valamilyen szerves oldószerben, illetve víz és vízzel elegyedő szerves oldószer elegyében, melegítés közben feloldanak valamilyen gélesítő, sűrítő anyagot adnak hozzá és a meleg ömledéket formába öntik, lehűlés után a kompozíciót formából kivéve alaktartó stiftet kapnak. Gélesítő, sűrítő anyagokként fém-sztearátokat, kismolekulájú, illetve makromolekulájú észtereket, pL benzál-szorbitokat éspedig dibenzál-szorbitot, tribenzál-szorbitot, továbbá viaszokat, pl. montagyanta-észtereket, stb. - használnak a leggyakrabban A ragasztóstiftek egyik típusánál benzál-szorbit gélesítő anyagot alkalmaznak. Ilyen kompozícióit ismertet a 7455732. számú japán közrebocsájtási irat. A 24864 számú európai közrebocsájtási irat szerint is dibenzál-szorbitot alkalmaznak a ragasztóstift előállításánál. A 2636332. számú japán közrebocsájtási iratban is ezt a vegyülettípust használják. Ezeknek a gélesítőanyagoknak az a hátrányuk, hogy segítségükkel vizes kompozíciók gyakorlatilag nem gélesíthetők, mivel ezeknek az anyagoknak nagyon rossz a víztűrésük,vízhatásra kicsapódnak. Egyedül a monobenzál-szorbit használható vizesoldószeres közegben gélesítőként, azonban ennek ipari szintézise nem megoldott, ezért ragasztóstiftek előállításánál nem használják. A benzál- szorbitok előállítása a gyakorlatban azért nehéz, mert a vegyületek szintézise során képződő monobenzál-szorbit a kiindulási anyag benzaldehiddel gélt ad és ezzel párhuzamosan csak rossz dibenzál kitermeléssel nyerhető a szorbit. A benzál-szorbit típusú gélesítő anyagot (dibenzál- és tribenzál-szorbitot) tartalmazó ragasztó stiftek hátránya az, hogy rosszul tárolhatók, vagyis ió tulajdonságaik a tárolás során leromlanak és emellett nagyon nehéz kielégítő keménységű stiftet előállítani az ilyen típusú gélesítőt tartalmazó kompozídókból. A kereskedelemben kapható, sztearát vagy egyéb sűrítőt tartalmazó ragasztóstiftek egyik fő hibája az, hogy tárolás és hosszú ideig tartó használat során a »tin megpuhul, ragacsossá válik. Kísérleteket folytattunk egy olyan ragasztó, kompozíció, illetve ragasztóstift előállítására, amely a felsorolt hátrányoktól mentes. Ilyen ragasztó kompozíciót csak egy speciális gélesítő anyag felhasználásával tudunk nyerni Azt találtuk, hogy ha a kompozídóban gélesítő anyagként aceton vagy etil-metil-keton, benzaldehid, valamint szorbit vegyes kondenzációs termékeit, vagyis a kondenzációval nyert vegyületek elegyét, használjuk - kiváló tárolhatóságú, jó szilárdságú ragasztó kompozíciót, ragasztóstiftet tudunk előállítani. A gélképző előállításánál a szorbitot a benzaldehidet és az alifás keton 1:(0,5— 2)^0,5—150) mólarányban alkalmazzuk. A találmány szerint használt gélképző főként az (I) (II) illetve (III) általános képletű - a képletben R jelentése metil-, Rí jelentése metil- vagy etilcsoport — szorbitacetát vegyületek elegyét tartalmazza. A találmány szerinti kompozícióban lévő gélképző előnye, hogy míg a di- és tribenzál-szorbitok csak szerves oldószerben oldhatók, addig az általunk alkalmazott vegyületek melegen jól oldódnak szerves oldószerek vízzel alkotott elegyében is. A találmány szerinti ragasztó kompozícióban a szorbit-acetát elegyét - éppen jó oldhatóságuk miatt — nagyobb tömegarányban lehet alkalmazni és ezáltal jobb belső lágyítás érhető el. A találmány szerinti kompozíció, illetve stift, a fentiek miatt használatkor nem húz szálat, még vékony papírra is igen vékony rétegbe felvihető - a papír hullámosodása vagy szakadása nélkül. A ragasztó kompozícióban a gélképzőt 1—20, előnyösen 4—8 tömeg%-nyi mennyiségben alkalmazzuk. A ragasztó kompozíció alapkomponense a ragasztó polimer. Ezt 5—50 tömeg%-ban adagoljuk a kompozícióhoz . Ragasztó polimerként vinil homo- és kopolimereket, így poli(vinil-alkoholt)-, poli(viníl-acetátot), poli (vinil-pirrolidon)-t, poli(vinil-éter)-t, vinilidén-klorid vagy vinil-klorid homo- és kopolimert, poli(vinil-étert) akrilát- vagy metakrilát kopolimert, vinil-pirrolidon és sztirol kopolimerjét, vinil-acetát és akrilát vagy metakrilát kopolimeqét, továbbá mű- és természetes kaucsukokat, poliakrilsavat vagy polimetakrilsavat, ezek észtereit, illetve akrilát, metakrilát kopolimereket, poli(akril-nitril)-t, poliuretánt, poli(vinil-éter)és maleinsav kopolimerjét, cellulóz-észtereket, ketongyantákat, természetes polimereket, így gumikordofánt, karragént, alginátot, stb. alkalmazhatunk. Használhatjuk azonban ezeknek a homo- és kopolimereknek az elegyét is. Az alkalmazott ragasztó polimer molekulatömege 10 000-70 000 közötti, előnyösen 30 000 lehet. A kompozíció harmadik kötelező komponense az oldószer. Ennek mennyiségi aránya 5—60 tömeg% között lehet. Oldószerként alkalmazhatunk víz és szerves oldószer elegyét. Ez utóbbi esetben olyan oldószert célszerű választani, amelynek párolgási indexe a víz párolgási indexe közelében van. A szerves oldószrekkel szemben támasztott további követelmény, hogy ne legyen egészségre ártalmas és kellemetlen szagú. Szerves oldószerek elegye is használható. Az előnyösen alkalmazott oldószerek: a butilglikol a dimetil-formamid, továbbá a toluol, xilol, stb. A kompozícióhoz adott esetben hozzákeverhető még töltőanyag, színezék, konzerválószer és illatanyag. Töltőanyagként célszerűen alkalmazhatunk bárium •szulfátot, kréta, vagy dolomit port, bentonitot, talkumot, kaolint, alumíniunvoxidot vagy - hidroxidot, cink-oxidot, magnézium-oxidot vagy — hidroxidot, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
