194156. lajstromszámú szabadalom • Eljárás meta-klór-anilin-származékok szelektív előállítására

1 A találmány tárgya eljárás meta helyzetben klór­­»7Ubsztituáit anilinek előállítására poli-klórozott aro­más aminok deklórozásával. Ezek a meta-klór-anilln vegyületek intermedierek agrokémiailag hatásos ható­anyagok gyártásához. Számos eljárás ismeretes a méta helyzetben klóro­zott anilinek előállítására, így például a poli-klór-ani­­linck dchidroklórozásával, amelyet hidrogén nyomás alatt, folyékony közegben erős sav jelenlétében és ne­mes fém katalizátor alkalmazásával végeznek. Ezt az eljárást nagy nyomáson, viszonylag magas hőmérsék­leten és savas közegben kell végrehajtani, amely szük­ségessé teszi autokláv alkalmazását és emelett komoly (51782 sz. európai szabadalmi bej.) korróziós problé­mákkal kell számolni. Kísérletek történtek a hőmér­séklet és a nyomás csökkentésére, olymódon, hogy a reakciót jodid tartalmú származékok jelenlétében haj­tották végre, de minden esetben a heterogén fém ka­talizátorok alkalmazása szükségszerű volt. A találmány szerinti eljárás során a meta-klór-anili­­neket a klór atomok szelektív eltávolításával állítjuk elő olyan egyszerű módszer segítségével, amely a ve­­gyület ipari előállítási műveletét is jelentősen leegy­szerűsíti. A találmány szerinti eljárás alkalmazásakor a (B) általános képletü meta-klór-anilineket - a képletben X' és X" jelentése azonos vagy különböző lehet: és jelenthet klóratomot, vagy hidro­génatomot és az X' és X" legalább e­­gyike szükségszerűen klóratom R', R" és R'" jelentése azonos vagy különböző lehet; és jelenthet klóratomot, vagy hidro­génatomot oly módon állítjuk elő, hogy valamely (A) általános képletü vegyületet — a képletben X1, X R1, R" és R’” jelentése a fent megadott, azzal a további felté­tellel, hogy R\ R" és R1” közül legalább az egyik klóratomot jelent - reagáltatunk hidrogén-jodiddal folyadék fázisban, a következő egyenlet szerint: A + 2nHJ -+ B + nJ2 + nHCl ahol n jelentése 1—3 egész szám és a poli-klrór-anilin (A) vegyülelről mólonként eltávolítandó klóratomok számát jelenti. A reakció során alkalmazott hidrogén-jodid leg­alább sztöchiometrikus mennyiségű, de előnyösebb a feleslegben történő alkalmazás, azaz a HJ/n mól­aránya általában 2/1 és 20/1, előnyösen 2/1 és 10/1 közötti érték. A reakciót vagy vizes közegben hajtjuk végre, i­­lyenkor a hidrogén-jodidot jódhidrogén sav oldat for­májában adjuk a reakció közeghez, vagy pedig szerves közegben olyan szerves oldószer alkalmazásával, ame­lyik a reakció körülmények között inert különösen a felhasznált jód-hirdogén savval, a képződő jóddal, va­lamint a sósavval szemben, ilyen oldószerek például az aromás típusú oldószerek, Így a toluol vagy xilol és a klórozott aromás oldószerek, így a klór-benzol, valamint a klórozott alifás oldószerek. A reakció meggyorsítása céljából a reakció közeg­ben előnyös az erős sav hozzáadása. Ha a reakciót vizes közegben végezzük ásványi savakat, így sósavat, kénsavat adagolunk, ha pedig szerves oldószeres kö­zegben végezzük a reakciót szerves savakat, így ecet­savat, triklór-ecetsavat, trifluor-ecetsavat, metán-szul­­fonsavat vagy para-toluolszulfonsavat adunk a reakció közeghez. 2 2 Természetesen a hidrogén-jodid önmagában is be­vihető a rendszerbe, de "in litu" módon is képződhet a reakció közegben, azaz az alkálifém-jodid és a só­sav keverékéből, Továbbá, ha a reakciót szerves oldószeres közeg­ben hajtjuk végre, a reakció során hidrogén-klorid szabadul fel, amelynek nyomása növekszik, de ez nem jelent hátrányt, ha a reakciót autogén nyomáson végezzük. Üzemi körülmények között azonban aján­latos a nyomást maximum 100 bar előnyösen 50 bar értéken tartani. A reakció végrehajtása során hidro­gén-jodid áramot vezetünk be a rendszerbe és a kép­ződő hidrogén-kloridot folyamatosan elvezetjük. A reakció hőmérséklete általában 90-250’C, elő­nyösen 110-220 °C intervallumban van. Alacso­nyabb hőmérsékleten a reakció lassúvá válik, továbbá az aminok hidrogén-jodidjai nem teljesen oldódnak a reakció közegben. 100 °C felett a közeg homogén, a reakció látszólag kvantitatív átalakulással jár. a hő­mérséklet növekedésének a reakció lefolyására nézve gyorsító hatása van. 250 °C feletti hőmérséklet alkal­mazása azonban Ipari szempontból nem előnyös. Az (A) általános vegyúletek közül előnyösek azok a vegyületek, amelyben R', R" és R'" jelentése hid­rogén- vagy klóratom, így például a 2,3,4,5-, 2,3,46- és 2,3,5,6-tetraklóranilinek, valamint a pentaklóro­­-anilin, különösen előnyösek a 3,4- és 2,3-diklór­­anilin, 3,4,5-triklór-analin és a 2,3,4,5- és 2,3,5,6- -tetraklór-anilin. A találmány szerinti (B) általános képletü vegytl­­letek közül előnyösek azok a vegyületek, amelyekben R', R" és R'" jelentése hidrogén- vagy klóratom, mint például a 2,3- 2,5- és 3,4-diklór-anilin, a 2,3,4-, 2,3,5-, 2,3,6-, 2,4,5- és 3,4,5-triklóranilin és különö­sen előnyös a 3-klór-anilin és a 3,5-diklór-anilin. Ezek a klór-anilin-vegyÖletek előállithatók önmaguk­ban vagy pedig keverék formában, ez a kiindulási ke­verék összetételétől és az átalakulás fokától függ. A találmány szerinti eljárást alkalmazhatjuk folya­matos és szakaszos üzemmódban egyaránt. A reakció végén keletkezett meta-klór-anilineket elválaszthatjuk önmagában ismert módon, azaz oldószer extrakcióval és/vagy desztillációval. A találmány szerinti eljárás alkalmazásával a meta­­-klór-anilinek szelektíven előállithatók, és ez az eljárás különösen jelentős az ipari gyártásban, mivel a reak­ciót teljesen homogén közegben, katalizátor alkalma­zása nélkül, mérséklet nyomáson hajtjuk végre. A következő példák a találmány tárgyának köze­lebbi bemutatására szolgálnak, anélkül, hogy oltalmi Igényünket ezekre korlátoznánk. Az átalakulás fokát és a kitermelést mólarányokban adtuk meg. 1. példa 0,1 mól 2, 3,4,5-tetraklór-anilint és 50 ml 8 mól/ liter töménységű jód-hidrogénsav vizes oldatát beön­­töttük 200 cnr térfogatú nyomásálló tantál bevonatú autóklávba. A reakció-keveréket 16 órán keresztül 135 °C-on keverés közben, autogén nyomáson melegí­tettük. A reakció idő letelte után víz és toluol (vagy monoklór-benzol) olyan mennyiségét adtuk a lehű­tött reakció keverékhez, hogy a két folyékony fázis tisztán szétváljon. Ezeket dekantálással elkülönítettük és a vizes fázisból a jódot többszörös toluolos (vagy mono-klór-benzolos) extrakcióval elkülönítettük. A szerves fázist atmoszférikus nyomáson desztilláltuk, ez lehetővé tette a jód látszólag teljes elválasztását a poli-klór-anilinektől. A szerves fázist gőz fázisú kro­­matográfíával analizáltuk. 194.156 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Thumbnails
Contents