194036. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fermentált tejtermékek ízesítésére alkalmas gyümölcskészítmények előállítására
1 A találmány tárgya eljárás fermentált tejtermékek ízesítésére alkalmas gyümölcskészítmény előállítására. A tejtermékek gyümölccsel történő ízesítése világviszonylatban elterjedt módszer. Általában valamilyen tartósított gyümölcsféleséget (natúr gyümölcs aszalva, szárítva, fagyasztva) vagy valamilyen gyümölcskonzervet (például cukrozott gyümölcskonzerv, tartós gyümölcslé és gyümölcsszörp stb.) és erősítő természetes, illetve természetazonos gyümölcsaromákat (továbbiakban: aromák), valamint természetes színezőanyagokat (továbbiakban: színezékek) használnak a gyümölcsre jellemző íz- és színkarakter biztosítására. Az egyes gyümölcskonzervek, aromák és színezékek gyártása meghatározott normák és szabványok szerint történik és nem a tejtermékek kizárólag ízesítése, illetve színezése céljából. Ebből eredően általánosan jellemző, hogy az ízesített térj termékeket gyártók a rendelkezésükre álló, illetve beszerezhető ízesítő és színezőanyagokat különböző kombinációkban alkalmazva empirikus úton határozzák meg az ízesített termékek recepturáit, s gyártásonként saját maguk keverik össze. Például: — a 3 996 390 számú amerikai szabadalom (1976) gyümölcslé, zselatin és CMC felhasználásával savanyú tejzselék előállítását írja le, — az 584 515 számú svájci szabadalom (1977) gyümölcsös ömlesztett sajt gyártását ismerteti demineralizált vízben áztatott dióval és egyéb ízesítőanyagokkal, — a 4 061 792 számú amerikai szabadalom (1977) gyümölcstartalmú italok készítéséről tájékoztat gyümölcslé, extraktumok és acidifikált fehérje oldattal, amelyet fehérje mentesít, majd acidifikált fölözött tejhez keveri és újabb koagulumot képez, — a 4 031 264 számú amerikai szabadalom (1977) szerint cukorszirupot, pektinoldatot és felaprított gyümölcsöket, illetve zöldségeket kevernek a savanyú tejtermékekhez, — a 179 203 számú csehszlovák szabadalom (1977) ízesített italok előállítását írja le cukorszirup, savó és tejpor, bor vagy szőlőlé, ananász eszencia, citromsav, színezékek, vitaminok és víz felhasználásával, — az 1 491 287 számú angol szabadalom (1977) szerint cukor, citromsav, ízesítőanyagok, színezékek és CMC sók felhasználásával állítanak elő ízesített savanyú italokat, — a Dairy Science Abstracts (DSA) 1978. évi 5602 számú referátuma egy mangó ízesítésű tej előállításáról tájékoztat, amelyhez friss mangó pulpot, nádcukrot, pektint, zselatint használnak fel visszaállított (rekombinált) tejhez, — az 5583 számú referátum cukorral, narancs eszenciával ízesített és hidrokolloid oldattal stabilizált friss és savanyú tejkészítmények előállítását ismerteti, — a 603 368 számú szovjet szabadalom (1978) .Allant” ital előállítását írja le cukor, citromsav, citromolaj , cikórialevél- és fekete berkenyekivonat, koncentrált almaié, savó koncé ntrá tűm, C02 és víz felhasználásával, __ ________ — a DSA 1979. évi 99- számú referátuma szénsavas italok előállítását ismerteti cukor, különböző stabilizátorok, koncentrált fagyasztott gyümölcslevek, Író és szénsavas víz alkalmazásával, — a 676 262 számú szovjet szabadalom (1978) szerint a tejet megsavanyítják, mézet és élesztőket kevernek hozzá, fermentálják, majd cukorsziruppal ízesítik, — az 1 566 170 számú angol szabadalom (1980) szerint a tejet savanyítás után keverék-stabilizálószerek2 kel stabilizálják, majd cukorral és citromaromákkal ízesítik, — a 2 044 068 A számú angol szabadalom ( 1980) joghurtitalok készítését írja le, víz, cukór, aromák, pektin és színezőanyagok felhasználásával, — az 1 587 697 számú angol szabadalom (1981) ízesített savanyú tejitalok készítését ismerteti cukor,' szentjánoskenyér-magliszt, citromsav, tejsav és citrom ízesítők felhasználásával, — a 3 018 087 A 1 számú NSZK szabadalom (1982) ízesített savóitalok előállítását ismerteti gyümölcs, gyümölcslevek, aromák és gyümölcsolajok felhasználásával, — a DSA 1982. évi 7303 számú referátuma ,,Trimo” italok előállításáról tájékoztat, amely savó, gyümölcslé koncentrátumok, víz, cukor, citromsav, aszkorbinsav és stabilizálószrek keveréke, — a 3 115 463 A 1 számú NSZK szabadalom (1982) tejitalok készítését írja le ízesítőanyagok és invert cukor felhasználásával, — a 891 059 számú szovjet szabadalom (1982) alkoholmentes italok készítését írja le szárított kajszibarack, víz, cukor, pektin és kazein hidrolizátum felhasználásával, — a 3 034 038 A 1 számú NSZK szabadalom(1982) ízesített savóital előállításáról tájékoztat gyümölcslevek és édesítőszerek felhasználásával, — a 3 140 111 A 1 számú NSZK szabadalom (1983) ízesített tejitalok készítését írja le darabos gyümölcs, vagy gyümölcslevek felhasználásával, stb. A gyártásonként! ízesítő- és színezőanyag bekeverés számos technológiai és technikai problémát vet fel, mivel a felhasználásra kerülő ízesítő- és színezőanyagokat egymástól igen eltérő mennyiségben (pl. természetes gyümölcsből 0—15%, cukorból 2—25%, aromából 0,001—1,5%, színezékből 0,001—1,5%) kell pontosan kiadagolni és egyenletesen bekeverni az egyes tejtermékekbe, amelyekből a napi gyártás menynyisége is igen ingadozó. Ebből eredően az egyes ízesített tejtermékek minősége és érzékszervi tulajdonság) gyártónként és gyártásonként is ingadozó. Történtek próbálkozások a tejtermékek standard ízesítésére alkalmas gyümölcskészítmények előállítására is. Például: — a 118 132számú magyarszabadalom(1938), amely nátriumbikarbonáttal közömbösített gyümölcslevekkel ízesített tejitalok gyártását ismerteti, cukor és más ize sítő anyagok, esetleg gyógyvizek felhasználásával — a 4 078 092 számú amerikai szabadalom (1978) almaié, citromsav, színezékek és aromák, valamint nátrium carboxymetil-cellulóz keverékéből egy sterilezhető tejital gyártástechnológiáját ismerteti, — a 2 078 082 A számú angol szabadalom (1982) egy önthető gyümölcsadalék gyártását ina le joghurtokhoz és más desszertekhez, amely 10—50% gyümölcsöt 30—55% gélképző stabilizátort és 280—1.000 ppm szorbinsavat tartalmaz, — a 4370 354 számú amerikai szabadalom (1983) pedig egy stabilizált gyümölcsszuszpenziót ismertet, amely vízből, gyümölcsből, cukorból, alacsonyan észterezett pektinből és xantanból áll, s általában 20%-os arányban használják savanyú tejtermékek ízesítésére. Az elsőként ismertetett magyar és másodikként ismertetett amerikai szabadalom a friss tej ízesítésére alkalmas gyümölcskészítmény és gyümölcsízesítésű tejital technológiáját ismerteti, így nem érinti találmá194.036 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
