194036. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fermentált tejtermékek ízesítésére alkalmas gyümölcskészítmények előállítására

1 194.036 2 nyunk tárgyát, sőt az első egészségügyi előírásaink szerint nem is valósítható meg. Az utóbbi két szabadalom alapján előállított gyü­mölcskészítmény használatával már egyenletes ter­mékminőség érhető el, de még nem bizotsíthatók az egyes fermentált tejtermékek optimális érzékszervi tulajdonságai (pl. a gyümölcsre jellemző színkarakter, a kívánatos természetes gyümölcs és gyümölcsrost tar­talom, az állomány stabilitása stb.), ezért a tejtermé­keket még további anyagokkal kell komplettálni (szí­nezés, stabilizálás stb.). Találmányunk célja a fentiekben ismertetett hátrá­nyok kiküszöbölése és olyan gyümölcskészítmény előállítása, amellyel a kívánt ízű, színű és állományú ízesített tejtermék egyenletes minőségben, egyszerű módon előállítható. Találmányunk alapja az a felismerés, hogy ha egy optimális érzékszervi tulajdonságú, tehát a kívánt színt ízt, illatot biztosító fermentált teijtermék-féleségben meghatározzuk a gyümölcshányad, cukor, aroma- va­lamint színezéktartalmat és az adott esetben alkalma­zott állományjavító adalékanyag-tartalmat és ezen összetétel alapján előállítunk egy gyümölcskészít­ményt, akkor ezt a gyümölcskészítményt a megfelelő koncentrációban közvetlenül a fermentált tejtermé­kekbe adagolva egyszerű módon, egyenletes minőségű tejterméket állíthatunk elő. Találmányunk tárgya tehát eljárás fermentált tej­termékek ízesítésére alkalmas gyümölcskészítmények előállítására, oly módon, hgoy valamely szabványos érzékszervi vizsgálattal minősített, a gyümölcs ízesítés­re legjellemzőbb ízű, színű és legalább 2% gyümölcs­tartalmúra ízeátett fermentált tejtermékből meghatá­rozzuk a gyümölcshányad-, cukor-, aroma- és színe­­zékanyag-tartalmat és az így pontosan meghatározott egymáshoz viszonyított arányoknak megfelelően ki­mérjük a 20-35% gyümölcsöt, előnyösen gyümölcs­­velő, gyümölcslé formájában, 55-70% cuktor, 0,1-7 % természetes és természetazonos aroma- és színező­anyagokat és adott esetben 0,02-7% az ízesített fer­mentált tejtermékek állományát javító adalékanyag­gal együtt, ismert módon, közvetlenül a fermentált tejtermékekhez adagolható gyümölcskészítménnyé alakítjuk. Találmányunk értelmében úgy járunk el, hogy is­mert technológiával előállított szabványos gyümölcs­­konzervek (pl. darabos gyümölcs, gyümölcsvelő, gyü­mölcslé) — melyek előállítási módja a találmányt nem korlátozza - valamint szükség szerint adagolt termé­szetes és természetazonos aromák, cukor, illetve ter­mészetes színezékek felhasználásával ízesített fermen­tált tejtermék sorozatokat állítunk elő az egyes ízesí­­tőanyagok koncentrációjának és egymás közötti ará­nyának változtatásával. Az így elkészített mintasoro­zatokat szabványos feltételek között és szabványos vizsgálati módszerekkel (ízleiőképesség vizsgálata MSz 7304/1; Előkészítő helyiség, bírálati helyiség MSz. 7304/2; A minták kezelése és általános előírások MSz. 7304/3; Érzékszervi bíráló, érzékszervi bírálóbizottság MSz. 7304/4; Különbség kimutatás MSz. 7304/5; Rangsorolás MSz. 7304/7; Tej és tejtermékek érzék­szervi elemző vizsgálata MSz. 12292, stb.) teszteljük és olyan objektív terméktulajdonságait (külső, szín, állomány, szag, íz) elemezzük és értékeljük, amelyek alapján meghatározhatók a minták közötti érzékszer­vi különbségek, valamint a termékek élvezeti értéke, rangsora és így kiválasztható a gyümölcsízesítésre leg­jellemzőbb ízű és színű, legalább 2% gyümölcstartal­mú termékminta. Ezt követően ennek a mintának meg; határozzuk a gyümölcshányad (gyümölcslé és rosttar­talom), természetes és természetazorios aroma-, vala­mint — színezéktartalmát, cukortartalmát és adott esetben az alkalmazott állományjavító és - módosító adalékanyag tartalmát. Ezek ismeretében most már speciális, meghatáro­zott összetételű gyümölcskészítményeket állítunk elő, melyeknek a fermentált tejtermékbe vitele egyszerű és megfelelő koncentrációban alkalmazva (célszerűen 15%) biztosítják az egyes tejtermékek optimális ér­zékszervi tulajdonságait (az ízesítésre jellemző ízt, színt és illatot), a kívánatos gyümölcsrost tartalmat és az egyenletes termékminőséget. Az így előállított új gyümölcskészítmények továb­bi előnye, hogy egyes különleges gyümölcskészítmé­nyeket (pl. déli és egzotikus gyümölcsök) helyettesít­hetünk olyan módon, hogy a kívánatos gyümölcslé, illetve gyümölcsrost tartalmat egy közös, semleges ízű gyümölcs-alappal (pl. almavelő, almaié), míg a megfe­lelő íz- és színhatást a déli, illetve egzotikus gyümöl­csökre jellemző természetes vagy természetazonos aromákkal és színezékekkel biztosítjuk. A találmányunkban ismertetett gyümölcskészít­mény előállítási módszerrel egyes speciális állomány­­javító és —módosító anyagoknak (pl. előfeltárt és mó­dosított keményítők, pektinek, karregének, szentjá­­noskenyér-magliszt, guar liszt stb., illetve ezek keveré­kei) a fermentált tejtermékbe történő bevitele is le­egyszerűsíthető olyan módon,hogy ezen készítmények optimális (fajtától függően 0,02—3%) koncentrációját bekeverjük a gyümölcskészítményekbe. így a tejter­mékek Ízesítésekor a gyümölcskészítmény a megfelelő színen és ízen túl állományjavító és állományvédő ha­tást is biztosít. A találmány további részleteit a következő nem korlátozó példák segítségével ismertetjük. 1. példa Meggyszörp savóitalok ízesítésére A rekeszekben érkező gyümölcsöt gyümölcsmosó­ba visszük, ahol a gyümölcs egy áztató és öblítő mo­sást kap. A mosott gyümölcs válogató szalagra keiül, ahol a romlott gyümölcsöket kiszedik. A válogatott gyümölcsöt összezúzzák, majd egy tartályba juttatják, ahol enzimkezelést kap. Enzimkezelés után 8 óra múlva a törkölyről levált színlevet leszívatjuk, a töricölyt pedig kipréseljük. A leszívatott, illetve lápréseit lé mennyisége a nyers gyümölcshöz viszonyítva kb. 70%. A gyümölcslevet a forrás megakadályozása végett például káliumszor­­báttal tartósítjuk. Az így tartósított gyümölcslevet kb. 2 hétig seprőn tartjuk a lé beérése miatt, majd háromszor lefejtjük és sterilre szűrjük. A steril gyümölcslét duptafdú üstök­be vezetjük, ahol állandó keverés közben 60°C-ra me­legítjük, majd lehűtjük. Az így elkészített natúr gyü­mölcslét használjuk fel savóitalok ízesítésére úgy, hogy első lépésben meghatározzuk a savóital kívánatos gyü­mölcslé hányadát (5%), majd a kívánatos cukortartal­mát (10%), a megfelelő ízhatást biztosító természetes vagy természetazonos aromatartalmát (kb. 0,08%) és E megfelelő színt biztosító természetes színezéktartal­mát (kb. 0,005%). 15% szörpfelhasználást feltételezve a savóitalok­hoz az optimális tejtermékösszetételből kiszámoljuk 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents