194135. lajstromszámú szabadalom • Növelt hőszigetelő képességgel rendelkező száraz perlithabarcs és eljárás annak előállítására

1 194,135 2 A találmány tárgya növelt hőszigetelő képességgel rendelkező száraz perlithabarcs és eljárás annak elő­állítására. Az épületek és építőanyagok hőszigetelésének ja­vítására már ismeretesek lyukacsos, porózus szerkeze­tű anyagok alkalmazása. A sok légpórust tartalmazó lapokat, lemezeket, kötegeket fel kell rögzíteni a szigetelendő fal, vagy tető felületére, és ez már ne­hezen megoldható feladat, mivel teljesen sík alapfe­lület megmunkálást igényel, és a ragasztóanyagok is hajlamosak idővel az elválásra, különösen, ha már át­nedvesedtek. Belső felületeknél különösen sok gon­dot jelent a hőszigetelő réteg felületének kialakítása ügy, hogy az a szokásos festésre, tapétázásra alkalmas legyen. Külső falfelület utólagos szigetelésére pedig már ilyen mód sem adódik, mivel nem lehet egységes fal­felületet kialakítani, és a szigetelő betétlap az időjárás hatására héjszerííen leválik. Ismeretes továbbá, hogy a falak és tetők hőszigete­lését úgy növelik, hogy a szokásos habarcsba kis faj­súlyú anyagokat: horzsakövet, fúvatott anyagot, szín­tereit kőzeteket, stb. adagolnak. Ezek ugyan javítják valamelyest a hőszigetelés értékeit, de a repedések elkerülése érdekében többszörös rétegben kell felhor­dani, ami növeli a munkaszükségletet (1.646.495 ljsz. NSZK szabadalmi leírás). Ismeretes továbbá bitumen és kis fajsúlyú anya­gok, pl. faliszt, farost adagolása a habarcsba, de ezek a szervesanyag tartalmú vakolatok a nedvességre és időjárásra nagyon érzékenyek. A vakolatba bedolgozott hőszigetelő adalékolás előnye a lapokban, szalagokban történő rögzítéssel szemben, hogy minden egyenetlen alapfelületre felvi­hetők akár kézi, akár gépi felhordással, és elmarad a munkaigényes utólagos fugázás is. A vakolat hőszigetelő adalékaként a perlit már is­meretes (2.449.385.sz. NSZK szabadalmi leírás). Sok előnyös tulajdonsága mellett hátrányos repedezésre hajlamossága és az, hogy modern gépi felhordás eseté­ben a rideg szemcsék eltöredeznek és ezzel romlik mind a hőszigetelési érték, mind a feldolgozhatóság, ez eltömődésí veszély miatt. Ezért mennyisége a va­kolatban 10% körüli érték, és a hőszigetelést egyéb műanyaghab — gyöngy komponensek biztosítják (1.521.239.SZ. francia szabadalmi leírás, 2.708.839 sz. NSZK szabadalmi leírás, 2.625.675, sz. NSZK sza­badalmi leírás, 138/8l.sz.magyar közzététel). A mű­anyaghab, — gyöngy tartalmú vakolatok nem olcsók, és különösen nagy és alig megoldható feladatot jelent a nagyon is különböző fajsúlyú és felületű anyagok olyan homogenizálása, amely biztosítja, hogy a gyár­tási időtől függetlenül az építkezés során pusztán az előírt vízmennyiség adagolásával azonos minőségű és gépi úton felhordható vakolatot állítsanak elő, amely ráadásul a felület minőségére nem érzékeny, sőt, kívánt vastagság állítható elő egy vagy több lépés­ben, a repedésképződés veszélye nélkül. Perlithabarcs ismerhető meg az Építőanyagok (Mű­szaki Könyvkiadó, 1971.) című könyv 142. oldaláról is. A HPJ 420 minőségi osztályba sorolt perlithabarcs pl. Q33 m3 mészpépet, 100 kg C400-as portlandce­­mentet, 350-450 liter vizet tartalmaz, adalékanyaga duzzasztott perlit, hővezetés tényezője 0,12 kcal/ mó°C. E perlithabarcs nedves habarcs. Benne a duz­zasztott perlit mennyiségére, szemnagyságára, vagy a habarcs minőségének javítására vonatkozó kemikáliák alkalmazására