194132. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üreges üvegtárgyak előállítására, valamint berendezés az eljárás foganatosítására
1 194.132 2 A találmány tárgya eljárás üreges üvegtárgyak előállítására sajtoló és fúvó eljárással, amelynek során egy üvegdarabot egy előformában hosszúkás üvegmasszává alakítunk, az üvegmasszát az előformából eltávolítjuk, és miközben a nyitott nyakrészen fel van függesztve, időszakos hőkezelésnek és időszakos fúvásnak vetjükalá, majd ezután az üvegmasszát egy végleges formában a kívánt üvegtárgy alakjára fuvatjuk, és az üvegmasszát, miután az előformából eltávolitottuk, fenékrészével felfelé fordítjuk, és a kívánt falvastagság-eloszlást előállítjuk a végleges, üreges üvegtárgyon. Ilyen eljárás ismertet a 3 184 297 számú amerikai szabadalmi leírás. Ez az ismert eljárás különösen olyan termékek előállítáásra vonatkozik, amelyeknek viszonylag nagy átmérő-változásai vannak, mint amilyenek az izzólámpa búrák, amelyeknek a nyekrésze keskeny, és a legnagyobb átmérőjük háromszor-négyszer nagyobb a legkisebb átmérőnél, és amelyeknek a falvastagsága lényegében mindenhol azonos. Ezeknél a termékeknél azonban a nagyobb átmérőjű falrészek gömb-alakúak, és a különböző átmérőjű falrészek közötti átmenetek fokozatosak, amely fokozatossághoz viszonylag nagy görbületi sugár tartozik. Olyan termékek előállításánál azonban amelyeknek az ázmérő-változása hirtelen megy végbe, és a különböző átmérőjű falszakaszok közötti átmenetek görbületi sugara viszonylag kicsi, ez az ismert eljárás kevésbé alkalmas, mivel a kis görbületi sugárral rendelkező átmeneti részeken nem érhető el a megfelelő falvastagság. A találmány elé célul tűztük ki egy olyan eljárás kidolgozását, amely lehetővé teszi nagy ésnirtelenbekövetkező átmérő-változásokkal rendelkező üreges üvegtárgyak előállítását, amelyeknél a különböző átmérőjű falrészek közöttiátmeneti részeken a görbületi sugár kicsi, és amely eljárás segítségével ezeken az átmeneti részeken legalább elegendő, de inkább maximális falvastagság érhető el. A kitűzött célt a bevezetőben körülírt eljárással a találmány szerint úgy értük el, hogy az üvegmasszát az előformában hűtjük, az üvegmasszát a hőkezelés során hevítjük és hűtjük, és az üvegmassza fenékrészének felfelé történő fordítását a fuvatás közben végezzük, miközben az üvegmasszában a nyakrésztől a fenékrész felé a hőmérséklet növekszik, és a felfújt üref;es üvegtárgy falvastagságának eloszlása olyan, hogy a egnagyobb átmérőjű falrészénél a falvastagság jelentős. A széles körű kísérletek azt mutatták, hogy az említett eljárási lépéskombinációkkal az említett geometriájú üvegtárgyak - amelyek egyébként csak nagy nehézségek árán voltak gyárthatók — most gazdaságosan és azonos eredménnyel ismételhetően gyárthatókká váltak, amely üvegtárgyaknál a falvastagság eloszlása valójában nem egyenletes mindenhol, de a mechanikailag legkritikusabb részeken, különösen a kis görbületi sugárral rendelkező hirtelen alakváltozású részeken a falvastagság jelentős vagy maximális. A "viszonylag kis görbületi sugár" fogalom alatt egy olyan sugarat értünk, amely egy maximálisan mintegy 100 mm átmérőjű üreges üvegtárgyon 5 mm nagyságrendbe esik, és amelynek az átlagos falvastagsága hozzávetőlegesen 2 mm. A találmány szerinti eljárás különösen alkalmas olyan tárgyak előállítására, amelyeknél a hirtelen átmérő-változású átmeneti résznek a legkisebb a görbületi sugara és legnagyobb az átmérője. A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítás! módja szerint az üvegmassza időszakos hőkezelése során a felső részt hűtjük, én az alsó részt hevítjük. Az előformában formázott üvegmassza ekkor már a felső részén elérte a végleges alakját, és részben a végleges falvastagságát is, míg az üvegmasszának a többi részét előformálásnak vetjük alá egy adott falvastagság-eloszlással. Ha ekkor az üvegmasszának a felső részét hűtjük, akkor megakadályozzuk, hogy az üvegmassza ezen a részen túlságosan megfolyjon; az üvegmasszának az alsó részét, amelyet a végleges formában a legnagyobb keresztirányú méretre fel kell fyvatni, az előformában kismértékben hűtjük; ha ekkor az üvegmasszának az alsó részét ismét felhevítjük, akkor ezt a hőveszteséget kompenzáljuk. A találmány szerinti eljárás egy további előnyös foganatosítási módja szerint az üvegmasszát a készítendő üvegtárgy tengelyirányú méreténél nagyobb hosszúságúra folyasztjuk, és az üvegmassza felfuvatása során az üvegmasszának a végleges forma nyitott alsó részén kilógó alsó részét a felfordított helyzetben fokozatosan felfelé, a végleges formában nyomjuk. Amikor az üvegmasszát egy viszonylag nagy hosszú ságban folyasztjuk, akkor tíz üvegmassza felső részén egy olyan nyomott rész alakul ki, amelynek eredményeképpen az üvegmassza ezen az összenyomott részen nem kerül érintkezésbe a végleges forma falával a végleges forma összezárt állapotában; ilymódon lehetővé válik olyan tárgyaknak jól ismételhető és hibamentes gyártása, amelyek viszonylag szűk nyakkal rendelkeznek. A felfuvatás alatt az üvegmasszát nagyobb keresztirányú méretekre fuvatjuk fel : ha ekkor az említett lépés következtében az üvegmasszát egyidejűleg felfelé nyomjuk, akkor a keresztirányú méretek növekedése összekapcsolódik az üvegmassza hoszszának a csökkenésével, zömítő hatás jön létre a kinyúló részen, aminek eredményeképpen a falvastagság csökkenése elkerülhető, vagy túl is kompenzálható, amely favastagság-csökkenés egyébként létrejönne. Az említett lépések következtében az üvegmasszát a végleges formájára fel lehet fuvatni, jó közbentartható módon. Megjegyzendő, hogy az üvegmasszának a folyasztása viszonylag nagy hosszúságban, és az üvegmasszának a zömítése önmagában már ismert az említett 3 184 297 számú amerikai szabadalmi leírásból. Ennél az ismert eljárásnál azonban az üvegmasszát periodikusan felfelé nyomják, és felfordítják, mielőtt a végleges formát összezárnák. Ebben az esetben fennáll annak a veszélye, hogy a felfordított üvegmasszának a felső része olyan átmérőjű lesz, amely nagyobb, mint a végleges forma formázó üregének megfelelő átmérője, ilymódon az üveg bekerülhet a végleges forma két félrésze közé, annak össrezárása közben. Mivel az üvegmassza felfordítási művelete a végleges formában történő felfuvatás előtt jön létre, ezért a felfuvatással kapcsolatos falvastagság-csökkenés nem kompenzálható. Egy szűk nyakkal rendelkező üreges üvegtárgynak a találmány szerinti eljárással történő előállítása eredményeképpen a hirtelen átmérő-változások erősek lesznek, amelyeknél a két különböző átmérőjű részek közötti hirtelen méretváltozások kis görbületi sugárral rendelkező részeit az jellemzi, hogy az átmeneti részeken jelentős falvastagsággal rendelkezik. A találmány szerinti eljárás foganatosításával különösen olyan üreges üvegtestek állíthatók elő, amelyeknek hirtelen átmérő-viíltozásoknál levő olyan átmeneti része van, amelyeknek a görbületi sugara a leg5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
