194073. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadék szétporlasztására
1 194.073 2 lemez 8 éle mentén húzódó 10 pereme a 2. ábrán látható módon a 4 védőburkolat irányában permetezett. A 2. ábrán a 7 terelőlemez egy további elrendezési változata is látható. Itt a 7 terelőlemez egy része a 4 védőburkolaton belül helyezkedik el, ahol a falak egyikében 11 hornyok vannak kiképezve, amelyekben 13 szárnyas anyákkal á kívánt helyzetben rögzített, a 7 terelőlemezzel összekötött 12 csavarok vannak megvezetve. A 4 védőburkolaton lecsapódott és abban összegyűlt folyadék kezelendő felületre történő kicsöpögését megakadályozó 14 tárcsákat a 13 szárnyas anyák szorítják a 4 védőburkolat külső oldalához. Célszerű, ha az 5 nyílás átömlési keresztmetszete a 4. ábrán látható módon trapéz keresztmetszetű. Ezzel az intézkedéssel javítható a több, egy sorba helyezett találmány szerinti berendezéssel kijuttatott folyadék egyenletes eloszlása. Bizonyos esetekben előnyös, ha a folyadékot szétporlasztó berendezés szélesebb szétporlasztott folyadéksugár kibocsátására képes. Erre a célra a berendezés a 2. ábrán látható 15 hálódob kialakítású porlasztóval vagy 16 tárcsacsomagból álló porlasztóval (3. ábra), vagy pedig más tetszőleges kialakítású porlasztóval lehet ellátva, amely olyan széles szétporlasztott folyadéksugarat biztosít, ami sokszorosa a szétporlasztott folyadékcseppek átmérőjének. A kiporlasztott folyadéksugár átmérője 5—250 mm között változhat, de ez az érték akár tovább növelhető. Mint az az 5. ábrán látható, a találmány szerinti berendezés 7 terelőlemeze ütközőlapként is kiképezhető. A 7 terelőlemez 8 éle az 5. és 6. ábrán láthatóan tükörszimmetrikus görbe vonalakkal határolt, amelyek a kezelendő felületre kijuttatott folyadék előre meghatározott eloszlási görbéjének felel meg. A 7 terelőlemez 8 élének görbe határvonala matematikai képletek segítségével igen nehezen határozható meg az egyes permetezési módozatok számára, mivel a számítások során igen sok tényezőt kell figyelembe venni, például: A folyadék fizikai-mechanikai tulajdonságait, a környezetvédelmi feltételeket, az 1 porlasztó szerkezeti és kinematikai adatait (a porlasztó elemének átmérőjét, anyagát és felületi jóságát, az 1 porlasztó forgási sebességét stb.), a találmány szemti berendezés kezelendő felülehez viszonyított felerősítési magasságát és dőlésszögét, a kiporlasztott folyadék mennyiségét, fogyását, a folyadékrészecskék röppályájának görbe vonalát stb. Ajánlatos ezért a 7 terelőlemez 8 élének konfigurációját a mindenkori permetezési módhoz és permetezési viszonyokhoz egyedileg, kísérleti úton meghatározni. A 7 terelőlemez görbe vonalú 8 élének konfigurációját meghatározó számításra az 5. és 6. ábra alapján adunk példát, ahol a 7 terelőlemez 8 éle a kezelendő felületre jutó folyadék eloszlási görbéjének megfelelő kialakítású. A kezelendő felületre kijuttatni kívánt folyadék tetszőlegesen meghatározott eloszlási görbéjét ráhelyezzük a 7 terelőlemez nélküli 5 nyíláson át a kezelendő felületre jutó folyadék eloszlási görbéjére (az 5. ábrán szaggatott vonallal ábrázolva), majd meghatározzuk a léptéket a 7 terelőlemez szélessége mentén. A mi esetünkben a lépték (azaz a folyadékeloszlás vonalának 7 terelőlemezre történő arányos méretváltozás együtthatója): 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 Lcd “AB (1). ahol Lçp az 5 nyílás ívhossza a 4 védőburkolatban és Lar a találmány szerinti berendezéssel kezelendő felület szélessége^ " A 7 terelőlemez görbevonalú 8 élének szerkesztését a folyadék 5. ábrán feltüntetett eloszlási görbéje vonalának 00’ középpontjától kezdjük, amely az 5 nyílás NN> középpontjának felel meg (a 6. ábrán az 5 nyílás és a 7 terelőlemez nem hengeres, hanem kiterített nézetben látható). A találmány szerinti berendezés a 7 terelőlemez; nélkül a kezelendő felület középszélességében a 00 szakasz hosszával azonos folyadék eloszlási sűrűséget biztosít. Ezen a helyen azonban a példaként ismertetett esetben a 00” szakasz hosszává) azojios eloszlási sűrűséget kell biztosítanunk. A 0 -00 ’ szakasznak megfelelő felesleges folyadékmennyiségét tehát a 7 terelőlemezzel kell felfognunk. A 7 terelőlemez 5 nyílás középpontjában mérhető szükséges magasságát a következő összefüggés alapján határozhatjuk meg: , Ml. . (2). N00" nNN’ ahol Nqq’ a találmány szerinti berendezéssel 7 tejelőlemez nélkül kezelendő felület szélességének OO középpontjában mérhető folyadék eloszlási görbéjének magassága. NO O a kezelendő felület szélességének OO’ közép- I>ontjában mérhető folyadék eloszlási görbe, egy részének magassága, amelyet a 7 terelőlemezzel le kell vágnunk, nj^j’ a találmány szerinti berendezés 5 nyílásának magassága, n^M» a 7 terelőlemez magassága az 5 nyílás középpontjában. Ebből kiszámítható a 7 terelőlemez magassága az 5 nyílás középpontjában: nNN »> N0’0” ' nNN’ (3) a 7 terelőlemez görbe vonalú 8 élének további szerkesztése során a folyadék eloszlási görbéjét a 00 középponttól jobbra és halra egy-egy egyenessel metszszük különböző helyeken, majd meghatározzuk a 7 terelőlemezzel levágandó jelleggörberész magasságának és a jelleggörbe metszéshelyen mérhető összmagasságánaic szükséges arányát, majd ezt az arányt a középponttól mérhető távolságváltozás léptékének figyelembevételével átmásoljuk a 7 terelőlemezre. A jelleggörbe SS vonallal történő metszésénél a szükséges arány például ^tV’/N§§’. Ahhoz, hogy ezt az arányt átmásoljuk a / terelőlemezre, meg kell határoznunk a 6. ábra szerint a megfelelő PP metszetet, azaz meg kell szoroznunk az (1) összefüggés alapján kiszámított léptékkel: 4
