193985. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poralakú takarmányadalék előállítására

aggrcgációjakor nyert termék 800—2000 Angstrom méretű. A szárítás során alakul ki a másodlagos aggregációs termék, mely­nek mérete — a szárítás módjától függően — 2—90 mikron nagyságú. A porító szárítás­sal előállított Sipernat-22 márkanevű termék­re ezt a méretet 70 mikronban adják meg. Ez a különleges anyagszerkezet igen nagy fajlagos felületet biztosít az ilyen hordo­zóknak. Fajlagos felületük általában 200— 250 négyzetméter/gram, aminek a révén ké­pesek megkötni a folyékony hatóanyagokat. A zeolitok gyártásánál vízüveg és Na-alu­­minát lúgos oldataiból indulnak ki. A sa­vas kicsapás során a pH-érték, valamint a hőfok függvényében a zeolit viszkózus gél formában válik le. Ennek mosása után az erősen tixotróp anyagot leszűrik, majd por­lasztó szárítón szárítják, amikor is finom port kapnak. Ennek szemcsézete közel azonos a kovasav porokéval. Finomszerkezete azon­ban eltér, mert a nátrium-, alumínium- szi­­lícium-oxidok — bizonyos mennyiségű vizet bezárva — sajátos zeolit szerkezetet alakíta­nak ki. Ez az anyag szintén rendkívül nagy­­felületű. A por alakú adalékok elkészítéséhez, ha por hordozóból és folyékony hatóanyagokból indulnak ki, pontos technológia és speciális berendezések szükségesek. A hordozókra — keverés közben — rápermetezik a folyékony hatóanyagot és ezután szükség szerint szá­rítást is alkalmaznak. Az erre a célra hasz­nált ismertebb keverős berendezés típusok a Lödige, a Patterson-Kelley és a Nauta keverők. A műszaki problémát az jelenti, hogy rendkívül kis fajsúlyú, nagy térfogatú és emellett finom poTra kell permetezve rá­vinni a por súlyánál lényegesen nagyobb sú­lyú viszkózus folyadékot. Emellett a kapott por alakú végtermék­nek homogén eloszlásban kell tartalmaznia a hatóanyagot. A Nauta keverőkben az 50% hatóanyag­tartalmú kolin-klorid port az alábbi módon készítjük. 100 kg Sipernat-22-re (amorf szilikát por) 200 kg 75%-os folyékony kolin-kloridot per­meteznek. A nyert 300 kg termék összetéte­le: kolin-klorid 50%, Si02 33,3%, víz 16,7%. A por alakú termék jól tárolható, nem cso­mósodik, a zsákok egymáson tárolva nem tömörödnek, jól keverhető egyéb szilárd po­rokkal. Mivel a szilikát-hordozó rendkívül hidrofil, az állati szervezetben a kolintartalom teljes mértékben leoldódik és ezért hasznosul. Meglepő módon azt találtuk, hogy ha a kovasav és/vagy zeolit ionmentesre mosott vizes géljét vagy kovasav és/vagy zeolit al­káli-, földalkáli-, vagy kvaterner ammonium sóformájának vizes oldatát és a hatóanyag vizes oldatát elegyítjük, majd ebből kicsapás­sal, illetve ezt követően szárítással in situ állítjuk elő a nagyfelületű hordozót, olyan végterméket nyerünk, amely már felületén 3 igen homogén eloszlásban tartalmazza a hatóanyagot. Az így nyert termék a rendszer bensősé­ges keveredése és a nagy felületű hordozó in situ történő kialakulása következtében ho­mogénebb hatóanyag eloszlással rendelke­zik mint a már ismert termékek. Emellett eljárásunk további előnye még az is, hogy a savas lecsapáskor mellékter­mékként keletkező szervetlen sók, például nátrium-klorid, nátrium-foszfát, stb., ugyan­csak a hordozó felületén homogénen adszorbe­­álódnak és ezek az anyagok szintén hasz­nos komponensnek tekinthetők a takarmány­adalékban. A hagyományos — takarmányadalék elő­állítási eljárás szerint szilárd • kovasav és zeolit porokra a folyékony hordozót fúvókákon át porlasztjuk erőteljes keverés közben. En­nek ellenére ez a gyártási módszer — el­tekintve az eszköz, energia és munkaigényes­ségtől — semmiképpen nem tudja biztosí­tani az egyedi hordozó részecskéken a fo­lyékony hatóanyag homogén eloszlását. Ez az inhomogenitás adott esetben a kész tápoknál minőségi problémákhoz vezethet. Ez legszembetűnőbben a kolin-kloridot tartal­mazó takarmányadalék példáján mutatható be. A kolin-klorid hatóanyag a kolin sósa­vas sója formájában van jelen, azaz 25,4% kloridiont tartalmaz. A nedvességtartalom és az agresszív kloridionok helyi feldúsulása a kész tápban lévő egyéb, biológiailag ak­tív, de vegyi hatásokra érzékeny anyagok erőteljes bomlásához vezet. Jól ismert káros folyamat ez, amit a vitaminszint csökkené­sének mérésével jellemeznek a gyakorlat­ban. Ez a káros hatás az egyik jelentős oka annak, hogy a premixek és tápok felhasz­nálása időben erősen korlátozott. A találmány szerinti eljárás különleges előnye az, hogy sem a hatóanyag, sem az agresszív kloridion, sem a nedvességtarta­lom helyi feldúsulása nem következik be, mert a molekuláris mélységű részecskeel­oszlás révén minden keletkező végtermék szem­cse azonos összetételű. A találmány szerinti eljárás ezenfelül le­hetővé teszi, hogy a takarmányadalék ned­vességtartalmát tetszőlegesen válasszuk meg a szárítás körülményeinek szabályozásával. Egészen alacsony 1—2%-os nedvességtarta­lom is biztosítható, külön utószárítás nélkül. Ez jelentős költségmegtakarítást eredményez. Az eljárásban bármilyen engedélyezett, takarmányozási szempontból elfogadható szer­vetlen vagy szerves sav alkalmazható. Fosz­forsav vagy citromsav alkalmazásánál olyan előny származik, hogy az agresszív kloridio­nokat tartalmazó só helyett a kolin-klorid meg­felelő egyéb sója állítható elő a portermék­ben. A pufferhatású sók esetén a káros lebom­lás lehetősége tovább csökkenthető. De mód nyílik az eljárással további spe­ciális adalékok bevitelére is a késztermék­4 193985 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents