194271. lajstromszámú szabadalom • Eljárás makrolid antibiotikumok 20-amino-származékainak előállítására

1 2 mg tömegű nyersterméket szilikagélen preparatív vé­­konyréteg-kromatográflával tisztítjuk, futtató elegy­­ként diklór-metán, metanol és tömény ammónium­­hidroxid-oldat 90 : IS : 2 arányú elegyét használjuk, Ily módon ISO mg (hozam: 24%) 20-dihidro-20-dez­­oxi-20-(hexahidro-azepin-l-il)-4’-dezoxi-dezmikozint kapunk. 9—10. példa A 20-dihidro-20-dezoxi-20-(oktahidro-azocin-l -il)­­dezmikozint a 6. példában leírt módon állítjuk elő. A 20-dihidro-20-dezoxi-2Q-(hexahidro-azepin-l -il)­­dezmikozínt az 5. példában leírt módon állítjuk elő. 11. példa 20-Dihidro-20-dezoxi-20-(oktahidro-azocin-l-il)-dez­­mikozin (C/ módszer) 4.0 g (5,2 mmól) dezmíkozint feloldunk 30 ml víz­mentes metanolban, és 0,3 nm pórusméretű moleku­laszűrő jelenlétében hozzáadunk 1,2 g (1,3 ml, 10,4 mmól) heptametilén-imint. Az elegyet 1 órán át szo­bahőmérsékleten keverjük, majd pipettából gyorsan hozzáadjuk 60 mg (1,6 mmól) nátrium-bórhidrid 10 ml vízmentes metanollal készült oldatát. A reakció­­elegyet másfél órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd egyszerre, szilárd formában hozzáadunk további 30 mg nátrium-bórhídridet. Ezután az elegyet további 75 percig keverjük, és az oldatlan részeket kiszűrjük. A szűrletről az oldószert csökkentett nyomáson le­desztilláljuk, a maradékot feloldjuk 150 ml etil-ace­­tátban, és az oldatot 150 ml vízzel, majd 100 ml telí­tett nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal mossuk. Ez­után az etil-acetátos oldatot 150 ml 0,5 mólos nát­­rium-dihidrogén-foszfát-oldattal (pH = 6,5) kirázzuk. A vizes puffer-oldatba beoldódott etil-acetátot csök­kentett nyomáson eltávolítjuk, majd a maradék vizes oldathoz erélyes keverés közben 5 normál nátrium­­hidroxid-oldatot adunk. Ekkor dús, fehér színű csa­padék válik ki. A csapadékot kiszűrjük, kevés vízzel mossuk és megszárítjuk. Ily módon 3,55 g 20-dihid­­ro-20-dezoxi-20-(oktahidro-azocin-l -il)-dezmikozint kapunk. 12. példa 20-Dihidro-20-dezoxi-20-[l-azaspiro( t.5)dekán-l -H]­­dezmikozin 5.0 g (6,5 mmól) dezmíkozint feloldunk 50 ml víz­mentes metanolban, és 3 A pórusméretű molekulaszű­­rő jelenlétében hozzáadunk 1,36 g (9,8 mmól) 1-aza­­spíro(4.5)-dekánt. Negyedóra múlva az elegyhez hoz­záadunk 620 mg (9,8 mmól) nátrium-cianobórhidri­­det, és a reakcióelegyet 17 órán át szobahőmérsékle­ten keverjük. Ezután az oldatlan részeket kiszűrjük, és a szűrletről az oldószert csökkentett nyomáson le­desztilláljuk. A maradékot feloldjuk 300 ml etil-ace­­tátban, és az oldatot egyszer 300 ml, majd egyszer 100 ml vízzel kirázzuk. Ezután a terméket az etil­­acetátos oldatból átrázzuk egyszer 300 ml és egy­­*zej 100 ml 0,5 mólos nátrium-dihidrogén-foszfát puffer-oldatba (pH - 6,5). Az egyesített foszfdt-puf­­fer-o!datokba beoldódott etil-acetátot csökkentett nyomáson eltávolítjuk, majd a maradék vizes oldat­hoz erélyes keverés közbeh, lassan 5 normál nát­­rium-hidroxid-oldatot adunk. Ekkor fehér színű, dús csapadék válik ki. Ezt a csapadékot kiszűrjük, vízzel mossuk és megszárítjuk. Hy módon 3,52 g 20-dihid­­ro-20-dezoxi-20-[l-azaspiro(4.5)-dekán-l-il]-dezmiko­­zint kapunk.. 13. példa 20-Dihidro-20-dezoxi-20-(l,2,3,4-tetrahidro-kinolin- 1 -il)-dezmikozin 11.6 g (15 mmól) dezmíkozint feloldunk 100 ml vízmentes metanolban, és hozzáadunk 3,8 ml (30 mmól) 1,2,3,4-tetrahidro-kinolint. A reakcióelegyet félórán át szobahőmérsékleten keverjük, majd hozzá­adunk 1,25 g (20 mmól) nátrium-cianobórhidridet. Ezután az elegyet éjszakán át keverjük, majd az oldó­szert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A mara­dékot feloldjuk 100 ml etil-acetát és 100 ml víz két­fázisú elegyében, és a szerves részt először 6,5 pH-jú vizes foszfát-pufferral (100 ml), majd 4,5 pH-jú vizes foszfát-pufferral (100 ml) kirázzuk. Utána az etil­­acetátos részt nátrium-szulfáton megszárítjuk, a szá­rítószert kiszűrjük és az oldószert ledesztilláljuk. A 4,6 g tömegű maradékot szilikagélen (Waters Prep 500) kromatografáljuk. E célból diklór-metán (4 1) és diklór-metán, metanol és tömény ammónium-hidr­­oxid-oldat 94,5 : 5 : 0,5 arányú elegyének (4 1) fel­­használásával lineáris gradiens aíuciót végzünk. A kí­vánt terméket tartalmazó frakciókat vékonyréteg­­kromatográfiával azonosítjuk, egyesítjük, és az oldó­szert ledesztilláljuk. IJy módon 3,4 g cím szerinti ve­­gyületet kapunk. 14. példa 20-Dihidro-20-dezoxi-20-(l ,2,3,4-tetrahidro-izokino­­lin-2-i!)-dezmikozin 11.6 g (15 mmól) dezmíkozint feloldunk 100 ml vízmentes metanolban, és hozzáadunk 3,8 ml (30 mmól) 1,2,3,4-tetrabidro-izikinolint. Az elegyet fél­órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd hozzá­adunk 1,25 g (20 mmól) nátrium-cianobórhidridet. A reakcióelegyet éjszakán át keverjük, majd az oldó­szert csökkentett nyomáson le desztilláljuk. A maradé­kot feloldjuk 150 ml etil-acetát és 150 ml víz kétfázi­sú elegyében. Az etil-acetátos részt először 6,5 pH- jú foszfát-puffer-oldattal (100 ml), majd 4,5 pH-jú fosífát-puffer-oldattal (100 ml) kirázzuk. A 4,5 pH- jú puffer-oldattal kapott kivonatból a beoldódott etil acetátot csökkentett nyomáson eltávolítjuk, majd a maradék oldat pH-ját 5 normál nátrium-hidroxid­­oldat segítségével 10-re állítjuk. A kivált csapadékot kiszűrjük és levegőn megszárítjuk. By módon 5,6 g cím szerinti vegyületet kapunk. 15. példa 20-Dihidxo-20-dezoxi-20-(l,2,3,6-tetrahidro-piridin-l­il)-dezmikozin 11.6 g (15 mmól) dezmíkozint feloldunk 100 ml vízmentes metanolban, és hozzáadunk 2,8 ml (30 mmól) 1,2,3,6-tetrahidro-piridint. Az elegyet félórán 194.271 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 13

Next

/
Thumbnails
Contents