194298. lajstromszámú szabadalom • Ragasztó stiftként alkalmazható polimer-alapú kompozíció

1 alumínium-szulfátot, kálcium-szulfátot, zeolitot, stb. Színezékeket, págmeneteket egyaránt használha­tunk a ragasztó kompozíció színezésére, A találmány tárgya tehát olyan polimer alapú ra­gasztó kompozíció, előnyösen ragasztóstift alakjában, amelyet az jellemez, hogy 15—50 tömeg% 10 000 — 70 000 közötti molekulatömegű ragasztó polimert, gélképzőként 1-20 tömeg% benzaldehid, aceton és szorbit kondenzációjával nyert vegyületek - alábbiak szerint előállított — elegyét, 5—60 tömegé oldószert, előnyösen alifás mono-illetve poli vagy alkoholt - di­­metil-formamidot, vízzel alkotott elegyét, kívánt eset­ben adalékanyagokat, így 0—50 tömeg% töltőanyagot és 0— 1 tömeg% színezéket és/vagy illatanyagot tartal­maz. A találmány szerint a ragasztó kompozíciót úgy állítjuk elő, hogy szorbitot, benzaldehidet és acetont vagy etil- metil-ketont 1:(0,5— 2,5)^0,5—150) mól­arányban kondenzáljuk, 40— 70°C-os hőfoktartomány­ban, 1 mól szorbitra számítva 0,5—2 mól szervetlen sav katalizátor jelenlétében, 20-40 percig állandó ke­verés és hűtés mellett, majd az így nyert elegyet vízzel lúggal, nátrium-biszulfittal és újra vízzel mossuk, szá­rítjuk, majd megőröljük. A reakciót úgy indítjuk, hogy a szorbit tömény vi­zes oldatát elkeveijük a benzaldehid és aceton elegyé­vel. Ehhez az elegyhez folyatjuk hozzá a kénsavat ál­landó keverés és hűtés mellett. A kondenzációt 40-70°C-on addig folytatjuk, míg az elegy besűrüsö­­dik. Ekkor leállítjuk a keverést és a masszát szobahő­mérsékletre engedjük lehűlni. A szobahőmérsékleten történő 8-20 órai, előnyösen 10-12 órai, állás alatt a reakció továbbfolytatódik és a feleslegben alkalma­zott alifás keton jelenléte révén akadályozzuk meg, hogy nyers termék tömbbé álljon össze. A reakció le­játszódása után puha gélszerű anyagot kapunk, amely­ből a benzaldehid és a sav nagymennyiségű víz és lúg illetve nátrium-biszulfit alkalmazásával kimosható. Az így nyert sav- és benzladehid-mentes anyagot, elő­nyösen 50-100°C-on szárítjuk. Az így előállított por­szerű termék igen hosszú, 1 éves, tárolási idő alatt is megőrzi gélképző tulajdonságait. Az így nyert anyag mono-benzál- és dibenzál-alki­­lidén-szorbit elegyet tartalmaz. A gélképző alkalmazásával a találmány szerinti ra­gasztós liftet az alábbiak szerint állítjuk elő. Aj A gélképzőt szerves oldószerben, előnyösen bu­­tilglikolban és/vagy dímetíi-formamidban, legfeljebb az oldószer forráspontja alatt 2—5 C-al, feloldjuk, az oldathoz hozzáadjuk a ragasztó polimer 30— 70 tö­­meg% szárazanyagtartalmú, 40—90°C-os oldószeres oldatát, az elegyet homogenizáljuk, majd adott eset­ben hozzákeverjük az adalékanyagokat, az elegyet formába töltjük és abban lehűtjük, B) A ragasztó polimer 30- 70 tömeg% szárazanyag tartalmú szerves oldószeres oldatához kis részletekben hozzákeverjük a finom poralakú gélképzőt 40-90°C- on, az elegyet homogenizáljuk, majd adott esetben hozzákeverjük az adalékanyagokat, az elegyet formá­ba töltjük és abban lehűtjük, Cj A ragasztó polimert víz és szerves oldószer ele­­gyében oldjuk, a 30-70 tömeg%-os szárazanyagtar­­tahnú, szobahőmérsékletű oldathoz hozzákeverjük a frnom poralakú gélképzőt, az elegyet a teljes homo­genitás eléréséig refluxáljuk, a szerves oldószer 30-70 tömeg%-át ledesztilláljuk, majd kívánt esetben adalék­anyagot és szerves oldószert vagy vizes elegyét adunk 2 az elegyhez, ezután formába töltjük és abban lehűtjük. A találmány szerinti ragasztó kompozíció az alábbi előnyös tulajdonságokkal rendelkezik: — egyszerűen, gazdaságosan előállítható, — az ismert kompozícióknál hosszabb ideig tárolható ragasztó tulajdonságának, konzisztenciájának változá­sa nélkül, — igen vékony papírra vékony rétegben is felvihető, a papír ráncositása, elszakadása nélkül, — esztétikai megjelenése kedvezőbb, mint az ismert hasonló kompozícióké. A találmányt az alábbi kiviteli példákkal mutatjuk be. 1. példa Egy 500 nil-es lombikba, melyet ellátunk hőmérő­vel, vízfürdővel és mechanikus gépi keverővei, bemé­rünk 48 ml vizet, majd abban melegítés közben 40°C- on 144 g szorbitot oldunk fel. Ezután erős keverés közben hozzáadunk az oldat­hoz 146 ml acetont és 80 ml benzaldehidet. Két fá­zis figyelhető meg, mely 40 ml cc. kénsav hűtés köz­beni hozzácsepegtetése után eltűnik és a reakcióelegy homogén lesz. Az adagolás során kismérvű hőfejlődés figyelhető meg, a reakcióelegy hőfokát azonban 50°C-on tart­juk. A keverést mindaddig folyta tjük, míg a reakció­elegy kezd besűrűsödni. Ekkor a keverőt leállítjuk, ki­vesszük, majd az anyagot lefedve 10 órán keresztül állni hagyjuk. Akivált, megszilárdult gélfázist feldara­boljuk, majd 1500 ml vízzel keverés mellett sűrű pép­pé alakítjuk. A szilárd anyagot szűréssel elválasztjuk, majd NH4OH hozzáadása után (pH 8—9-en) ismét kevertetjük. Ily módon a sav teljesen eltávolítható. Szűrés után többszöri vizes mosás után a maradék benzladehid nátrium-biszulfit oldattal távolítható el. A vízzel ismételten mosott nyers terméket ezután 100 °C-on vákuumban megszárítjuk és finom porrá őröl­jük. Kitermelés: 108 g. Olvadáspont: 168°C. 2. példa Az 1. példa szerinti eljárást ismételjük meg, azzal a változtatással, hogy a reagenseket kénsav helyett 56 cm3 száraz sósavgáz katalizátor jelenlétében rea­­gáltatjuk egymással. A sósavgáz folyamatos bevezetésének hatására ho­mogén lesz a reakcióelegy, majd fokozatosan kezd besűrűsödni, végül puha géltömbbé áll össze. A kivált gélfázist az 1. példában leírt módon dol­gozzuk fel. Kitermelés: 98 g. Olvadáspont: 169°C. 3. példa Egy 500 cm3-es lombikba, melyet ellátunk hőmé­rővel, vízfürdővel és mechanikus gépi keverővei, be­mérünk 48 g vizet, mqd 40°C-on 144 g szorbitot ol­dottunk fel benne. Ezután erős keverés közben hoz­záadunk a sziruphoz 160 ml benzaldehidet és 160 ml etil-metil-keton. A két fázis 60 ml 98 tömeg^-ps kénsav hűtés köz­beni hozzácsepegtetése után eltűnik, a reakcióelem' homogén lesz. A hőmérsékletet a reakció során 50 <3- on tartjuk. A keverést mindaddig folytatjuk, míg a 194.298 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents