193985. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poralakú takarmányadalék előállítására
193985 2 A találmány olyan por alakú takarmányadalék előállítására szolgáló eljárásra vonatkozik, melyben folyékony halmazállapotú hatóanyagot alkalmazunk egyik kiindulási anyagként. A korszerű nagyüzemi állattartás megköveteli, hogy a felhasznált takarmányt egyre nagyobb mértékben tudományos megfontolás alapján állítsák össze, annak érdekében, hogy az állatok optimális növekedését és ezáltal gazdaságosabb hústermelést lehessen elérni. Számos olyan takarmányadalékot alkalmaznak, melyek döntő módon befolyásolják a hagyományos takarmányanyagok kedvezőbb értékesülését az állati szervezetben. Maximális hatást természetesen ezek az adalékok csak akkor biztosíthatnak, ha azokat az állat a megkívánt mennyiségben kapja, és ha azok homogén módon vannak elkeverve a tápban. Mivel az adalékok a takarmány egészét tekintve csak igen kis menynyiségben kerülnek adagolásra, rendszerint ezekből előzőleg úgynevezett előkeveréket, premixet készítenek. Számos olyan adalékanyag használata szükséges, melyek hatóanyaga folyékony, pl. E-vitamin, kolin-klorid, etoxiquin. Ezeket nem lehet közvetlenül a kész tápba vagy a premixbe keverni, mert nedves csomók keletkeznek és természetszerűen egyenletlen az eloszlás. A gyakorlatban emiatt a folyékony és viszkózus adalékanyagokat először valamilyen hordozóanyaggal külön műveletben keverik el a megkívánt arányban azért, hogy jól bekeverhető porforma adalékot kapjanak. Ehhez a művelethez többnyire még szárítás is szükséges. Hordozóanyagként számos, a takarmánykódexekben engedélyezett szilárd anyag használható. Ilyenek a növényi melléktermékek, pl. korpa, répaszeletőrlemény, vagy egyes szervetlen kémiai vegyületek, pl. amorf kovasav por, szintetikus zeolitok. A hordozó tulajdonságát figyelembevéve megfelelő arányú keverékeket készítenek, és így meghatározott összetételű kereskedelmi árut állítanak elő. Erre a célra a növényi hordozók kevésbé alkalmasak, emiatt inkább a szervetlen kémiai hordozók tekinthetők korszerűnek. így az E-vitamint már eleve pl. 25%-os hatóanyagtartalmú por alakú termék formájában forgalmazzák a gyártók. A kolin-klórid 50%-os por alakú formában, az etoxiquin pedig 66%-os koncentrációjú por alakban ismeretes. Mindhárom fenti anyag kovasav-bázisú hordozóra van elosztva. Az ilyen adalékokat könnyen és megbízhatóan lehet előkeverékek-Na20 . 3,3 Si02 + H2SCN A lecsapott kovasavat szűrik, mossák, szárítják, esetleg őrlik és szitálják. A sa-2 be, premixekbe és/vagy közvetlenül a kész tápba keverni. Takarmányadalék előállítását mutatja be a 2 022 072 sz. NSZK-beli szabadalmi leírás, mely kolinsót és egy hordozót tartalmaz. Ez a hordozó malátacsíra vagy feltárt keményítő. Az 1 500 268 számú angol szabadalmi leírás hordozóként perlit szemcséket ismertet. Különösen szárnyasok számára alkalmas a magas hatóanyag-koncentráció tartalmú takarmánykiegészítő. Magas hatóanyag-koncentrációjú előkeverék előállítására vonatkozik a 153 859 számú magyar szabadalmi leírás is, mely kolloid nagyságrendbe tartozó (500 mikron alatti) szemcseméretű röntgenamorf szilícium-dioxid-polimert tartalmaz és a hatóanyagokat ezzel stabilizálja. A hordozóanyag tulajdonságai és az a művelet, ahogyan azt a folyékony adalékkal összehozzák, alapvetően befolyásolják a por alakú termék minőségét, vagyis azt, hogy az így előállított adalék miként használható a takarmány készítésekor és hogyan hasznosul az állatban. Az így nyert por alakú adalékkal szemben számos további kívánalmat is támasztanak a felhasználók. Ezek közül a legfontosabbak: az aktív anyag magas koncentrációja, szabad kifolyási tulajdonság (free-flowing, Riselfahigkeit), kedvező fajsúly és elfogadható ár. Ma már számos cég forgalmas — különböző márkaneveken — olyan amorf szilikát-, illetve zeolit szerkezetű vegyületeket, melyek alkalmasak fenti követelményeket kielégítő por alakú adalékok előállítására. Ilyen hordozók a Sipernat, a Tixosil, Aerosil, Zeolex stb. márkanevű amorf szilikát-, illetve zeolit porok. Közös jellemzőjük, hogy olyan nagyfelületű, finomszemcsés szerkezetűek, hogy saját súlyuknál többszörös menynyiségű vizet is képesek megkötni és ezután még por alakúak maradnak. Az ilyen szintetikus szilikátok, illetve zeolitok előállítási módja a következő: alkáli-szílikát, illetve alumínium-sziükát oldatból savval lecsapják a kovasavat. A vizes szilikátoldatból a kovasav különböző fizikai és kémiai tényezők függvényeként „a különböző szerkezetű és különböző kondenzációs fokú szilikátok komplikált keveréke formájában“ válik le (Winnacker-Küchler: Chemische Technologie, Band 3, Seite 57.). Az ilyen vizes szilikát rendszerék szólok, gélek és csapadékok. (R.K. Iller: The Chemistry of Silica, New York, Willy 1979.) A savas lecsapás során az alábbi folyamat játszódik le , 3 SÍO2 + Na2S0it+H20 vas lecsapáskor a kovasav 200—300 Angstrom méretű pelyhekben válik le, ezek elsődleges 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60-> 3 65
