194195. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aminometil-oxo-oxazolidinil-benzol-származékok és gyógyászati készítményeik előállítására

1 194.195 2 vagy más, alkohol oldószerben végezzük. Az oldó­szerhez ekvivalens mennyiségű trietil-amlnt adunk és az clegyet addig melegítjük, amíg nitrogén-fejlődést nem észlelünk. Ajcakcio hőmérséklete 20-100 °C, előnyösen 40-60 °C. A (IV) általános képletű azidot trimetil-foszfinnal melegítve, gyors nitrogénfejlődés, az eredmény. A re­akciót 1,2-dimctoxi-etánban vagy bisz-(2-metoxi-etil)­­-éterben végezhetjük, és a nyers intermediert vízzel vagy savval elhidrolizálva kapjuk a kívánt (V) általá­nos képletű amint. Az (V) általános képletű amino-metil-vegyületeket az aminnak egy savkloriddal vagy savanhidriddel való acilezésével állítjuk elő egy bázikus oldószerben, pél­dául piridinben. Az (V) általános képletű vegyülete­­ket úgy is előállíthatjuk, hogy a reakciót egy vízzel elegyedő oldószerben, például tetrahidrofuránban vagy 1,2-dimetoxi-etánban hajtjuk végre egy vízben oldott bázis, például nátrium-hidroxid, kálium-hidr­­oxid, nátrium-bikarbonát vagy nátrium-karbonát je­lenlétében. Ha a reakció oldószerként piridint alkalmazunk, a savkloridot vagy savanhidridet 0—10 °C hőmérsékle­ten adjuk az elegyhez. A reakciót -30 és 50t kö­zötti hőmérsékleten hajthatjuk végre. Amennyiben nagyon reakcióképes savkloridokat vagy savanhidri­deket használunk, a reakciót előnyösen -60-----40 °C hőmérsékleten hajtjuk végre. A vizes bázist alkal­mazó acilezéseknél a reakciót úgy hajtjuk végre, hogy az (V) általános képletű amint egy vízzel elegyedő ol­dószerben, például tetrahidrofuránban, 1,2-dimetoxi­­-etánban vagy dioxánban kevertetjük és 1—5 N nátri­­um-hidroxidot adunk hozzá, hogy az oldatot a savklo­­rid és a savanhidrid hozzáadása során bázikus pH-n tartsuk, mialatt a hőmérsékletet -50 és 20 °C értéken tartjuk. Az (V) általános képletű vegyületeket a standard peptidszintézisnél alkalmazott módszerek segítségé­vel is acilezhetjük, amikoris a szabad savat egy amin­­nal reagáltathatjuk N,N-diciklohexil-karbodiimid je­lenlétében. Úgy is eljárhatunk, hogy egy kevert anhid­­ridet állítunk elő a savból egy kloroformát-észter és egy tercier-bázis, például trietil-amin jelenlétében, majd a kevert anhidridet az aminnal reagálta tjük. A kevert anhidrides módszer esetén az alkalma­zott savat egy kloroformiáttal, például etil-klorofor­­miáttal vagy izobutil-kloroformiáttal reagáltatjuk ol­dószer, például tetrahidrofurán, dimetil-formamid vagy 1,2-dimetoxi-etán és egy tercier bázis, például trietil-amin vagy N-metil-morfolin jelenlétében -30 - 10 °C hőmérsékleten. Ehhez az elegyhez adjuk hoz­zá az (V) általános képletű amint és az oldatot -10 °C hőmérsékleten kevertetjük 1—5 órán keresztül. Ha N.N-diciklohexil-icarbodiimidet használunk kondenzáló ágensként, ugyanilyen oldószert és reak­ciókörülményeket alkalmazhatunk, de gyakran elő­nyös a reakcióelegyhez N-hidroxi-ftálimidet vagy N­­-hidroxi-szukcinimidet adni. Ezeket az aminokat elvileg úgy is acilezhetjük, hogy észterekkel, például metil-(diklór-acetáttal), etil­­-(trifluor-acetáttal) vagy n-butii-formiáttal reagáltat­juk őket. Az eljárás szerint az (V) általános képletű amint az észterrel és egy oldószerrel, például 1,2-di­­metoxl-etánnal, bisz-(2-metoxi-etil)-észterrel vagy toluollal (néhány esetben maga az észter használható oldószerként) elegyítjük, és az oldatot refluxhőmér­­séklette melegítjük addig, amíg a reakció be nem fe­jeződik, melyről például vékonyrétegkromatográfiás vizsgálattal győződhetünk meg. Eszterként nagyobb reakciókészségű észterek, például p-nitrofenil észte­­rek, pentafiuorfenil-észterek, tioészterek, enolészte­­rek, N-hidroxi-ftálidhn-észterek, N-hidroxi-szukcinl­­mid-észterek, l-(hidroxi-beriztriazoi)-észterek, 2,4,5- -(triklór-fenil)-észterek és pentaklórfenil-észterek használhatók. Acilezőszerként egyéb acílező ágensek például acil-azidok, acil-imidazolok és acil-foszfátok is alkalmazhatók. Az 1. reakcióvázlaton a kiindulási (II) általános képletű vegyület dC- (racemát) vagy í-izomer formá­jú lehet. Az fi-izomer az előnyös (VI) általános kép­letű d-amidok prekurzora. Amennyiben a (VI) általános képletben A hidro­génatomot jelent, a szintézist tovább kell folytat­nunk, hogy eljussunk a találmány szerinti vegyületek­­hcz. A 2. reakcióvázlat b) reakcióútia szerinti eljárást úgy hajthatjuk végre, hogy egy (VI) általános képletű vegyületet, mely képletben A jelentése hidrogénatom, egy savanhidrid feleslegével reagáltatunk metánszul­­fonsavban. Az acilezést szobahőmérsékleten végez­hetjük 2—10 óra alatt. Más módszer szerint az acilezést a megfelelő kar­bonsavval hajthatjuk végre foszfor-pentoxid és metán­­szulfonsav-anhidrid vagy metánszulfonsav jelenlété­ben. A reakció során az amid-csoportban lévő nitro­­géaatomra is bevihetünk egyidejűleg egy acil-csopor­­tot, melyet a vizes közegben végzett feldolgozás során egy alkohollal, például metanollal lehasítunk. A (XVI) általános képletű acilezett vegyületeket a megfelelő (XVII) általános képletű alkoholokká redu­kálhatjuk, mint azt a 2- reakcióvázlat i) reakcióútja mutatja. A redukciót nátrium-bórhidriddel hajthatjuk végre, egy alkoholban, például etanolban, mint oldó­szerben, vagy más enyhe bórhidrid-reagenseket, példá­ul litium-bórhidridet, lítium-tri-t-butoxi-alumínium­­-hidridet, tetrametil-ammónium-bórhidridet vagy ha­sonló vegyületeket is alkalmazhatunk. A 2. reakcióvázlat szerinti eljárásokat úgy is végre­hajthatjuk, hogy a (XVI) általános képletű, mely kép­letben A jelentése hidrogénatom, vegyület í-izomeijét alkalmazzuk kiindulási anyagként, így az előnyös 6-konfigurációjú végterméket kapjuk. Az olyan, az (I) általános képletű vegyületek elő­állításához szükséges vegyületeket, melyek képletében A jelentése -C(=NR7’)-R2 3 általános képletű csoport, a 3. reakcióvázlaton ismertetett módon állíthatjuk elő A (XXXV) általános képletű ketonok és hidroxil­­-arrin vagy hidrazin reakciójával a megfelelő oximot vagy hidrazon-származékot [XXXVII általános képle­tű vegyület] állíthatjuk elő. A reakciót etanol és piri­­din elegyében hajtjuk végre 50 C hőmérséklet és a reakcióelegy forráshőmérséklete közötti hőmérsék­leten. A (XXXVII) általános képletű hidrazont, mely képletben R7’ jelentése hidrogénatom, egy acil-halo­­gen ddel vagy acil-anhidriddel acilezhetjük a kívánt (I) általános képletű vegyületté, egy szerves bázis, például piridin vagy trietil-amin jelenlétében egy szer­ves oldószerben, például tetrahidrofuránban vagy dí­­metil-formamidban. Katalizátort, például 4-dimetil­­amino-piridint is alkalmazhatunk. A XLII) általános képletű aminokat a (XXXVII) általános képletű oxlm-származékok redukálásával ál­líthatjuk elő, a 4. reakcióvázlaton ismertetett módon, egy redukálószer, például 10%-os palládium-szén ka­talizátor segítségével, ecetsavban, etanolban vagy ha­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Thumbnails
Contents