adatokat nem közöl az eszerint készülő perlithabarcsok igen eltérő tulajdonságokat mutathat­nak. így azonos,jó minőségű perlithabarcsot ismétel­ten előállítani nem lehet. Tárgyal még hőszigetelő perlithabarcsokat az ÉSZ 54/7-72 ágazati szabvány is. E szabvány 3 minőségi osztályba sorolt perlitha­barcs jelét, testsűrűségét és tapadósziládságát tünte­ti fel csupán, a hőszigetelő habarcs pontosabb össze­tételére vonatkozóan előírást nem tartalmaz, csak felsorolja, hogy az összetevők milyen szabványok elő­írásainak feleljenek meg. Az MSZ 18298/3-79 sz. Per­lit, duzzasztott perlitek című szabvány ismerteti pél­dául finom, középfinom, középszemcsés, durva és igen durva szemcseosztályokba sorolva a duzzasztott perlitet. Az Építőipari gépel, kézikönyve (Műszaki Könyv­kiadó, Budapest, 1983) 395-397. oldalán a perlitha­barcsok előállítására közölt eljárás szerinti habarcs­keverékeket úgy kell előállítani, hogy a szemcsés és poralakú összetevőket homogenizálni kell, és meg kell akadályozni a könnyű adalékanyagok továbbszemcsé­­ződését. Az eljárás nem tulajdonít szerepet az egyes keverék-alkotók bekeverési sorrendjének. A Rudnai Gyula: Könnyű beton c. könyvének a 184. és 185. oldalairól megismerhető ugyancsak ned­ves perlit vakoló habarcs összetétele a már említett Építőanyagok c. könyben ismertetettel egyik meg. A 184. oldalon az adalékanyagra, a perlitre vonatkozóan megjegyzi, hogy szemszerkezete (0-5 mm) nincs be­folyással a habarcs minősegére, szilárdságára^ Jelen találmány célkitűzése olyan hőszigetelő szá­raz habarcs kialakítása, amely mind külső, mind belső felületekre, mind új, mind régi épület esetében alkal­mazható, nedvességre nem érzékeny sem előtermék formájában, sem kész vakolat alakjában, hőszigetelési értéke jó, homogén és szemcsekialakítása is olyan, hogy szétosztályozódás nem léphet fel, és végül fel­dolgozása akadálytalan. A találmány feladata, hogy a célkitűzésnek megfe­lelő száraz hőszigetelő habarcshoz a hőszigetelő a­­nyag, a duzzasztott perlit szemszerkezeti összetételét, a kötőanyagokhoz és a kedvező hatású adalékszere­­hez viszonyított arányát meghatározza, hogy csök­kenjen a vakolat hővezetési tényezője, növekedjen a szilárdsága, és hogy előállítása gazdaságos, üzemileg előállítható és feldolgozható legyen. Azt találtuk, hogy növelt hőszigetelő képességgel rendelkező száraz perlithabarcsot kapunk, ha Duzzasztott, 0,5-1,5 mm szemnagyságú perlit­­ből 20-30, előnyösen 25 tömeg %-ot alkalmazunk, melyben az 1,5 mm fölötti rész a 20%-ot, a 0,5 mm szemnagyság alatti rész a 10%-ot nem haladja meg, hidraulikus kötőanyagokból, porrá oltott mészből és cementből pedig 70-80 tömeg%-ot, ahol a cement és a porrá oltott mész aránya 15—17:1, továbbá hogy modifikátor elegy bői 0,1 —1,0 tömeg %-ot adunk hoz­zá a habarcs össíemennyiségére vonatkoztatva. Benne a modifikátor elegy önmagában ismert, plasztifikáló, nedvesítő hatású komponenseket tar­talmaz, mely elegy egyben fajsúlykiegyenlítő szerepet is betölt. A találmány szerinti anyagokból a száraz perlit­habarcs keveréket úgy állítjuk össze, hogy első lépés­ben az összemennyiségre vonatkoztatva a legkisebb mennyiségben alkalmazott modifikátor elegyet kever­jük össze a legnagyobb fajsúlyú hidraulikus Kötőanya­gokkal, ezt követően a duzzasztott perlitet adagoljuk, ezután az összetevőket intenzív, ellenáramú, öivényel­­tető légáramú keveréssel homogenizáljuk. 5 10-5 ;?o 75 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents