194073. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadék szétporlasztására
1 194.073 2 krp-^s (4) Lf.jp * M Lqs * . lab ahol t Lqç a SS metszésvonal jelleggörbe 00 ’ középpontjába való távolsága, és Lvjp az 5 nyílás NN vonalú metszéspontja, azaz középpontja, és PP vonalú metszéspontja közötti távolság. így már kiszámítható a 7. terelőlemez PP’ vonallal vett metszési helyen szükséges magassága: A 7 terelőlemez 5 nyílás átömlési keresztmetszetének egy részét eltakaró, görbe vonalú 8 élének fenti módon történő szerkesztésével biztosíthatjuk a kezelendő felületre kijuttatott folyadék kívánt, 6. ábián látható eloszlási görbéjét. A 7 terelőlemez 8 élének görbe vonala az elérni kívánt folyadék eloszlási görbéjének csökkentett léptékű, tükörszimmetrikus, kis mértékben torzított képe, amit a szétporlasztott folyadékrészecskét forgó porlasztóval történő diszpergálása általi kétdimenziós egyenlőtlen eloszlása okoz' Folyadékok forgó porlasztóval történő diszpergálását az jellemzi, hogy a szétporlasztott folyadékcseppek nem egypontból repülnek ki, mint az a hagyományos hidraulikus vagy pneumatikus porlasztóknál általánosan elismert gyakorlat, hanem a porlasztóelem, illetve a porlasztó szélén létrehozott cseppképzőél teljes hossza mentén szakasznak le. Függőleges elrendezésű porlasztónál a folyadékcseppek a kezelendő felülethez viszonyítva nem azonos feltételek mellett szakadnak le a porlasztó éléről. A kezelendő felület AO szakaszára jutó folyadékcseppek a porlasztó 7 terelőlemeze 8 élének azon szakaszáról szakadnak le, amely az 1 porlasztó függőleges elrendezése miatt magasabban fekszik, mint az a szakasz, ahonnan a folyadékcseppek a kezelendő felület OB szakaszára hullanak. Mindez oda vezet, hogy a kiporlasztott folyadék egyenlőtlenül oszlik el a kezelendő felületen. Ezért a találmány szerinti berendezésnél .^terelőlemeznélkül a kiporlasztott f<> lyadék eloszlási görbéje aszimmetrikus (ezt az eloszlási görbét az 5., 7., 9., 10., 13. ábrán szaggatott vonallal jelöltük be): Az AO szakasz koordinátái nagyobbak, mint az OB szakasz megfelelő koordinátái. Ezört a 7 terelőlemez 8 éle akkor is torzított, aszimmetrikus kiképzésű, ha a kezelendő felületen teljesen egyenletes eloszlási sűrűséget kívánunk elérni, mivel a szimmetrikus eloszlási görbe és a 7 terelőlemez nélkül kijuttatott folyadék aszimmetrikus eloszlási görbéje szuperponálásánál és az oordinátáik közötti különbség kiszámításánál a 7 terelőlemez bal és job oldalán aszimmetrikus kép jön létre. A folyadék egyenlőtlen eloszlását még a nehézségi erő és a levegő közegellenállása is befolyásolja, amelyek a folyadékcseppekre hatva eltorzítják azok röppályáját, és a torzulás mértéke annál nagyobb, minél távolabb van a találmány szerinti berendezés a kezelendő felülettől elhelyezve. Mindez a 7 terelőlemez 8 élének torzított kialakítása irányában hat Olyan 7 terelőlemez görbevonalú 8 élének szerkesztése, amelynek egyenletes eloszlási sűrűséget kell biztosítania a kezelendő felületen, valamint a 8 él mértani méretei kísérleti úton határozhatók meg. Először megszerkesztjük a 7 terelőlemez nélkül a kezelendő felületre kijuttatott folyadék eloszlási görbéjét (a 7. ábrán szaggatott vonallal jelölve). A 7 terelőlemez görbe vonalú 8 élének vonalvezetése (lásd a 8. ábrán) megegyezik a nevezett eloszlási görbével. Ebben az esetben a 7 terelőlemez, amelynek aktív felülete eltakarja az 5 nyflás átömlési keresztmetszetének egy részét, leárnyékolja a szétporlasztott és az 5 nyíláson át kiáramló folyadéksugár azon részét, amely a kezelendő felületre jutva a folyadék eloszlási görbéjén „púpot” okozna, és ezzel egyenletes folyadék eloszlási sűrűséget biztosít a teljes kezelendő felület mentén, miáltal a permetezés jósága javul és a kijuttatott folyadék (növényvédőszer) mennyisége jelentősen csökken. A 7 terelőlemez geometriai méreteit a léptéktényező figyelembevételével, azaz a találmány szerinti berendezés kezelendő felület feletti elhelyezési magasságának és az 5 nyílás hajlásszögének figyelembevételével számíthatjuk ki. A találmány szerinti berendezés működése a következő: A 3 folyadékbevezető a porlasztandó folyadékot, jelen esetben növényvédőszen a 2 villamos motor által forgatott 1 porlasztó központi részéhez vezeti, ahol a folyadékot az 1 porlasztó finom cseppekké diszpergálja, és a folyadékcsppecskék a forgó 1 porlasztó érintőinek megfelelő röppályákon kirepülnek, leválnak az 1 porlasztó éleiről. A folyadékcséppek egy része, melyek röppályája nem a kezelendő felületre irányul, a 4 védőburkolaton csapódik le, majd onnan, a 4 védőburkolat alsó részében fölgyűlve a 6 folyadékelvezetőbe jut, amely az összegyűlt folyadékot visszavezeti a folyadéktartályba. A szétporlasztott folyadék többi része a 4 védőburkolat 5 nyílásán keresztül a kezelendő felületre jut Id. A 7 terelőlemez aktív felülete elfedi az 5 nyílás átömlési keresztmetszetének egy részét, az ott kiáramló szétporlasztott folyadékot felfogja és így hozza létre a kívánt alakú folyadéksugarat. A 7 terelőlemez 8 élének hatására a folyadékcseppek a kezelendő felületen úgy csapódnak le, hogy eloszlási sűrűségük megfelel a permetezés elején meghatározott, kívánt eloszlási görbének. Miután a szétporlasztott folyadékcseppek lecsapódnak a 7 terelőlemez belső felületén, onnan ugyancsak a 4 védőburkolat alsó részébe folynak, és a 6 folyadékéi vezetőn át a folyadéktartályba folynak vissza. A 7 terelőlemez a 2 villamos motor hajtótengelye mentén eltolható, és ezzel szabályozható a kiporlasztott folyadék menynyisége a permetezés 'jóságának és egyenletességének változatlanul hagyása mellett. Ha több találmány szerinti berendezés működik egy sorban egymás mellett (például a permetezőgép rúdján), úgy az 5 nyílás átömlési keresztmetszete trapéz alakú. Ebben az esetben a például széles sugarú 1 porlasztóval létrehozott porlasztóit folyadéksugár egy részét az 5 nyílás szűkülő keresztmetszete levágja, melynek révén a kezelendő felület széleire jutó folyadék előadási sűrűsége a középső részhez képest fokozatosan csökken (lásd az 5- ábrát). Ez az intézkedés lehetővé teszi a folyadék telje-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5
