194136. lajstromszámú szabadalom • Nagyszilárdságú, tartósan tárolható dolomit alapú száraz nemesvakolat habarcs és eljárás annak előállítására
1 194.136 2 A találmány tárgya n agy szilárdsági!, tartósan tárolható dolomitalapú száraz nemesvakolat habarcsra és annak előállítására szolgáló eljárásra vonatkozik. Ismeretes, hogy az építőipar igen széles körben használ különböző rendeltetéssel, mint például a falazóelemek összekötése, belső, külső felületek képzése, burkolólapok ragasztása, különleges műszaki követelmények és speciális feladatok kielégítése céljából, Így például tűzvédelem stb. habarcs féleségeket. így a haoarcsok elnevezése felhasználásuk szerint falazó, vakoló, ágyazó és burkoló, felületképző, hőálló stb. habarcsok. A habarcs általánosságban adalékanyag, kötőanyag és víz keveréke. ősidők óta, amióta az ember építkezik, létezik a szándék és történnek kísérletezéseK a habarcs összetevők kiválasztásából és keveréken belüli arányuk megválasztásából eredő leglényegesebb tulajdonságok, a nyomószilárdság, a falazathoz való tapadás javítására és a száradás, terhelés hatására bekövetkező alakváltozás, a zsugorodás csökkentésére. Az új technológiák és technikák hatására a habarcs alapvető keverékösszetevői egyrészről új adalékanyagok, másrészről új adalékszerek körével kibővültek, a választék megnőtt, a feldolgozás módozatai korszerűbbek lettek, előállításuk üzemi méretet öltött. U- gyanis közvetlen környezetünk, mindennapi életünk, tágabb értelemben vett közérzetünk szempontjából lényeges, hogy hogyan és meddig szolgálnak bennünket és védik értékeineket építményeink, illetve azok külső, belső felületei, mennyire esztétikus kialakításuk és hogy gazdaságosan hozzuk-e mindezt létre. E szempontok közérdekű fontosságára tekintettel az általánosságban használatos habarcsféleségek adalékanyagaikat, kötőanyagaikat kötelező jelleggel a szabványok és azokban a minőségi előírások tartalmazzák. Az építőiparban a habarcsok adalékanyagául legáltalánosabban és legnagyobb mennyiségben a homokot használják. A homok üledékes, törmelékes kőzet, mely különböző kövek elmálása, vagy felaprózódásaként jött létje._ ___ _ .... Hazai homokféleségeink zömmel kőzettörmelék folyami hordalékának üledékei. Eredetét tekintve ugyancsak üledékes kőzetféleség a széles körben használatos adalékanyag a mészkő, a dolomit és a márga is. Ezek azonban összetételüket tekintve egyneműek, mint a törmelékes kőzetek, azaz a homok, kavics, agyag stb. A habarcsok adalékanyagául használatos homokra a dolomitra, melyet egyébként építési kőpor néven, a mészkő és márványőrleményekre, melyet kőzúzalék néven hoznak forgalomba különböző szemmegoszlásban, minőségi előírások vannak. A homok pl. nem tartalmazhat olyan alkotó részt, amely a habarcs megszilárdulását zavarja, a falazat szilárdságát károsan befolyásolja. Az Építőanyagok (Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1971) című könyv VI. Habarcsok című fejezete 79-92 számú oldalairól ismerhetők meg az említett habarcs adalékanyagok, kötőanyagok stb. és a velük szemben támasztott általános elvárások. Az MSz 14774-60 Mészkő- és márványőrlemények címmel tárgyalja a kőliszt, kődara, kőzúzalék, márványdara stb. néven forgalomba kerülő adalékanyagok minőségi követelményeit. Míg az MSz 14773-52, majd az ezt felváltó MSz 14774-72 Építési Kőpor címmel, illetve az ezt hatálytalanító, érvényben lévő MSz 18296-79 pedig Kőpor címmel írja elő a habarcsok adalékanyagául szolgáló természetesen aprózódott dolomit (kőpor), illetve mészkő minőségi követelményeit. Ezen belül mindegyik szabvány rögzíti a szemnagyság határokat és %-os összetételüket az összes mennyiségre vonatkoztatva. Ez utóbbi szabványban az összes mennyiség, a 100%, 0—4 mm szemnagyság határok között van, melyből 0-3 mm szemnagyság több, mint 90 tömeg%-ot, a 0-2 mm közöttiek 40—80 tömeg%-ot, a 0,01 mm-nél kisebb szemcsék 5 tömeg% alatti mennyiséget tesznek ki. „ A habarcsok kötőanyagaként az építési meszet, a mészhidrátot, az építési gipszet, a cemenethelyettesítő anyagot, valamint a cementet használják. A habarcsokban a kötőanyagként felhasznált mennyiségük, a több alkotóval képzett arányuk döntően befolyásolják a habarcsok nyomószilárdságát, de különösen a habarcsok alakváltozását, a zsugorodást. A habarcsok fajtáit ugyancsak az Építőanyagok című könyv ismerteti a már említett oldal axon, de trágyalják az MSz 16000/1-74 számú szabvány is. Felületképző habarcsok ismerhetők meg az ÉSZ 54/4-72 ágazati szabványból, közöttük is közelebbről a nemesvakoht. E szabvány megfogalmazásában a felületképző habarcsok a falazatok végleges felületének, általában homlokzati felületének kiképzésére használt habarcsok. A nemesvakolatothoz kötőanyagként cement és porrá oltott építési mész, adalékanyagként 5 mm-riél nem nagyobb szemnagyságú I osztályú kőzúzalék és I. osztályú homok használható. Tartalmazhat az adalékanyag 1 tömeg % csillámot is. A szabvány függeléke a nemesvakolatok tájékoztató összetételét a következőképpen adja meg. Benne a homok szemnagyság tartománya 0-5 mm, ménnyisége 75 kg, a kötőanyagok: a porrá oltott mész, mennyisége 15—25 kg, cement 500-asból pedig 0-10 kg, festékből kb. 2 kg, a csillámból 0,2 kg mennyiségű képezi a habarcsot. Megemlítjük, hogy az I. jelű kőzúzalék alatt a már említett MSZ 14774-60 számú szabvány • 2,5 " mm névleges szemnagyságú mészkövet, vagy máigát ért. E nemesvakolat — az összetevőkből eredően — így egyrészről magának a homoknak, mint törmelékes kőzetnek adalékanyagként történő felhasználása miatt, másrészről a tágan behatárolt 0—5 mm szemnagyság tartomány miatt nem adhat igazán tartós, állandó fizikai tulajdonságokkal rendelkező, időálló vakolatot. Nem beszélve továbbá a nemesvakolat szilárdságát és alakváltozását lényegesen meghatározó és befolyásoló porrá oltott mészről és cementről, amelyeknek mennyisége abban csak csupán tájékoztató jellegű és 1,5-szeres, illetve 10-szeres határok között van megadva. A Mérnöki Kézikönyv (Műszaki Kinyvkiadó, Budapest, 1981) I. kötet 443 és 444 oldalain a hivatkozás is ugyanerre az ágazati szabványra történik és adja meg a nemesvakolat fogalmát és összetételét azzal a kiegészítéssel, hogy a vakolat anyagát gyárilag keverik, a helyszínen csak a vizet kell hozzáadni. . Az Építőanyagok (Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1971) című 88. oldalán a 17. táblázatban Is van nemesvakolat ismertetés. Ez a nemesvakolat minden adatával egyezik az említett irodalmi helyeken fellelhetőkkel, azzal az eltéréssel, hogy benne a homok II. osztályúnak van feltüntet/e. A habarcsok bedolgozhatóságára, habarcs alkotó 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
