193968. lajstromszámú szabadalom • Ajtószelep
193968 második kapcsolási állásába mozdul el és ezzel a hozzá tartozó. „A“ első 3/2 utas szelepet az I. első kapcsolási állásból a másodikba állítja. Ennél a mozgásnál az első kapcsolódugattyú az 55 dugattyúfejének 55a homlokoldalával magával viszi a második kapcsolódugattyút, ennek 57 dugattyúfejének az 57a homlokoldalánál tolva, a II. második kapcsolási állásból jobbfelé az I. első kapcsolási állásába és ezzel a hozzá tartozó „B“ második 3/2 utas szelepet a második kapcsolási állásából' az elsőbe állítja. Az első kapcsolódugattyú 55 dugattyúfejének az 55b hátoldala ilyen módon egyidejűleg a „B“ második 3/2 utas szelep részére az első állítószerkezet és az „A“ első 3/2 utas szelep részére a viszszaállítószerkezet. Ennek megfelelően a második kapcsolódugattyú 57 dugattyúfejének az 57b hátoldala egyidejűleg az „A„ első 3/2 utas szelep első állítószerkezete és a „B“ második 3/2 utas szelep visszaállítószerkezete. A leírt kapcsolási folyamatnál a kapcsoló impulzus tartama alatt a második 50 kettősszelep beeresztőszelepre nyitott és ezzel a 78 második állítókamra feltöltődik. Ennek a kapcsolási impulzusnak a befejeződésével a beeresztő szelep elzáródik és a 78 második állítókamra a második 50 kettősszelep kieresztőszelepén keresztül légtelenítődik. A kapcsolási folyamat befejezése után tehát, mint előzőleg valamennyi állítókamra légtelenítve van. A leírt kapcsolási folyamatnál a 65 második munkacsatlakozás összeköttetésbe kerül 3z 52 légtelenítővel és ezzel a zárókamra légtelenítése megtörténik, a 79 első munkacsatlakozás viszont az 54 tápcsatlakozással kerül kapcsolatban és ezzel az ajtóműködtetés nyitókamrája feltöltődik azzal az eredménnyel, hogy most az ajtó a nyitás irányában működik. Ha most már a zárókapcsolót működtetjük, a „B“ második 3/2 utas szelep előzőleg leírt átkapcsolása fordított sorrendben történik meg. Ha a kapcsoiódugattyú és ezzel az „A“ első 3/2 utas szelep rajzon feltüntetett állásában a vészkapcsoló berendezést működtetjük, akkor a harmadik 70 kettősszelep mágnese működésbe lép, ezáltal pedig a 68 harmadik beeresztő szelepülésnél nyitás következik be, a 74 kieresztő szelepülés elzáródik és az 56 harmadik állítókamra a kapcsoló impulzus időtartama alatt feltöltődik. A második kapcsolódugattyú 57 dugattyúfejének 57a homlokoldalánál fellépő erő hatására a második kapcsolódugattyú jobbfelé, az első állásába tolódik el és ezáltal a „B“ második 3/2 utas szelep az első kapcsolóállásába állítódik. Ilyenkor, amint látható, az első kapcsolódugattyú és ezzel az „A“ első 3/2 utas szelep állása nem változik. Ennek a kapcsolási folyamatnak az eredménye az, hogy a 66 második munkacsatlakozás összeköttetésbe kerül az 52 légtelenítővel és az ajtó7 működtetés mindkét kamrája légtelenítődik. Hasonló módon hat a vészkikapcsoló berendezés működtetése, ha a kapcsolódugattyú és ezzel a „B“ második 3/2 utas szelep az ellentétes állásába van. A 76 harmadik beeresztő kamra és ezzel az 56 harmadik állítókamra össze lehet kötve a 73 váltócsatlakozón keresztül a külső Iágtérrel, vagy egy vészszeleppel, ami másfelől a légsűrítővel van kapcsolatban. A jelen esetben, amint már említettük, feltevés, hogy a 73 váltócsatlakozó egy vészszeleppel áll összekötteiésben. Ezáltal előnyös módon az 56 harmadik állítókamra feltöltése és ezzel a vészkikapcsolás hatása a vészszelepen keresztül is elérhető. Erre a célra csak a vészszelepet kell úgy kiképezni, hogy az üzemi állásában a 73 váltócsat'akozót a külső légtérrel, vészállásban pedig a 73 váltócsatlakozót a sűrítővei kösse össze. \z utóbbi esetben a „B“ második 3/2 utas szelep átállása úgy történik, mint amint fent í vészkikapcsoló berendezés működtetése esetében leírtuk. A vészkikapcsoló berendezés kapcsoló impulzusának a kimaradása esetén az 56 harmadik állítókamra a 76 harmadik beeresztő kamrán, valamint az ismét nyitott 74 kieresztő $zelepülésen keresztül összeköttetésbe kerül a 73 váltócsatlakozással. Ezután a kapcsolási folyamat után tehát ismét valamennyi állítókamra légtelenítődik. Az ajtóberendezés újbóli üzembehelyezéséhez például a zárókapcsolót lehet működtetni. Ezáltal a leírt módon a 67 első állítókamra feltöltődik, a második kapcsolódugattyú a második állásába balra tolódik, ezzel a„B“ második 3/2 utas szelep a második kapcsolási állásába kerül és a 66 második munkacsatlakozás és* ezzel az ajtóműködtetés zárókamrája ismét feltöltődik. Az ajtóberendezés ismételt üzembehelyezéséhez egy vészkikapcsolás után azonban a nyitókapcsoló is működtethető, amikor is megfelelő módon a 79 első munkacsatlakozás és ezzel az ajtóműködtetés nyitókamrája töltődik fel. A vészszelep működtetése után az 56 harmadik állítókamra addig marad feltöltve, amíg a vészszelep a vészhelyzetnek megfelelő állásban áll. Ebben az esetben tehát az ajtóberendezés újbóli üzembezelyezése a működtető berendezéssel csak a vészszelep üzemi állásba történő átállítás után lehetséges, ekkor már az előzőkben leírt módon. Kézenfekvő, hogy az előzőkben leírt ajtószelepet egyszerű eszközökkel úgy lehet megváltoztatni, hogy a vészkikapcsoló berende zés, vagy a vészszelep működtetésével az ajtóműködtetés két kamrája légtelenítés helyett feltöltődjék. Erre a célra a tápcsatlakozást és a légtelenítést kell felcserélni, ami a korábbi légtelenítéssel összekötött csatornarendszert a beeresztő szelepülésekkel köti öszsze, a beeresztő ülésektől pedig a korábbi tápcsatornát elválasztja és a 80, illetve 65 8 5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
