193985. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poralakú takarmányadalék előállítására

193985 2 A találmány olyan por alakú takarmány­adalék előállítására szolgáló eljárásra vonat­kozik, melyben folyékony halmazállapotú ha­tóanyagot alkalmazunk egyik kiindulási anyag­ként. A korszerű nagyüzemi állattartás meg­követeli, hogy a felhasznált takarmányt egy­re nagyobb mértékben tudományos megfon­tolás alapján állítsák össze, annak érdeké­ben, hogy az állatok optimális növekedését és ezáltal gazdaságosabb hústermelést lehes­sen elérni. Számos olyan takarmányadalékot alkal­maznak, melyek döntő módon befolyásolják a hagyományos takarmányanyagok kedvezőbb értékesülését az állati szervezetben. Maximális hatást természetesen ezek az adalékok csak akkor biztosíthatnak, ha azo­kat az állat a megkívánt mennyiségben kap­ja, és ha azok homogén módon vannak el­keverve a tápban. Mivel az adalékok a ta­karmány egészét tekintve csak igen kis meny­­nyiségben kerülnek adagolásra, rendszerint ezekből előzőleg úgynevezett előkeveréket, premixet készítenek. Számos olyan adalékanyag használata szükséges, melyek hatóanyaga folyékony, pl. E-vitamin, kolin-klorid, etoxiquin. Ezeket nem lehet közvetlenül a kész tápba vagy a premixbe keverni, mert nedves csomók ke­letkeznek és természetszerűen egyenletlen az eloszlás. A gyakorlatban emiatt a folyékony és viszkózus adalékanyagokat először vala­milyen hordozóanyaggal külön műveletben ke­verik el a megkívánt arányban azért, hogy jól bekeverhető porforma adalékot kapjanak. Ehhez a művelethez többnyire még szárítás is szükséges. Hordozóanyagként számos, a takarmány­­kódexekben engedélyezett szilárd anyag hasz­nálható. Ilyenek a növényi melléktermékek, pl. korpa, répaszeletőrlemény, vagy egyes szervetlen kémiai vegyületek, pl. amorf ko­vasav por, szintetikus zeolitok. A hordozó tulajdonságát figyelembevéve megfelelő arányú keverékeket készítenek, és így meghatározott összetételű kereskedelmi árut állítanak elő. Erre a célra a növényi hordozók kevésbé alkalmasak, emiatt inkább a szervetlen kémiai hordozók tekinthetők kor­szerűnek. így az E-vitamint már eleve pl. 25%-os hatóanyagtartalmú por alakú termék formájában forgalmazzák a gyártók. A kolin­­-klórid 50%-os por alakú formában, az etoxi­quin pedig 66%-os koncentrációjú por alakban ismeretes. Mindhárom fenti anyag kovasav-bázisú hordozóra van elosztva. Az ilyen adalékokat könnyen és megbízhatóan lehet előkeverékek-Na20 . 3,3 Si02 + H2SCN A lecsapott kovasavat szűrik, mossák, szárítják, esetleg őrlik és szitálják. A sa-2 be, premixekbe és/vagy közvetlenül a kész tápba keverni. Takarmányadalék előállítását mutatja be a 2 022 072 sz. NSZK-beli szabadalmi leírás, mely kolinsót és egy hordozót tartal­maz. Ez a hordozó malátacsíra vagy fel­tárt keményítő. Az 1 500 268 számú angol szabadalmi leírás hordozóként perlit szemcséket ismer­tet. Különösen szárnyasok számára alkalmas a magas hatóanyag-koncentráció tartalmú takarmánykiegészítő. Magas hatóanyag-koncentrációjú előke­­verék előállítására vonatkozik a 153 859 szá­mú magyar szabadalmi leírás is, mely kolloid nagyságrendbe tartozó (500 mikron alatti) szemcseméretű röntgenamorf szilícium-dioxid­­-polimert tartalmaz és a hatóanyagokat ez­zel stabilizálja. A hordozóanyag tulajdonságai és az a művelet, ahogyan azt a folyékony adalékkal összehozzák, alapvetően befolyásolják a por alakú termék minőségét, vagyis azt, hogy az így előállított adalék miként használható a takarmány készítésekor és hogyan haszno­sul az állatban. Az így nyert por alakú adalék­kal szemben számos további kívánalmat is támasztanak a felhasználók. Ezek közül a legfontosabbak: az aktív anyag magas kon­centrációja, szabad kifolyási tulajdonság (free-flowing, Riselfahigkeit), kedvező faj­súly és elfogadható ár. Ma már számos cég forgalmas — külön­böző márkaneveken — olyan amorf szilikát-, illetve zeolit szerkezetű vegyületeket, melyek alkalmasak fenti követelményeket kielégítő por alakú adalékok előállítására. Ilyen hordozók a Sipernat, a Tixosil, Ae­rosil, Zeolex stb. márkanevű amorf szilikát-, illetve zeolit porok. Közös jellemzőjük, hogy olyan nagyfelületű, finomszemcsés szerke­zetűek, hogy saját súlyuknál többszörös meny­­nyiségű vizet is képesek megkötni és ezután még por alakúak maradnak. Az ilyen szintetikus szilikátok, illetve zeo­litok előállítási módja a következő: alkáli­­-szílikát, illetve alumínium-sziükát oldatból savval lecsapják a kovasavat. A vizes szili­­kátoldatból a kovasav különböző fizikai és kémiai tényezők függvényeként „a különböző szerkezetű és különböző kondenzációs fokú szilikátok komplikált keveréke formájában“ válik le (Winnacker-Küchler: Chemische Technologie, Band 3, Seite 57.). Az ilyen vizes szilikát rendszerék szólok, gélek és csapadékok. (R.K. Iller: The Chemistry of Silica, New York, Willy 1979.) A savas lecsapás során az alábbi folya­mat játszódik le , 3 SÍO2 + Na2S0it+H20 vas lecsapáskor a kovasav 200—300 Angstrom méretű pelyhekben válik le, ezek elsődleges 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60-> 3 65

Next

/
Thumbnails
Contents