194039. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nagytestű baromfi, pl. hízott liba és pulyka, valamint sertés, szarvasmarha és birka darabolt és/vagy bontott húsának az előhűtésére
1 194.039 2 levegővel történő periodikus átöblltés. A vízszintes tengelyen tüntettük fel az elő hű tő kezelés időtartamát (T) órákban, míg a függőleges tengelyen az u a csírasz.ániot jelenti (db/m3 levegő). A II szakasz — 4 előhűtő tér - hőmérséklete v = konstans, konkrétan 3 4 C között van, a realtív páratartalpm pedig ugyancsak konstans, mintegy 95%. Az x görbe azt érzékelteti, hogyan növekszik az u csíraszám az idő elteltének függvényében, ha a hűtés csak recirkuláltatással történik és nem alkalmazunk időszakonkénti frisslevegős-átöblítést. Ezzel szemben az y görbe abban az esetben mutatja a csíraszám alakulását, ha óránként egyszer i 30—60 sec-os időtartamú frisslevegős átöblítéssel kombináljuk a légcirkulációs hűtést. Amíg azx görbe az u = fiT), az y görbe az u = f(T, p, i) függvénynek felel meg, ahol p = a légöblítés periódusa (a jelen esetben p = 1 óra), i pedig a légöblítés időtartama (a fent említett 30—60 sec.) Az u a maradvány csíraszám az egyes légöblítési periódusok után. A kitárolás mindkét esetben az E ponton történik. Más termék például félsertés, fél-marha vagy birka előhűtése esetében a 10 ábra szerintivel azonos jellegű görbék rajzolhatok fel. A 12. ábrán látható grafikonnak a vízszintes tengelyén a hűtési idő órában látható, míg a függőleges tengelyeken kívülről befelé haladva a baromfitest y maghőmérsékletét C°-ban, a hőelvonás Ojje ütemét%-ban végül a legbelső függőleges tengelyen az N baromfitest darabszámot tüntettük fel. A P görbe reprezentálja a testhőmérséklet csökkenését az idő függvényében, jól látható, hogy a betároláskor mintegy 30°C hőmérsékletű áru összesen mintegy 8 óra hűtési időtartam alatt eléri a mintegy +4 C-os maghőmérsékletet. A hőelvonás csaknem mintegy 70%-a az I hűtési szakasz befejeztével, körülbelül 2,5 óra elteltével bekövetkezik, ezt a O görbén bejelölt c pont érzékelteti. A kitárolást reprezentáló N[ görbe 9—10 db/perc (600 db/h) betárolási ütemnek felel meg. Az N görbe lefelé menő ága a kitárolást érzékelteti, az ütem 9-10 db/perc, körülbelül 600 db/h, vagyis azonos a betárolás ütemével. A vékonyabb N2 görbe kisebb be- és kitárolási ütemnek, nevezetesen 8 db/percnek (480 db/ó) felel meg. A baromfitestek haladási sebessége 0,5—0,6 m/perc. Egy horgon 10 db 10—12 kg-os zsigerelt gigant pulyka függ. A hőelvonás Kcal/h-ban értendő. Más áru, például fél-sertés, fél-marha vagy birka előhűtésével kapcsolatban a 12. ábrával azonos jellegű görbe rajzolhat^ fel. A 13. ábrán a találmány szerinti módszerrel előhűtött félsertések lehűlési görbéje látható. A vízszintes tengely a lehűlési időt (T) órákban, a függőleges tengely pedig a húsdarabok (félsertések) és a levegő hőmérsékletét (Vl, H) C°-ban tartalmazza. A hűtés két fázisú, az első hűtésiszakaszt ebben az esetben is I, a második hűtési szakaszt pedig II hivatkozási számmal jelöltük. Az I szakaszban frisslevegő-használattal sokkoló gyorshűtést hajtunk végre mintegy 6 órán át, vagyis gazdaságosan rövid időtartamon át, —10 C és —5 BC-os hőmérséklet-tartományban, míg a II szakaszban úgynevezett ,.kiegyenlítő” hűtést végzünk, +3 C — —3°C hőmérséklet-tartományban és itt a hűtőlevegő páratartalmát mesterségesen magasan tartjuk ( ß = 90 —95%). Másszóval ez a hűtési mód egy sokkoló gyorshűtés és egy ,.kiegyenlítő” hűtés kombinációja. Az I és II fázis egymástól különálló — önálló — légterekben zajlik le. Az I fázisban a páratartalom spontán, nem szabályozott. A 15°C-u bakteorológiai stabilitást jelentő testmag -hőmérsékletet — kedvező módon — gyorsan, a 13. ábra szerint mintegy 6 -7 óra alatt elérjük, anélkül, hogy a húsanyag belsejében jégkristályok képződnek. A ÁVopt = Vmag - ^levegő összefüggésből következően ugyanis a jégkristály-képződés legfeljebb csak hártyaszerűen következhet be, ettől azonban a végtermék „frissáru’’-kategóriában minden további nélkül értékesíthető. Ahhoz, hogy a maghőmérséklet 3—4°C legyen, mintegy 18-20 órás hűtésre van szükség. A fent leírt hűtési művelet semmiféle súlyveszteséggel nem jár. Az előhűtött végtermék elsősorban frissáru, de fagyasztott is lehet. A jelen példa esetében is — mind az I, mind a II fázisban — külső frisslevegőt alkalmazunk hűtőlevegőként. Ha a külső levegő hőmérséklete és az állati test, vagy testrész hőmérséklete között a különbség kicsi, a levegő-átöbh'tést időszakosan végezzük A frisslevegő friss kiimát biztosít folyamatos üzemben (a külső léghőmérséklettől függően), vagy szakaszos, periodikus, néhány másodpercen át tartó légöblítésekkel. A II szakaszban a hűtőtérben a hűtőlevegő 90—95 %-os relatív páratartalmát például ventilátor-szf^óoldali beporlasztással vagy periodikusan végrehajtott nedvesítés-evaporációs-nedvesítés műveletsorral biztosítjuk. Az 1—3. ábrák szerinti berendezések megegyező, két hűtőterme rendszer vázlatos vezérlési sémáját a 11. ábra tartalmazza, amelyen a korábban már ismertetett szerkezetrészeket, a már alkalmazott hivatkozási számokkal jelöltük. A berendezéshez 60 központi szabályozóegység 61 külső hőérzékelő, az 5 teremben lévő 62 belső hőérzékelő, a 4 (eremben elhelyezett 64 belső hőérzékek'í, valamint 63 hőmérsékletszabályozó tartozik. A rendszer vezérlési szempontjából fontosabb elektromos vezetékeit vékony szaggatott vonalakkal és 65, illetve 65a-65c hivatkozási számokkal jelöltük. A 11 nedvesítő szórófejek tápiá lása természetesen ivóvízzel történik, az ivóvezetéket pontvonallal és 68 hivatkozási számmal jelöltük. A 66 vezeték szolgál a kisnyomású hűtőfolyadéknak a 3 hűtőbattériákhoz való továbbítására és e66 vezeték a 67 nagynyomású hűtőfolyadékvezetékkel áll kapcsolatban. A vezérlési rendszerhez — önmagában ismert részben korábban már ismertetett - ventillá torok, szelepek és egyéb szerelvények tartoznak, amelyeket all. ábrán részben fel is tüntettünk, azonban külön hivatkozási számokkal nem tartottuk szükségesnek ellátni azokat, mivel funkciójuk és működésük az ábra alapján szakember számára enélkül is érthető. Az 1—3. ábrák szerinti berendezés üzemének vezérlése a 11. ábra szerinti rendszer segítségével a következőképpen történik: ha például a külső levegő hőmérséklete 0°C alá csökken, a 19 levegőbebocsátó szerkezet zsaluinak szabályozásával — a leveg-beáramlási keresztmetszet csökkentésével - állítható be az I szakaszban a megkívánt belső levegőhőmérséklet. Például -15°C-os külső levegő hőmérséklet mellett célszerűen mintegy 20%-os külső friss levegő hányad is elegendő. A külső levegőt például egy (nem ábrázolt) határkapcsoló zárja és ugyanakkor indítja a gépi mesterséges hűtést. A mindenkor szükséges frisslevegő-hányad beállítására a 61 külső hőérzékelővel és 62 belső hőérzékelővel elektromos úton működési kapcsolatban álló 60 központi szabályozó-egység szolgál, amely (nem ábrázolt) zsaluműködtető szervomotorokkal áll ugyancsak működési kapcsolatban. A 60 központi szabályozóegységből kiinduló 65b vezetéken át történik a zsaluk nyitása és zárása, a 65a vezetéken keresztül pedig a táI 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 10
