194255. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tri-n-butil-ón-hidrid előállítására tri-n-butil-ón-oxidból

1 A találmány tárgya eljárás a redukáló hatású tri­­-n-butU-ón-hidrid előállítására tri-n-butll-ón-oxidból. A vegyipar fejlődése állandóan új és új eljárások kidolgozását igényli a mindig szélesebb körű gyártási folyamatok gazdaságos megvalósításához. Egyes típus­reakciókhoz — mint például észterifikálás, oxidáció, redukció — szinte számtalan megoldás vált ismertté, A szintetikus szerves vegyipar a különböző érzékeny vegyületek redukálásához az utóbbi időkben siker­rel alkalmazza a szerves ón-hidrideket, amelyeknek az az előnyük, hogy az ón és hidrogén közötti kötés lényegesen gyengébb és apolárosabb karakterű,' mint az alumínium-hidridnél az alumínium-hidrogén, vagy a bór-hidridben a bőr és hidrogén közötti kötés. Az organo-ón vegyületek azzal is felülmúlják ezeket a redukálószereket, hogy szelektivitásuk lényegesen na­gyobb és ezen felül olyan anyagok redukciójánál is kiválóan alkalmazhatók, amelyek lúgos közegre igen érzékenyek. Használatukat az is megkönnyíti, hogy szerves oldószerekben igen jól oldódnak. Ezek az em­lített tulajdonságok indokolják, hogy az organo-ón vegyületek egyre nagyobb teret hódítanak a reduk­ciós eljárások megvalósításánál. A szerves vegyiparban folytatott kísérletek ered­ményei azt mutatják, hogy az organo-hidridek közül is kiemelkednek tulajdonságaikkal a triorgano-ón­­-hidridek. Különösen a tri-n-butil-ón-hidridek bizto­sítanak kiváló redukciós hatást. Ezeknek az anyagok­nak a stabilitása és toxikológiai tulajdonságai is hozzá­járulnak jelentőségük emelkedéséhez. Nagyipari alkal­mazásuknak azonban az a hátránya, hogy költséges előállítási módjaik miatt inkább csak az igen érzékeny vegyületek gyártásánál célszerű azokat alkalmazni, mert ilyen vegyületek előállításakor a gazdasági muta­tók még a drága vegyszer alkalmazását is megengedik. Viszont szükség lenne arra, hogy minél több reduk­ciónál lehessen felhasználni ezeket az anyagokat. Je­lentőségük indokolja, hogy kiterjedt kutatások foly­tak már eddig is az előállításukra. Az e téren végzett kísérletek azt mutatták, hogy legkedvezőbben úgy állíthatók elő ezek a szerves ón-vegyületek, hogy a megfelelően helyettesített ón-kloridot vagy ón-oxi­­dot lítium-alumínium-hidriddel vagy polimetil-hidro­­-szilazánnal tedukálják. A lítium-alumínium-ihidriddel történő előállításról összefoglaló ismertetés jelent meg a Synthesis 1970. évfolyamának 499-516. oldalán, míg a polimetil­­-sziloxanos redukciót részletesen ismertetik a J. Org. Met. Chem. 10, 81 (1967) közleményben. A cikkek arra is kitérnek, hogy az előállított organo-ón-hidri­­dek milyen eredménnyel alkalmazhatók alkil-haloi­­dok, acil-haloidok aldehidek és ketonok redukció­jánál. A tri-n-butil-ón-hidrides redukeóikat gyökös me­chanizmus szerint írják le a szakirodalomban. Felté­telezhetően erre vezethető vissza, hogy az előállítás melléktermékeinek az eltávolítása a sikeres alkalmazás előfeltétele. A tisztítási művelet a nyers termék vá­­kuumdesztillálását jelenti 100 °C körüli (kb. 130 °C- os fürdő) hőmérsékleten. A desztillációt a tri-n-bu­­til-ón-hidrid részleges bomlása kíséri, ami egyrészt ho­zamcsökkenést, másrészt habzást eredményez. Ez utóbbi a művelet kivitelezését megnehezíti. Ezért fon­tos olyan eljárás kidolgozása, amellyel tisztítás nél­kül nyerhető nagy tisztaságú tri-n-butil-ón-hidrid. Az ismert eljáráshoz felhasznált redukálós/erek (lítium­­-alumínium-hidríd, polimetil-hidroszilazán) drágák, erősen mérgezŐek, és fokozottan tűz- és robbanás­2 veszélyesek, Így célszerű lenne azokat más redukáló­szerekkel helyettesíteni. A tri-n-butil-ón-hidrid tri-n-buiil-klorid nátrium­­-bór-hidrídes redukciójával is előállítható. Az eljárás hátránya, hogy a keletkezett termék erősen szennye­zett, így elkerülhetetlen a fentebb ismertetett káros kö­vetkezményekkel járó tisztítási műveletek alkalma­zása. A tri-n-butil-ón-hidrid eredményes felhasználási lehetősége által keletkezett igény, valamint a fentebb ismertetett előállítási problémák indítottak bennün­ket arra, hogy olyan eljárást dolgozzunk ki, amelynek alkalmazásával egyszerű technológiával, könnyen hozzáférhető és olcsó anyagok felhasználásával, gaz­daságosan lehet a kívánt terméket előállítani. Kísérleteink azt mutatták, hogy bisz-tri-n-butil­­-ón-oxid nátrium-bór-hidriddel oldószerben, szobahő­mérsékleten kvantitative redukálható tri-n-butil-ón­­-hidriddé. Ennek megállapításához, illetve a reakció­ban képződött termék tisztaságának a meghatáro­zásához az irodalomból (J. Organometal. Chem. 10, 81 /1967/) ismert analitikai módszert alkalmaztuk: ismert mennyiségű tri-n-butil-ón-hidrid temiékben a tri-n-butil-ón-hidrid tartalom mennyiségi meghatáro­zása benzoins oldatban, ismert titerü eljárás I2 oldat­tal történt. Ezen kísérleti eredmények olyan eljárás kidolgozásának lehetőségére hívták fel a figyelmün­ket, amelynek alkalmazásával a reakcióban képződő tri-n-butil-ón-hidrid további tisztítást (desztillációt) nem igényel. A felhasználásra vonatkozó laborató­riumi kísérletek, majd a félüzemi alkalmazás ezt a vá­rakozást messze igazolták. Ennek eredményeképpen a technológia rendkívül egyszerű, gyors és olcsó, a megoldás a kereskedelmi forgalomban kapható hidro­gén-izotópot tartalmazó nátrium-bór-hidriddel is kivi­telezhető, és így az eljárással nyert vegyületa jelzés­­technikában is alkalmazható. Eljárásunk lényege szerint a tri-n-butil-ón-hidridet úgy állítjuk elő, hogy a megfelelően helyettesített ón­­-oxidot poláros oldószerben, célszerűen 1—6 szénato­mot tartalmazó alkoholban vagy azok vizes oldatában nátrium-bór-hidriddel szobahőmérsékleten reagáltat­­juk, az oldószert lepároljuk, a terméket szénhidrogén oldószerben feloldjuk, szárítószeren megszárítjuk, és az oldat egy aliquet részéből a képződött hidrid mennyiségét meghatározzuk. Az így képződött ter­mék tisztasága magas, a bisz-tri-n-butil-ón-oxidból kiindulba 98%-osnál nagyobb, és hozama 80-90%. Az eljárás előnyei az ismert módszerekhez viszo­nyítva a következők: 1/ Redukálószerként nátrium-bór-hidrid alkalmazá­sának előnyei:- a korábban alkalmazott redukálószereknél lé­nyegesen olcsóbb;- nagyobb léptékű (1 mólnál nagyobb mennyisé­gű) kündulási anyagot alkalmazó reakcióban is biz­tonsággal használható fel, ellentétben a legelterjed­tebben alkalmazott lítium-alumlnium-hidriddel, nem tűz- és robbanásveszélyes;- nem igényel vízmentes körübnényeket és ilyen oldószereket. 21 Különösen nagy tisztaságú termék képződik a bisz-tri-n-butil-ón-oxidból i alkoholban nátrium-bór­­-lüdriddel történő redukció során, szemben a bisz­­-tri-n-butil-ón-kloridból kiinduló eljárással, amelynek hozama kisebb, és kevésbé tiszta terméket eredmé­nyez. 3/ Az eljárás kivitelezése nem igényel szakképzett 194.255 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents