194099. lajstromszámú szabadalom • Ellenőrző berendezés jármű hajtómű-áttétel változtatásának vezérlésére a rendelkezésre álló teljesítmény figyelembe vételével

1 194.099 2 A találmány motorral többfokozatú hajtóművön keresztül hajtott járműnek a fokozatváltás optimális időpontjának meghatározására szolgáló, a váltás után szükséges hajtónyomaték rendelkezésre állását ellen­őrző berendezésre és eljárásra vonatkozik, felhasznál­va a jármű hajtott állapotát meghatározó, észlelt jel­lemzőket, amilyenek pl. a motör-fordulatszám, jár­mű sebesség, motor-vezérlő elem, pl. gázpedál hely­zet, motor üzemállapot stb. A járműnek, különösképpen a közúti tehergépko­csik sebességváltójának kézi kapcsolásakor előfordul az, hogy az újonnan beiktatott sebességfokozatban a forgatónyomaték nem elegendő ahhoz, hogy a jár­mű a sebességváltást megelőző sebességgel haladhas­son tovább. Ezért ismét vissza kell kapcsolni. Az ilyen helyzet felmérése és előre látása a járművezetőnek nehéz és pontatlan. A helytelen sebességfokozat vá­lasztása azonban azt jelenti, hogy a jármű gazdaság­talanul, különösképpen nagy üzemanyag-fogyasztással halad. A leírt helyzet automatikus működésű sebesség­­váltó esetében is előállhat. Ezek a sebességváltók ezért olyanok, nogy csak nagy teljesítménytartalék esetében kapcsolnak. Ez ugyancsak gazdaságtalan menetüzemet jelent. A motorból és hajtóműből álló hajtóegység legked­vezőbb működési pontjának megválasztása nagyon sok tényezőtől függ. Maga a "legkedvezőbb működési pont" meghatározása is nagyon nehéz, mivel a motor­jellemzők mezőjében a legkedvezőbb fogyasztás pont­ja rendszerint nem azonos a maximális teljesítmény­nek megfelelő ponttal. A követelményeknek és a kül­ső feltételeknek megfelelően kell a különböző "ked­vezőnek" ítélt működési pontok között a sebesség­fokozat kiválasztásának szempontjait változtatni. Ezeknek a szempontoknak a helyessége döntően az alkalmazott mennyiségek tényezőitől is függ. Ameny­­nyiben például a motor nyomatékát határozzuk meg, akkor az egyebek között az üzemanyag sűrűségétől, az üzemelés tengerszint feletti magasságától, az üzem­anyag minőségétől, a motor hőmérsékletétől, stb függ. Ha most a motor nyomatékát elméletileg, vagy kísérletileg meghatározott állandó értékekkel hason­lítjuk össze, akkor az eredmény hibás lesz a sok befo­lyásoló tényező egyikének eltérése esetén. Kézenfekvő megoldás tehát az, hogy lehetőleg a fontosabb befolyásoló tényezők közül sokat külön­álló érzékelőkkel meghatározzunk és kiértékeljünk. Ez azonban nagy ráfordítással jár. Az a pontosság is, amellyel az egyes értékeket meg­határozzuk, alapvető jelentőségű a kapcsolási időpont megállapításánál, különösen nagy megrakott (üres terhelési arányok mellett üzemelő teherszállító jármű­vek esetében. Ha például a jármű állandó sebességénél fellépő menet-ellenállást kell pontosan megállapítani, mint a légellenállási C tényező változását az áru fel­rakása és a levegősűruség következtében, a gumiab­roncsok gördülési súrlódásának változását az úton, különböző abroncsmintázat, különböző tapadási vi­szonyok és útfelületek esetén stb. Ehhez járul az, hogy olyan súrlódás és a sebességváltó hatásfoka, egyáltalán nem határozható meg a sorozatban gyár­tottjárműveknél nagyobb ráfordítás nélkül. A találmány alapját az a feladat jelenti, hogy a jár­mű hajtóművének a pontos kapcsolási időpontját úgy állapítsuk meg, hogy lehetőleg kevés periféria (érzéke­lő) alkalmazása legyen szükséges. E mellett biztosítani kell a motor teljesítmény méréséből adódó új sebes­ségfokozat meghatározását, amely pontosan a min­denkori menetviszonyokhoz illeszkedik. Ezt a feladatot oldja meg a találmány szerinti be­­lendezés és eljárás. A találmány a következő feismerésből indul ki. Minden tetszés szerinti időpontban a járművet hajtó M. pillanatnyi hajtónyomaték az állandósult hájiónyomatékból, ami a jármű gyorsulás vagy lassu­lás nélküli tovahaladásához szükséges, továbbá a jár­művet gyorsító vagy lassító Mj, gyorsító nyomatékból tevődik össze. Ez azt jelenti, hogy az M tat hajtónyomaték a kö­vetkezők szerint számítható lei.: Mstat= MA ~ g • f (s) A számításhoz az M^, G és s mennyiségeknek ren­delkezésre kell állniuk, illetve mérhetőknek kell len­­riük. Az egyenletekben szereplő mennyiségek egyen­kénti jelentése a következő: M tat= állandósult hajtónyomaték = piDalatnyi hajtónyomaték = gyorsító nyomaték 0 =járműtömeg s = a jármű gyorsulása. Az f (s) kifejezés azt jelenti, hogy a jármű gyorsu­lását megfelelő tényezővel kell figyelembevenni. Va­lamennyi mennyiséget a tényleges értékekből lehet le­vezetni. Az M$tat állandósult hajtónyomatékot fel lehet f égni a menetellenállás összegeként állandó sebesség­gel történő haladás közben. Ez a menetellenállás a gördülő súrlódásból, a légellenállásból és az emelkedés következtében fellépő ellenállásból tevődik össze. Mivel az M^at állandósult hajtónyomagték értékét megadó képletben a jobb oldalon álló mennyiségeket könnyen meg lehet határozni, elkerülhető az egyes menetellenállást meghatározó mennyiségek nehézség­be ütköző és pontatlan megközelítése. Az M$tat állandósult hajtóryomaték értékét meg­adó egyenletben a szükséges pontos jármű tömeget a jármű gyosulásából lehet meghatározni. Lényeges, hogy a pontos tömeg legyen ismert, és ne valamilyen feltételezett járműtömegből induljunk ki, amint pl. a DE-OS 30 18 032 és a DE-OS 31 01 056 számú ira­tokban történik. Különösképpen a DE-OS 30 18 032 számú iratban vannak a menetviszonyok egyenlettel elvileg leírva, éi felvesznek értékeket a menetellenállásra, a menet­ellenállás összetevőire, valamint a jármű tömegére vo­natkozóan. Az olyan fizikai összefüggéseket leíró egyenletek alkalmazása, amelyekben felvett mennyi­ségek vannak bevezetve, lehetőséget ad ezen felvett tényezők olyan átalakítására, hogy további mennyi­ség-tényezők keletkezzenek, melyek bizonyos előnyö­ket szolgáltatnak. Ezeknek a mennyiségeknek az al­­kídmazási köre azonban csak bizonyos menethelyzet­ben lehet megfelelő, és nem általánosan érvényes. Pél­dául az olyan tehergépkocsik esetében, amelyeknél rendszerint nagy a megrakott-üres tömegarány és erő­sen aláméretezett motorral működnek, az ilyen kap­csolások széles körben nem vezetnek kielégítő ered­ményhez. Azért, hogy ésszerű, tévedés mentes szabályozó vagy vezérlő beavatkozást tudjunk tenni, ezenkívül fontos az, hogy megállapítsuk, miből ered például a ntm kielégítő járműgyorsulás. Oka lehet a jármű tö-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents